1.043.420

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kis holland nyelvtan

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Károli Gáspár Református Egyetem Idegennyelvi Lektorátusa
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 149 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Holland  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-839-227-4
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Albertné Balázsi Júlia: Kiejtés és helyesírás
A kiejtés és az íráskép viszonya6
Szótagolás a helyesírás szolgálatában6
Az egyes hangok kiejtése és írása6
Magánhangzók7
Kettőshangzók8
Mássalhangzók9
Szóhangsúly és intonáció12
Szóhangsúly12
Hanglejtés, intonáció13
Helyesírási tudnivalók13
Nagy kezdőbetűk13
Egybeírás - különírás15
Kötőhangzók a szóhatáron17
Írásjelek18
Hantosné Reviczky Dóra: Az ige
Igei végződést nem kapó illetve szótári alakok20
A szótári alakok20
A folyamatos melléknévi igenév22
Az igekötős igék22
Igemódok és igeidők, igenemek25
Kijelentő mód, aktív25
A múlt idők26
A jövő idők31
A befejezett igeidők képzése összetett állomány esetén32
Kijelentő mód, passzív33
Feltételes mód, aktív35
A kötőmód38
A felszólító mód39
A segédigék41
zijn alakjai41
hebben alakjai41
worden alakjai42
A módbeli segédigék42
Több mint két igéből álló összetett igei szerkezetek46
Szalai Erika: A főnév
A névelő48
Határozatlan névelőt használunk48
Nem használunk határozatlan névelőt48
Határozott névelőt használunk49
Nem használunk határozott névelőt49
A névelő ragozása49
A főnév neme50
Jelentésük alapján de-szavak50
Alakjuk alapján de-szavak (nőnemű szavak)50
Jelentésük alapján het-szavak51
Alakjuk alapján het-szavak51
Mindkét névelővel használt főnevek51
Az összetett szavak névelője52
A főnevek ragozása52
A birtokviszony kifejezése52
A főnevek többes száma53
Többes számban -s végződést kapnak53
Többes számban -en végződést kapnak54
Rendhagyó többes számok55
Fontosabb azonos alakú szavak eltérő többes számmal55
Néhány főnév csak többes számban fordul elő56
Többes szám helyett egyes szám56
Kicsinyítő képzős szavak56
Kicsinyítő képzős szót használunk a következő esetekben56
A kicsinyítő képzős főnevek képzése57
Nem főnévből képzett kicsinyítő képzős szavak58
A kicsinyítő képző nélküli és a kicsinyítő képzős szavak viszonya58
Főnév helyettesítés névmással59
Személyt jelölő főnevek helyettesítése59
Nem személyt jelölő főnevek helyettesítése60
Kis Irén: A melléknév
A melléknév mint képző64
Az igei-névszói állítmányban szereplő melléknév66
A határozói szerepben álló melléknév66
A melléknév önálló használata67
Főnév elhagyása esetén67
A melléknév önálló használata iets, niets, veel, wat, allerlei, wat voor, genoeg, weinig után67
A melléknév fokozása67
Rendhagyó fokozású melléknevek68
A fokozott melléknév mondatbeli használata69
Varga Orsolya: A határozószók
Helyhatározók72
Időhatározók72
Kérdő (névmási) határozószók72
Kapcsolatos határozószók72
Egyéb határozószók73
Az er határozószó használata75
Az er szócska utaló szerepben75
Az er mint helyhatározó75
Részelő jelentésű er76
Elöljáróval kombinált er77
Az utaló er helye a mondatban78
Az er szócska nyelvtani jelentése78
Helykitöltő határozatlan alany esetén78
Szenvedő mondatok alanya79
A nyelvtani er helye a mondatban80
Különböző szerepű er-ek egy mondatban80
Szalai Erika: A névmás
A személyes névmás82
A személyes névmás alany és tárgy/részes esete82
A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakja83
Egyes szám 2. személy - tegezés és magázás83
A het névmás mint a mondat alanya vagy tárgya84
A főnév helyettesítése névmással84
A visszaható névmás85
A visszaható névmások használata86
A kölcsönös névmás86
A birtokos névmás87
A determinánskét használt birtokos névmás87
Az önálló birtokos névmás89
A mutató névmás89
A determinánsként használt mutató névmás90
Az önállóan használt mutató névmás91
A vonatkozó névmás92
Az elöljárószó nélkül alkotott vonatkozó névmások használata92
Az elöljárószó nélkül alkotott vonatkozó névmások helye a mondatban93
Az elöljárószóval alkotott vonatkozó névmások használata93
A waar + elöljárószóval alkotott vonatkozó névmás helye a mondatban94
Kérdő névmások94
wie: ki, kik, kit, kiket, kinek, kiknek94
wat: mi, mik, mit, miket95
walk(e): melyik95
wat voor (een): milyen95
A kérdő névmások használata96
A határozatlan és általános névmás96
men - általános alany96
iemand/een: valaki, niemand/geen: senki97
iets/wat: valami(t), niets/(niks): semmi(t)97
al, alle, alles, allen, allemaal97
elöljárószó + iets, niets, alles98
iedereen: mindenki, minden egyes ember, ieder(e), elk(e): minden (egyes)98
ander(e), een ander, een of ander, een en ander98
wie ... ook: akárki(t), wat ... ook: akármi(t)99
Eszenyi Réka: Elöljárószók és névutók
Az elöljárószó101
Az elöljárószók használata101
A leggyakrabban előforduló elöljárószók listája101
A névutók106
A névutók használata106
Elöljárószó vagy névutó?107
Elöljárószó - névutó kombinációk107
Hantosné Reviczky Dóra: A számnév
A tőszámnév109
A határozott tőszámnév109
A határozott számnevek használata110
Határozatlan számnevek111
A sorszámnevek112
A határozott sorszámnevek képzése112
A határozatlan sorszámnevek112
Hantosné Reviczky Dóra: Kötőszók
A mellérendelő kötőszók114
Egytagú mellérendelő kötőszók114
Páros mellérendelő kötőszók115
Az alárendelő kötőszók115
Tárgyi mellékmondat kötőszava115
Függő kérdés kötőszavai115
Időhatározói mellékmondat kötőszavai116
Okhatározói mellékmondat kötőszavai116
Célhatározói mellékmondat kötőszavai117
Következményes mellékmondat kötőszava117
Feltételes mellékmondat kötőszavai117
Megengedő mellékmondat kötőszavai117
Egyéb mondatokat összekötő elemek118
Mellérendelő összekötő elemek118
Alárendelő összekötő elemek118
Hantosné Reviczky Dóra: Mondattan
Mondatfajták120
Az egyszerű kijelentő mondat120
Az összetett mondat123
Az alárendelt mellékmondat123
A mellékmondat alanya124
Más mondatrész a mellékmondatban124
Az (összetett) állítmány124
A mellékmondatok használata125
A kérdő mondat szórendje126
A fordított szórendű főmondat (inverzió)126
Tagadó mondatok szórendje127
A főnévi igeneves szerkezetek127
A ragozott (segéd)ige+főnévi igenévvel képzett szerkezetek127
A ragozott (segéd)ige+te+főnévi igeneves szerkezetek128
Kis Irén: A tagadás
Nee/geen/niet130
Tagadás a geen használatával130
A geen mondatbeli használata130
A geen és az általa tagadott főnév között állhat130
A geen önálló használata131
Tagadás a niet használatával131
A niet mondatbeli helye131
A tagadás egyéb formái: nooit/niemand/niets/nergens/noch133
nooit133
niemand/niets/nergens133
noch134
al...nog niet, nog geen/nog...niet meer, geen meer134
A kettős tagadás134
Függelék
A szabálytalan igék teljes szótári alakja135
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem