Királyok végnapjai

Fülszöveg

A keresztes hadjáratok előtt első ízben az Ibériai-félszigeten csaptak össze egymással keresztények és muszlimok, európaiak és arabok. A hódítók Afrikából érkeztek, átkeltek a Gibraltári-szoroson, és szélsebesen hajtották uralmuk alá a vizigótok királyságát, mígnem Martell Károly Frankföldön, 732-ben meg nem állította előretörésüket. A keresztény menekültek csak az északi hegyek között leltek menedéket a hideg, barátságtalan völgyekben, ahol a tevék elpusztultak és a gyümölcsfák elsorvadtak. A mórok ezekre a területekre nem tartottak igényt, így a kialakuló egyensúlyi helyzet százévnyi békét, virágzást és kulturális egymásra hatást eredményezett. A vallási tolerancia, a művészetek és a tudományok fejlődésének időszaka köszöntött be az Ibériai-félszigetre.
AIX. század elején. Szent Jakab apostol földi maradványainak megtalálása után azonban megerősödött a spanyolok keresztény öntudata, a XI. századra pedig közös kormányzás alá került Kasztília és Navarra királysága. A mór egység... Tovább

Fülszöveg

A keresztes hadjáratok előtt első ízben az Ibériai-félszigeten csaptak össze egymással keresztények és muszlimok, európaiak és arabok. A hódítók Afrikából érkeztek, átkeltek a Gibraltári-szoroson, és szélsebesen hajtották uralmuk alá a vizigótok királyságát, mígnem Martell Károly Frankföldön, 732-ben meg nem állította előretörésüket. A keresztény menekültek csak az északi hegyek között leltek menedéket a hideg, barátságtalan völgyekben, ahol a tevék elpusztultak és a gyümölcsfák elsorvadtak. A mórok ezekre a területekre nem tartottak igényt, így a kialakuló egyensúlyi helyzet százévnyi békét, virágzást és kulturális egymásra hatást eredményezett. A vallási tolerancia, a művészetek és a tudományok fejlődésének időszaka köszöntött be az Ibériai-félszigetre.
AIX. század elején. Szent Jakab apostol földi maradványainak megtalálása után azonban megerősödött a spanyolok keresztény öntudata, a XI. századra pedig közös kormányzás alá került Kasztília és Navarra királysága. A mór egység folyamatos bomlásával és az időközben meghirdetett keresztes hadjáratok ösztönző példája nyomán elkezdődött a muszlimok céltudatos kiszorítása a félszigetről.
Ennek az egészen 1492-ig, Granada eles-téig tartó háborúnak, a „reconquistának" az egyik legkiemelkedőbb, legtöbb legendával övezett alakja Rodrigo Diaz de Vivar, közismertebb nevén: El Cid.
odrigo Diaz de Vivar, El Cid a muszlimok ellen, az Ibériai-fél-, V sziget felszabadításáért indított harc, a „reconquista" legismer-' tebb alakja. Élete hadjáratok, árulások, várostromok és a becsület megőrzéséért folytatott küzdélem története. ;
A trilógia harmadik kötetében El Cid a királyi udvar intrikáinak kö- j vetkeztében ismét száműzetésbe kényszerül, felesége és lányai pedig ^ a király túszai lesznek. A száműzött hadvezérhez azonban özönlenek ^ a veteránok, a szabad katonák és a földművesék," és háfifiarosan isínét ' tekintélyes sereg élén találja magát. El Cid hosszas töprengés után úgy dönt, nem könyörög tovább^ Alfonso király kegyeiért, hanem saját királyságot alapít. Valenciára esik a választása
Mindeközben azonban Júszuf ibn Tashufin vaskézzel kormányzott Almorávida Birodalma sem tétlenkedik» a fanatikus Elfátyolozottak í ''ismét partra szállnak al-Andalúszban, ám hatagjuk most már'nemcsak a hitetlenek ellen fordul, hanem az elpuhult emírségek gyors egymásutánban történő elfoglalásávál közel ketülhek a Córdobai Kalifá- « tus elveszett dicsőségétiek hélyreállításálioz. A végső célpont, Toledo előttazonbanbekell venniük Valencia városát • -
Allén Newman elemi erővél kelti életre az ezer évvel ezelőtti Európa hősét: El Cidet, a spanyolok Hunyadi Jánosát,' Bán Mór / ^ ^ ' «í Vissza