Kis magyar nyelvtan

Szerző

Rácz Endre

Takács Etel

Szerkesztő

Hernádi Miklós

Budapest

'Rácz Endre: Kis magyar nyelvtan ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	332 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-282-627-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Kis magyar nyelvtan nyolcadik kiadása a lényegesen átdolgozott, bővített hetedik kiadás javított újranyomása.
Az első kiadás (1959) óta eltelt csaknem három évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelt meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk átdolgozott kiadása.
Az új tartalom egy rész egy új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikánk) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. a mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is.
Az új fejezetek azonban nem úgy egészítik ki az előző hat kiadásnak lényegében változatlan anyagát, mint a régi házra ráépített emeletek. Voltaképpen a könyv teljes... Tovább

Tartalom

Előszó	15
Előszó a hetedik kiadáshoz	18
Hangtan
A beszéd hangjai	23
A hangok törvényei	23
A hagtan és a helyesírás	24
A beszéd hangjainak képzése	25
A beszélőszervek	25
A levegő útja a beszélőszerveken keresztül	26
A beszélőszervek működése	26
A hangok felosztása	28
Beszédhangok és fonémák	30
A hang és a betű	30
A betűk jelölése	30
A magyar ábécé	31
A betűrend	32
A magánhangzók	32
A kiejtés időtartama	32
A nyelv vízszintes irányú mozgása	33
A nyelv függőleges irányú mozgása	34
Az ajkak működése	35
Nyelvhelyességi tudnivalók	35
Helyesírási tudnivalók	39
A magánhangzók kapcsolódásának törvényei	39
A hangrend	39
Az illeszkedés	40
Kétalakú toldalékok illeszkedése	41
Háromalakú toldalékok illeszkedése	42
Nyelvhelyességi tudnivalók	43
A mássalhangzók	43
Az akadály helye	44
Az akadály minősége	45
A hangszalagok helyzete	46
A kiejtés időtartama	47
Nyelvhelyességi tudnivalók	49
Helyesírási tudnivalók	50
A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei	50
Részleges hasonulás	50
Zöngéssé válás	51
Zöngétlenné válás	52
Hasonulás a képzés helye szerint	52
Helyesírási tudnivalók	53
Nyelvhelyességi tudnivalók	55
A teljes hasonulás	56
Helyesírási tudnivalók	56
Nyelvhelyességi tudnivalók	57
Az összeolvadás	57
Helyesírási tudnivalók	57
Nyelvhelyességi tudnivalók	58
A hosszú mássalhangzók megrövidülése	60
Helyesírási tudnivalók	60
A szótag	61
A szótagolás legfontosabb szabályai	63
Helyesírási tudnivalók	63
A beszédhangok "jelentése"	63
Szótan
A szókészlet
Néhány adat a magyar nyelv szókészletéről	69
A szókészlet rétegei	70
A köznyelv és az irodalmi nyelv szókészlete	70
Tájszók	71
A szaknyelvek szavai	71
Csoportnyelvek, rétegnyelvek	72
A szókészlet eredete	74
Az eredeti szavak	74
Finnugor és ugor eredetű szavak	74
Belső keletkezésű szavak	75
A kölcsönszók	75
Jövevényszók	76
Idegen szók	77
Szólások, közmondások	78
Szólások, szóláshasonlatok	78
Közmondások	81
A hangalak és a jelentés kapcsolata a szavakban
Egyjelentésű és többjelentésű szavak	84
Azonos alakú szavak	87
Rokon értelmű szavak	88
Hangutánzó és hangfestő szavak	91
Milyen hangokat utánoznak a hangutánzó szavak?	92
Hangfestő igék és melléknevek	92
A szavak szerkezete
Szavak és szóelemek: lexémák és morfémák	94
A toldalékok fajtái: Képzők, jelek, ragok	96
Magánhangzó a toldalék előtt: előhangzó vagy kötőhangzó?	97
Egyalakú és többalakú szótövek	98
Abszolut szótő, relatív szótő	98
A toldalékok sorrendje	99
A szófajok és ragozásuk
A szófajok áttekintése	100
Az ige	101
Az ige alanyi és tárgyas ragozása	102
Alanyi ragozás	102
Tárgyas ragozás	103
Igemódok és igeidők	104
Mit fejeznek ki az ige módjai?	104
Az igemódok kifejezőeszközei: a módjelek	104
Jelen, múlt és jövő idő	105
Az igeragozás összefoglalása	106
Az ikes igék ragozása	108
Helyesírási tudnivalók	111
Nyelvhelyességi tudnivalók	111
A főnév	118
Köznevek és tulajdonnevek	122
Gyűjtőnevek, anyagnevek	122
A tulajdonnév fajtái	123
Helyesírási tudnivalók	124
A melléknév	126
A "tulajdonság" változásai	127
Melléknév vagy főnév?	128
A melléknév fokozása	128
Nyelvhelyességi tudnivalók	129
Helyesírási tudnivalók	130
A számnév	130
Helyesírási tudnivalók	130
Nyelvhelyességi tudnivalók	133
A névmás	134
Személyes névmások	134
Visszaható névmások	135
Kölcsönös névmások	137
Birtokos névmások	139
Mutató névmások	139
Kérdő névmások	140
Vonatkozó névmások	141
Határozatlan és általános névmások	143
A névmások összefoglalása	143
Helyesírási tudnivalók	143
Nyelvhelyességi tudnivalók	147
A névszókhoz járuló ragok és jelek	148
A névszók ragjai	148
A mondatrészek ragjai	149
A személyes névmás ragozása	150
A névszók jelei	150
A birtokos személyjelek	151
A birtokjel	151
A többesszám jelei	152
Helyesírási tudnivalók	152
Nyelvhelyességi tudnivalók	153
A határozószó	155
Helyesírási tudnivalók	156
Az igenév	156
A fővéni igenév	156
A melléknévi igenév	157
Melléknévi igenév vagy múlt idejű ige?	157
Melléknévi igenév volt, melléknév vagy főnév lett	158
A határozói igenév	158
Az igenevek szófaji sajátságai	159
Helyesírási tudnivalók	161
Nyelvhelyességi tudnivalók	162
Az indulatszó	163
Helyesírási tudnivalók	165
Az igekötő	161
Helyesírási tudnivalók	167
Nyelvhelyességi tudnivalók	167
A névutó	168
A személyes névmás névutós alakjai	169
Helyesírási tudnivalók	170
A névelő	170
A névelő megkülönböztetése más szófajoktól	171
Nyelvhelyességi tudnivalók	172
A kötőszó	172
A módosítószó	174
A szóalkotás
A szóösszetétel	176
A szóösszetételek keletkezése és fajai	176
Mellérendelő szóösszetételek	178
Alárendelő szóösszetételek	180
Jelölt és jelöletlen szóösszetételek	181
Az alárendelő szóösszetételek szófaja	181
Többszörös szóösszetételek	181
Helyesírási tudnivalók	182
Nyelvhelyességi tudnivalók	182
A szóképzés	186
A képzők szerepe	186
A képzők jelentése	187
Igéből képzett igék	187
Névszóból képzett igék	190
Igéből képzett névszók	192
Névszóból képzett névszók	193
Helyesírási tudnivalók	194
Nyelvhelyességi tudnivalók	196
A szóalkotás ritkább módjai	197
Szóelvonás és szórövidülés	197
Mozaikszók	198
Helyesírási tudnivalók	199
Nyelvhelyességi tudnivalók	200
Mondattan
A mondat	203
Helyesírási tudnivalók	203
Az egyszerű mondat
Az egyszerű mondat fajai	205
A mondatok osztályozása a közlés szándéka szerint	205
Kijelentő és felkiáltó mondatok	206
Kérdő mondatok	207
A kérdés kifejezőeszközei	208
Óhajtó és felszólítómondatok	210
Helyesírási tudnivalók	211
Nyelvhelyességi tudnivalók	212
Az állító és tagadó mondat	213
Az egyszerű mondat szerkezete	214
Mondatrészek és szintagmák	214
Tőmondatok és bővített mondatok	218
Hiányos szerkezetű mondatok	218
Tagolatlan mondatok	219
Az egyszerű mondat részei	220
Az alany	220
Milyen szófaj lehet az alany?	220
Határozatlan alany, általános alany	221
Nyelvhelyességi tudnivalók	223
Az állítmány	224
Az állítmány fajai	225
Igék és névszók az állítmány szerepében	225
Az alanyi-állítmányi szintagma	228
Az állítmány egyeztetése az alannyal	229
A tárgy	230
Iránytárgy, eredménytárgy	230
A tárgy szófaja	232
A tárgy ragja	232
A tárgyas szintagma	233
Tárgyas és tárgytalan igék	234
Az ige alanyi és tárgyas ragozása	235
Igenevek tárgya	236
A határozószó	237
A helyhatározó	238
A helyhatározó kifejezőeszközei	238
Helyhatározók képes kifejezésekben	241
Az időhatározó	242
Az időhatározó kifejezőeszközei	243
A módhatározó és állapothatározó	244
A módhatározó és állapothatározó kifejezőeszközei	245
Az eszközhatározó	247
A társhatározó	249
Az okhatározó és a célhatározó	250
Az eredményhatározó és az eredethatározó	251
A részeshatározó	253
A számhatározó	254
A hasonlító határozó és a mértékhatározó	254
A fokhatározó	255
Az állandó határozó	254
A határozós szintagma	256
Szabad határozók	258
Kötött határozók	259
Milyen szófajhoz kapcsolódhat határozó?	260
A határozók összefoglaló áttekintése	262
A határozók rendszere	262
A határozók kifejezőeszközei	263
Azonos kifejezőeszközök - különféle határozók	266
Helyesírási tudnivalók	266
Nyelvhelyességi tudnivalók	266
A jelző	270
A minőségjelző	271
A minőségjelző megkülönböztetése a névszói állítmánytól	272
A mennyiségjelző	273
Az értékjelző	274
A birtokos jelző	276
A birtokos szerkezet jelentése	277
Birtokos jelző vagy részeshatározó?	277
Helyesírási tudnivalók	277
A jelzős szintagma	278
Nyelvhelyességi tudnivalók	278
A halmozott mondatrészek	281
Helyesírási tudnivalók	281
Az összetett mondat
Az összetett mondat fajtái	286
Mellérendelő mondatok	287
Kapcsolatos mondatok	287
Ellentétes mondatok	288
Választó mondatok	288
Következtető mondatok	288
Magyarázó mondatok	289
Helyesírási tudnivalók	290
Nyelvhelyességi tudnivalók	290
Alárendelő mondatok	290
Az alárendelő mondatok elemzése	290
Utalószók és kötőszók az alárendelő mondatban	293
Alanyi mellékmondatok	295
Tárgyi mellékmondatok	295
Határozói mellékmondatok	296
Helyhatározói mellékmondatok	296
Időhatározói mellékmondatok	297
Módhatározói mellékmondatok	299
Okhatározói mellékmondatok	299
Célhatározói mellékmondatok	300
Egyéb határozói mellékmondatok	301
Jelzői mellékmondatok	301
Minőségjelzői mellékmondatok	303
Mennyiségjelzői mellékmondatok	304
Értelmezői mellékmondatok	304
Birtokos jelzői mellékmondatok	305
Állítmányi mellékmondatok	306
Az állítmányi mellékmondat megkülönböztetése más mellékmondattól	306
Egyéb mellékmondatok	306
Feltételes mellékmondatok	308
Megengedő mellékmondatok	309
Hasonlító mellékmondatok	310
Következményes mellékmondatok	311
A mondatrend	312
Többszörösen összetett mondatok	315
Helyesírási tudnivalók	316
Az idézés	323
Nyelvhelyességi tudnivalók	325
A szórend és a hangsúly	330
Nyelvhelyességi tudnivalók	330
A hanglejtés	330