A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Magyar Nyelvőr 2000. július-szeptember

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata - 124. évf. 3. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A beszédritmus összetett, perceptuális jelenség, amely a beszéd legalább két vagy több tényezőjének rendszerszerű ismétlődéséből adódik. Sikeres tanulmányozását az nehezíti, hogy nem ritmusos abban... Tovább

Előszó

A beszédritmus összetett, perceptuális jelenség, amely a beszéd legalább két vagy több tényezőjének rendszerszerű ismétlődéséből adódik. Sikeres tanulmányozását az nehezíti, hogy nem ritmusos abban az értelemben, ahogyan ritmusos a zene vagy a tánc.
A beszéd voltaképpen egy ritmikusan szervezett viselkedés, csakúgy, mint szinte valamennyi begyakorlott motoros tevékenységünk, például a kézírás vagy a gépelés (Deger-Ziegler 1998). A beszédritmust alkotó faktorok különfélék lehetnek, úgy tűnik azonban, két tényező mindenképpen meghatározható. Az egyik a periodikusság, a másik a szerkezet. Számos további is tekintetbe veendő persze az elemzések során, mint a szonoritás, a szótagszerkezet vagy a szóhangsúly, valamennyiükben közös azonban, hogy az időtengely mentén változnak (Laver 1995). Nincs vita abban a tekintetben, hogy a ritmus az időzítéssel kapcsolatos, és hogy az alapján legáltalánosabban elfogadva -a szótaghangzó vers ritmusának vizsgálatával (1966). Vissza

Tartalom

Nyelvművelés
Gósy Mária: A beszédritmus elemzésének egy lehetséges megközelítése 273
Dróth Júlia: Legyen egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája! 287
Nyelv és stílus
Kemény Gábor: Szkülla és Kharübdisz között: a stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszöbén 298
Szathmári István: Irodalmi nyelvünk Laczka János Zair-fordításában és Bessenyeiről szóló
életrajzában 310
Nyelv és iskola
Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunkkal helyesírásunkért (Beszámoló a 2000. évi Simonyi
Zsigmond országos helyesírási versenyről) 315
Balogh Judit: Helyesírásunk az ezredfordulón (Beszámoló a Simonyi-versenyre érkezett pályázatokról) 324
Nép és nyelv
Rácz János: Állatnevek a botanikában 329
Hegedűs Attila: A Szilágysági nyelvatlasz bemutatása 340
A nyelvtudomány műhelyéből
Banczerowski Janusz: A szavak kapcsolódási mechanizmusa a világ nyelvi képének tükrében 349
Nyomárkay István: Szalay István magyar nyelvtanának vend fordítása 352
Szili Katalin: A tárgyasság a magyar nyelvben 356
Kisebb közlemények
B. Kovács Mária: A funkcióigék kérdéséhez 370
Szemle
Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika (Ismerteti: Mátai Mária) 373
Éder Zoltán: Túl a Duna-tájon (Ismerteti: Vladár Zsuzsa) 382
Czetter Ibolya: A stílus és a formák. Tanulmányok a nyelvművész Márai Sándorról (Ismerteti: Szabó Zoltán) 384
Balogh Ferencné: Lőrincze Lajos. Emlékezés és bibliográfia (Ismerteti: Hangay Zoltán) 387
Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek (Ismerteti: Nádasi Edit) 389
Kis Tamás: A szlengkutatás útjai és lehetőségei (Ismerteti: H. Varga Gyula) 392
Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája (Ismerteti: N. Lőrincz Julianna) 396
A Nyelvőr hírei
Aczél Petra: Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny 397
A Nyelvőr postájából
Gaál Imre: Az isa kihalása utáni ím(e)s ám szerkezet 399
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar Nyelvőr 2000. július-szeptember Magyar Nyelvőr 2000. július-szeptember Magyar Nyelvőr 2000. július-szeptember Magyar Nyelvőr 2000. július-szeptember Magyar Nyelvőr 2000. július-szeptember

A gerinc és a kötés megtört. Néhány lapon aláhúzás és jelölés látható.

Állapot:
950 Ft
470 ,-Ft 50
2 pont kapható
Kosárba
konyv