Előszó
Tanártovábbképző tanfolyamainkon azt tapasztaltuk, hogy középiskolákban dolgozó kollégáink nem szeretnek populációgenetikát tanítani. Unalmasnak, száraznak tartják az anyagot, sőt feleslegesnek is....
Tovább Előszó
Tanártovábbképző tanfolyamainkon azt tapasztaltuk, hogy középiskolákban dolgozó kollégáink nem szeretnek populációgenetikát tanítani. Unalmasnak, száraznak tartják az anyagot, sőt feleslegesnek is. Ennek az áldatlan állapotnak több oka is lehet; szerintünk elsősorban az, hogy a jelenlegi tananyag csakugyan unalmas és érdektelen. Ráadásul a tanárok semmiféle segítséget nem kapnak ahhoz, hogy érdekesebbé tehessék.
Ez a segédanyag meglehetősen hosszú ideig készült. A munka kezdetén még nem voltunk tisztában az érdektelenségből fakadó nehézségekkel: csupán úgy akartuk elmagyarázni a tanítandó anyag egy részét, hogy képessé tegyük tanító tanítványainkat az önálló problémamegoldásra a biológia e mostohán kezelt területén is. Ezért az anyag "tankönyvszerű" leírása mellett a Mellékletben egy sor részletesen kidolgozott példán keresztül is bemutatjuk a Hardy-Weinberg egyensúlyt és alkalmazását. (A Melléklet az első résztől jóformán függetlenül, vagy azzal párhuzamosan is olvasható; konkrét példáinak áttanulmányozása főleg azoknak segíthet, akiknek az általános tárgyalásban szükségese formalizmus nehézséget okoz.) Ezután gyakorló feladatok következnek, végül olyan (jobbára humán) adatok, amelyekből újabb példákat készíthetünk Olvasóinknak.
Azonban végre beláttuk, hogy semmire sem megyünk egy olyan anyag elmagyarázásával, amelyet sok pedagógus feleslegesnek tart a középiskolai oktatásban. Legalább egy példa erejéig írnunk kell valamit, ami meggyőzi leendő olvasóinkat, hogy érdemes néhány estét eltölteniük ezzel a füzettel.
Vissza 
