Kisajátítás

Fülszöveg

Ingatlanok (telek, lakóház, mezőgazdasági ingatlan) kisajátítása egyre gyakrabban válik szükségessé az ipari és mezőgazdasági beruházások elhelyezése, lakásépítés és más fontos közérdekű célok megvalósítása érdekében. A kisajátítás legtöbbször a munkával szerzett személyi tulajdont érinti, ezért az egyéni és a társadalmi érdek összehangolt érvényrejuttatásának - a kapcsolódó államigazgatási és a bírósági eljárásban - kiemelkedő jelentősége van. Érthető tehát, ha e jogintézményt a közvélemény is figyelemmel kíséri. Mindezek alapján különös érdeklődésre tarthat számot ez az átfogó kézikönyv, amely a felszabadulás óta első ízben teljeskörű, monografikus, elméletileg is megalapozó feldolgozását adja ennek a jogintézménynek. A mű szerencsésen kapcsolja össze az elméletet és a gyakorlatot, kitér a jogpolitikai megfontolásokra is, feltárja továbbá a jogi szabályok mögötti közgazdasági összefüggéseket és más egyéb szempontokat.
A műben a szerzők elméleti alapvetést adnak (foglalkoznak például a jogintézmény kialakulásával, funkcióival és a szocialista jogrendszerben elfoglalt helyével), majd az elméleti alapvetéssel összhangban részletesen megtárgyalják - valamennyi kapcsolódó jgoterület és jogág (például: a polgári jog, a földjog) figyelembevételével - az 1965-ben megalkotott kisajátítási jogszabályok rendelkezéseit. Egyaránt kitérnek a közérdekű célok (az ún. jogcímek) értelmezésére, az államigazgatási szervek eljárására, a kártalanítás anyagi, jogi szabályaira és a bíróság előtti eljárás kérdéseire. A szerzők feldolgozták az államigazgatási és a bírósági gyakorlatot is és sok jogértelmezési kérdésben foglalnak állást, adnak iránymutatást. Vissza