Kísérleti fizika - Mechanika I.

Előszó

A tanár és a diák kapcsolata meghatározó lehet a tanulás szempontjából. Minél előbb megismerik és megértik egymás törekvéseit, szándékát, célját és módszerét, annál hamarabb lesz zavartalan a közös munka. Mivel ez a jegyzet nemcsak a nappali, hanem a levelező tagozat hallgatói számára is készült - akik élőszóból nem értesülhetnek a tanári szándékról és elképzelésről - le kell írni ezeket a segítő, irányító gondolatokat. Ezért született meg ez az "Előszó". A jegyzet sajátos írásmű, legfőbb jellemzője, hogy nagyon hétköznapi, praktikus célt szolgál. Segítséget kíván nyújtani egy meghatározott feladatra készülő csoportnak, a célszerűen kiválogatott tananyag megértésében és az ezt követő megtanulásában. A jegyzetek általában, és így ez a "Mechanika" jegyzet sem törekszik tehát teljességre. Aki olyan részekre, részletekre is kíváncsi, ami az itt következőkben nem található meg, vegye kézbe pl. a Budó: Kísérleti fizika első kötetét, vagy más mechanika szakkönyvet. A mechanikát sokféle felfogásban, hangsúlyozásban, csoportosításban lehet és kell is tanítani, attól függően, hogy mi a tanulás célja. Aki azért tanul fizikát, hogy a technikában alkalmazza azt, mást tart lényegesnek (pl. műszaki mechanika), mint az aki a fizika tanítására készül. A tanárképző főiskolákon a fogalomalkotás, a fogalmak tudatos, fokozatos, módszeres kialakítása kiemelt fontosságú. Aki ugyanis csak a definíciókat, a képleteket és ezek alkalmazását tartja fontosnak, de nem látja miért kell egy-egy fogalmat bevezetni és milyen gondolatsor alkalmas erre, az nem taníthat jól. Ahhoz, hogy a tanultakra - mind a továbbhaladásban, mind az alkalmazás területén - még a közepes képességű tanulók is tudatosan, értelmesen építkezzenek, logikusan kell megalkotni a fogalmakat és a fogalomrendszert . A tanárképző főiskolások kísérleti fizikát 8 féléven keresztül tanulnak, az elméleti fizika alapjaival viszont csak az utolsó két félévben ismerkednek meg a nappali tagozatos hallgatók. Ez az egyik oka annak, hogy ahol erre lehetőség adódik, a konkrét fizikai ismereteken tűi, olyan általános érvényű gondolatok megfogalmazására is a kísérleti fizikán belül kerül sor, amelyek általában az elméleti fizikában szoktak kiemelt hangsúlyt kapni. Ilyen például: a kezdeti feltételek fogalma és szerepe, a törvények érvényességi határának tudatosítása, az általános érvényű rendező elvek. Az induktív módszer mellett a deduktív módszer bemutatása stb. Vissza