kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Varrott papírkötés |
| Oldalszám: | 218 oldal |
| Sorozatcím: | Élet és Tudomány Kiskönyvtár |
| Kötetszám: | 30 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
| Bevezetés | 3 |
| Néhány tapasztalati tényből az atomokhoz és a molekulákhoz | |
| Üzemben az anyagrészecskék. Két egyszerűen megfigyelhető jelenség | 5 |
| Néhány kérdés | 6 |
| Mérés útján a tudáshoz | 7 |
| Milyen egyszerű a magyarázat! | 9 |
| Egy nehézség és egy kitűnő gondolat | 11 |
| Hányszor súlyosabb az oxigénmolekula, mint a hidrogénmolekula? A molekulasúly | 12 |
| Az atomok jó szolgáltatot tesznek a fizikusnak is. A hő, mint a molekulák mozgása | 14 |
| Bárki meggyőződhetik az anyag részecskéinek mozgásáról | 15 |
| Megmérik a molekulák sebességét | 16 |
| Miért mozognak örökké a molekulák? | 18 |
| Elméleti úton meghatározzák a molekulák számát | 19 |
| Bárki kiszámíthatja egyetlen atom súlyát. De elképzelni aligha tudja | 21 |
| Mekkora az atom átmérője? | 23 |
| Az elemek periódusos rendszere | 23 |
| Hogyan fedezték fel és bizonyították be azt, hogy az elektromosságnak is van atomja? Az elektron | |
| Mi is meghatározhatnánk az elektron töltését | 26 |
| Megtalálják az önállóan létező elektront és megmérik tömegét | 27 |
| Szép elméletek - sok kérdőjel. Egy kis összefoglalás | 29 |
| A fény elektronokot lök ki a fémekből | 30 |
| A világtörténet új fejezete kezdődik: 1895-1913. | |
| A forradalmi felfedezések évei | |
| Minden anyagon áthatoló sugárzást keltenek az elektronok ütközésükkel | 32 |
| Láthatatlan sugarak záporában élünk. Hogyan lesz vezető a levegő? | 33 |
| A természetes radioaktivitás felfedezése | 35 |
| Így fedezték fel a rádiumot | 38 |
| Milyen sugarakat bocsátanak ki a radioaktív anyagok? | 39 |
| Bárki megfigyelheti egyenként is az atomok ütközését | 40 |
| Felvillanás segítségével megszámlálják az atomokat | 41 |
| Új elemek születnek radioaktív sugárzás közben | 42 |
| Egyszer csak elfogynak a sugárzó atomok. A felezési idő | 43 |
| Miért fénylik gyengébben a régi óramutató? | 46 |
| Egyszerű kísérletben meggyőződhetünk új elemek keletkezéséről, átalakulásáról és a felezési időről | 47 |
| Minden sugároz! Az utcakő, a házfal és a levegő is sugározza az Alba, Béta és Gamma-sugarakat! | 49 |
| Minden kútvíz és forrásvíz radiaktív! | 51 |
| Örökké izző főzőlap 4500 millió forintért | 52 |
| A talaj mint atomkályha | 53 |
| Millió, - ezermillió éveket mérhetünk az atombomlással | 54 |
| Üres az atom belseje? Talányok tapasztalati alapon | 55 |
| Elektronok helyett Alfa-részecskékkel lövik a sztaniollemezt | 56 |
| Tizenkét, egyenként ezertonnás tehervonat elektromos töltése? | 59 |
| Álljunk meg egy pillanatra! | 60 |
| Az energia is atomos szerkezetű. Felfedezik az energia atomját | 61 |
| Hányféle energia-atom van? | 62 |
| Egyre többet tudunk meg az atomról. A Bohr-féle atomkép és fénykibocsátási elmélet | 64 |
| Megtudjuk, hogy mi van az atom magjában (1919-1932) | |
| Az első mesterséges atommagátalakítás | 67 |
| A mesterségesen felszabadított atomenergia feltűnik a láthatáron. Új elem keletkezik | 68 |
| Az atomkutatás eszközei | |
| Az atomfizikusnak új műszerekre volt szüksége | 70 |
| A számlálócső | 70 |
| Látható az atomi részecskék pályája. A ködkamra | 72 |
| A folyamatos ködkamra | 75 |
| A buborékkamra és a szikrakamra | 75 |
| A felvillanások önműködő számlálása - a szcintillációs számláló | 79 |
| A fényérzékeny lemez módszere | 80 |
| Egy tizezredrésznyi pontossággal megállapítják az atomsúlyokat. Új meglepetés: az izotópok | 82 |
| Természetes sugárzó anyagok az urán és tórium családon kívül | 85 |
| Egy liter nehéz víz 2 millió forint | 85 |
| Egy fontos izotóp - és elválasztása | 88 |
| 1932-1933 a nagy felfedezések évei | |
| Nehéz kérdések | 90 |
| Így fedezték fel a neutront | 91 |
| Az atommagok összetétele | 93 |
| A neutron - a legkitűnőbb atommagátalakító lövedék | 95 |
| Hogyan jutunk neutronokhoz? | 96 |
| A tömeg energiává alakul át | 97 |
| Az elektronvolt és két meglepő példa | 98 |
| A tömeg energiává - az energia tömeggé változhat | 100 |
| Így fedezi fel Anderson az elektron testvérét, a pozitront | 102 |
| Anderson újabb felfedezése: a mezon | 106 |
| A mesterséges radioaktivitás | |
| Nem sugárzó elemek sugárzókká lesznek | 108 |
| A radioizotópok alkalmazása. A nyomjelző atomok | 110 |
| Hány ezer évvel ezelőtt égett az ősember tüze a barlangban? | 113 |
| A részecskegyorsító berendezések | |
| Alapelv, az egyszerű gyorsító | 116 |
| Gyorsítás körbefuttatással. A ciklotron | 117 |
| Az Einstein-féle tömegnövekedés zavaró hatása és megszüntetése | 119 |
| A betatron | 121 |
| Az óriásgyorsítók | 122 |
| A magátalakulások | |
| Az első magátalakítás mesterségesen felgyorsított lövedékkel | 125 |
| Higanyból aranyat | 127 |
| Neutronszámlálás atommagátalakulás segítségével | 129 |
| Magátalakítás fotonnal | 129 |
| A természetben elő nem forduló új elemek előállítása | 131 |
| Az uránon túli elemek - a transzuránok | 132 |
| Elemátalakítás nehézlövedékekkel | 134 |
| Egy különös tapasztalatból - neutronlassítás | 135 |
| Milliószor nagyobb energiájú lövedékek a kozmikus sugárban | 138 |
| Az atomenergia felszabadítása | |
| Jósok és jóslatok | 141 |
| Mit egy regény | 141 |
| Milyen atommagok alkalmasak a hasadásra? | 145 |
| A maghasadáskor felszabaduló neutronok | 146 |
| A hasadási termékek | 147 |
| Mokkacukorszem nagyságú urán 5 vagon szenet pótol | 148 |
| A láncreakció | 151 |
| Miért nem robban fel a Föld, és miért robban az atombomba? | 152 |
| Láncreakció a természetes uránban, 1942 | 154 |
| Az atomreaktor szerkezetének részei | 157 |
| A neutronokat visszaverő burkolat | 158 |
| Kémiailag tiszta és drága anyagok szükségesek | 160 |
| Az atomreaktor a legbőségesebb neutronforrás. A neutronok sorsa az atomreaktorban | 160 |
| Amikor mérgezést kap az atomreaktor | 162 |
| Meddig lehet üzemben tartani a reaktort? | 163 |
| Egy szemléletes példa | 164 |
| Új elemek születése az uránrúdban | 165 |
| Gyilkolón sugároz az atomhamu | 167 |
| A sugárzóvá lett hűtőanyag gondja | 169 |
| Fel is használhatjuk az atomhamut | 170 |
| Kísérletezés, tapasztalatszerzés idejét éljük az atomreaktorok építésében | 171 |
| Milyen atomreaktorokról illik tudni? | 172 |
| A legegyszerűbb atomreaktor. A homogén reaktor | 175 |
| A tenyésztő reaktor | 177 |
| A kutatási célokat szolgáló reaktorok | 180 |
| Mit várhatunk az atomenergiától a közeljövőben | 182 |
| Atombombagyújtás - reaktorban. Az impulzusreaktor | 184 |
| Az atomsugárzás és az ember | |
| Hasznos tudás, érdekes adatok | 187 |
| Mi a röntgen? | 189 |
| Alkalmazzuk tudásunkat egy példán: veszélyes-e a karóránk radioaktív sugárzása? | 192 |
| Egyéni dózismérő | 195 |
| A magegyesülés, a termonukleáris reakció | |
| A csillagenergia forrása: az atommagegyesülés | 197 |
| Minek az árán szabadul fel energia a magegyesüléskor? | 199 |
| 135 kg szén helyett 1 liter közönséges víz | 200 |
| Egyéb felhasználható magegyesülések | 203 |
| Többszáz millió fok hőmérséklet szükséges | 204 |
| Ilyen egyszerű a hidrogénbomba | 206 |
| Még tökéletesebb hidrogénbomba | 207 |
| Lehetséges-e a szabályozható magfúzió? | 208 |
| Edény mágneses erővonalakból - az anyag negyedik halmazállapota - a plazma | 209 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.