Kisérleti természettan

Előszó

Természet. Természettudomány. Az érzékeinkkel észrevehető tárgyak összességét természetnek mondjuk. A miből a tárgyak állanak, anyagnak nevezzük. A bizonyos teret betöltő anyag természeti test.
A testeken végbemenő változások, tünemények törvényeivel foglalkozó tudomány a természettudomány, mely többféle lehet a szerint, hogy milyen szempontból tárgyalja e tüneményeket. A természettudomány azon ága, melynek köre a testeken mutatkozó külső változásokra terjed ki, a természettan vagy görög nevétől fizika.
A testek tulajdonságai. Minden test a térnek bizonyos részét foglalja el, melyet az illető test térfogatának mondunk. A geometria a testek térfogati viszonyaival foglalkozik tekintet nélkül azok anyagára. A térfogat mérése a geometria feladata. A testet, a melynek térfogata a számításba vett többi mennyiségekhez hasonlítva elenyésző, anyagi pontnak tekintjük. A Nap, a Hold s a többi égi testek magukban nagy kiterjedésűek, a Földhöz vagy egymáshoz viszonyított mozgásukban ezeket is anyagi pontoknak veszszük, mert méreteik a Földtől és egymástól számított távolságuk mellett igen kicsinyek. A testnek kis részeit az egészhez képest anyagi pontoknak tekintjük.
A térben, melyet a test betölt, ugyanekkor más test nem létezhetik. E tulajdonság az áthatatlanság. A szájával lefelé vízbe nyomott pohárba nem hatol be a víz a benne levő levegő áthatatlansága miatt. Ugyanezt találjuk a búvárharangnál. Ha a tölcsér szára szorosan hozzá illik a palaczk szájához, nem folyik le a víz belőle. Vissza