Királytemetés

Fülszöveg

Dudás Károlynak ez a hatodik kötete. Az első, a Szakadó 1977-ben jelent meg, s riportokat, szociográfiai írásokat tartalmazott. Meglehetősen mostoha sorsa volt: a kézirat öt évet várt a megjelenésre, a szerzővel visszavonatták, s csak megcsonkítva jelenhetett meg.
Az 1980-ban napvilágot látott Jártatásban kaptak helyet azok az írások is, amelyek a Szakadóból politikai okok miatt kimaradtak, s a könyv elnyerte az év legjobb vajdasági novelláskötetéért járó Szirmai-díjat.
A szerző legismertebb, legtöbbet dicsért és bírált műve az 1983-ban megjelent Ketrecbál című regény, amely nemcsak hogy nem került a Forum Könyvkiadó regénypályázatának díjnyertes alkotásai közé, hanem hosszú huzavona és némi csonkolás után hagyhatta csak el a nyomdát (egyik "kirekesztett" epizódjából később Üzenet-díjas novella született, s Kutyahistória címen a mostani kötetben kapott helyet), noha Herceg János Magánbeszéd című írásában irodalmunk egyik kiemelkedő alkotásának nevezte.
A gyalogtörők című ifjúsági regény (1987) aztán megkapta a Forum Könyvkiadó regénypályázatának első díját.
Szerzőnk Botlik Józseffel és Csorba Bélával közösen írt és Magyarországon 1994-ben kiadott Eltévedt mezsgyekövek című kötete a délvidéki magyarság kisenciklopédiájának is tekinthető.
A novellákat és kisprózai írásokat tartalmazó Királytemetésben válogatott termése található. Néhány közülük a korábbi kötetekben is megjelent már, mások folyóiratokban kallódtak, de az olvasó megismerkedhet a legutóbbi vészterhes időszak izgalmas írói dokumentumaival is.
A kötet első felében a novellák kaptak helyet, a másodikban pedig körüljárhatjuk azok forrásvidékét, betekintést nyerhetünk az írói műhelymunkába, tapinthatjuk a képzeletből, emlékekből és a megélt valóságból összeötvözött novellák valóság-mozaikköveit. Rólunk és nekünk szól Dudás Károly új könyve is, s akárcsak a korábbiakból, ebből is "az emberi élet, a társadalmi élethelyzetek csomópontjai tűnnek elő". (Bányai János) Vagy ahogy Hornyik Miklós fogalmaz: "Dudás a kalapárnyékos arcok mögött magát az emberi történelmet fedezi fel, emlékek nyomába szegődve..."
Herceg János védőbeszéde, amelyet a Ketrecbál mellett mondott, a Királytemetésre éppúgy érvényes. "...olyan eseményeket is érint, amelyeket a vajdasági magyar irodalom eddig óvatosan megkerült, de amitől persze az életből és az emlékezetből nem tűntek el ezek az események."
"És ott éreztem magam a bácskai tanyavilágban, időtlenségében és a mában - írja Herceg János Dudás Károly prózájáról -, a magyar finitizmus szépséges élőképei között. Cirkusz, kocsma és temető elmosódott határmezsgyéin, valami olyan duhaj reménytelenségben, hogy belefájdult a szívem." Vissza