| Himfy szerelmei | |
| Kesergő szerelem | |
| Énekek | |
| Állj meg Amor, szemlélgessük | 72 |
| A halvány ég csillagai | 78 |
| A nap épen alkonyodott | 29 |
| Búval tölti csak s bánattal | 10 |
| Bűnhődtél föld - légyen elég | 88 |
| Csörgő patak! életemnek | 120 |
| Ébren való álmadozás | 67 |
| Egy hasonló valósággal | 101 |
| Falak! melyek közt lakozik | 83 |
| Itt - a komor enyészetnek | 45 |
| Kellemek, amilyeneket | 100 |
| Két szeme, szép arcúlatján | 39 |
| Lehetnék bár oly éles szem | 57 |
| Mars vad dühe bont, dönt, dúl, vág | 15 |
| Midőn csendes felségében | 24 |
| Mint a kőszál, hajthatatlan | 97 |
| Mint az őzek az erdőben | 3 |
| Most költözik tőlünk a nap | 61 |
| Most tudom már, mit cselekszik | 115 |
| Nincs nyugtom, nincs békességem | 52 |
| Szerelem-e az, avagy nem | 35 |
| Dalok | |
| A balsorsnak bús fellege | 49 |
| A fecskék elköltöztetnek | 50 |
| A föld egész kerekében | 22 |
| A halavány olajfáknak | 34 |
| A havasnak oldalában | 50 |
| Ahol ő van, bámúlandó | 41 |
| Ahol ő van, csudálatos | 41 |
| Ahol ő van, hihetetlen | 41 |
| Ahol ő van, nézd a fákat | 42 |
| Ahol ő van, ott Amornak | 44 |
| Akárhogy van, de kínaim | 116 |
| akármennyi jeleseknek | 43 |
| A kegyetlent felejthetni | 26 |
| A kelő nap tovább nyújtott | 84 |
| Akkor, midőn felzavarta | 105 |
| A kutyáktól üldöztetvén | 21 |
| A külföldön nyomorogva | 9 |
| A legvígabb múlatságban | 82 |
| A melegen és hidegen | 57 |
| A menő nap a jövőnek | 77 |
| Amióta felserdültem | 7 |
| Amit tesz ő, szép, nagy s dicső | 79 |
| Amor fejem mint megcsalá | 78 |
| Amor! s hát csak szenvedheted | 15 |
| Amor rabja, - most Marsé is? | 13 |
| Amott látom domborodni | 112 |
| A nap alatt ily szerelem | 96 |
| A reménység és félelem | 118 |
| A számtalan félelmekből | 116 |
| A szegénység és gazdagság | 87 |
| A szép őszi nap megszürkült | 65 |
| A szerelem birodalmát | 80 |
| A szerelem hatalmával | 85 |
| A szerelem indúlatját | 75 |
| A szerelmes gondolatok | 21 |
| A szerelem sétálni vitt | 81 |
| A szerelem s fájdalmaim | 95 |
| A szív minden, - azt tartom én | 8 |
| A tavasznak érkezése | 59 |
| A titok kinyilatkozott | 119 |
| A vad szívét irgalomra | 115 |
| A világból kiszakadva | 60 |
| A világnak vígasági | 53 |
| A világon setét éj van | 100 |
| A virágok szép nemében | 27 |
| Az a lelkes nem tudom mi | 57 |
| Az én lelkem mélyen vagyon | 81 |
| Az életnek tengerében | 6 |
| Az ész váltig értekezett | 32 |
| Az idő minden kifog | 24 |
| Azt kérdezed, óh barátom | 36 |
| Balgatag én! nem védettem | 21 |
| Bár ki tegye ítéletét | 60 |
| Beteg, sebes, törött, romlott | 98 |
| Bízakodó reményekkel | 117 |
| Bizonytalan lépéseimet | 27 |
| boldog, ki a szerelemnek | 54 |
| Boldog valék nyúgalmamban | 9 |
| Csömört okoz a társaság | 32 |
| Édes, kínos emlékezet | 48 |
| Egek! már ily nagy ideje | 111 |
| Egy csillag sincs az egekben | 99 |
| Egyetlen-egy, bár ki lássa | 55 |
| Egy délután - (lestem én őt) | 95 |
| Egy szép estkor az erdőben | 70 |
| Éjfél vagyon, - nem alhatom | 50 |
| Elérem majd nyugalmamat | 103 |
| Elmédet hát mért bocsátod | 29 |
| Elmégy tehát, szegény lélek | 119 |
| Eltávozván, majd változás | 11 |
| Elűzted a komor telet | 10 |
| Emberfajzat! akárki légy | 84 |
| Ember! hát még dicsekedhetsz | 103 |
| Ennyi tüzes gerjedelem | 82 |
| Ért-szíve megvehetetlen | 44 |
| Érzeményim seregében | 77 |
| Ezerek közt maga lenni | 53 |
| Gyakran lebeg elmém előtt | 63 |
| Gyenge szer az ember szíve | 63 |
| Gyermekségem szép idei | 38 |
| Gyűlölöm én a világot | 39 |
| Ha elmémnek gondolatit | 31 |
| Ha engemet, oly rég hívét | 104 |
| Hah! mely szörnyek a bajaim | 51 |
| Ha ki talán nem értheti | 23 |
| Hajh! kemény ő s érzéketlen | 113 |
| Hajnal alig kerekedett | 13 |
| hallottam én szép szavának | 56 |
| Halj meg bennem emlékezet! | 68 |
| Ha majd a bú, mely testemet | 33 |
| Ha mindennek felosztását | 37 |
| Na nem látom, többé nem ér | 57 |
| Ha nyelvem oly gazdag volna | 71 |
| Ha oly makacs ellensége | 37 |
| Ha tudnám, hogy békességem | 32 |
| Hegyen-völgyön ácsorogtam | 86 |
| Hirdesd, nyelvem, érdemeit | 41 |
| Hogy anyám megnyugtathatta | 7 |
| Hogy csak kínja s aggodalma | 86 |
| Hogy először láttam én őt | 94 |
| Hogy vonhatja félholt testem | 23 |
| Hol a szívben fészket rakott | 64 |
| Hová merülsz, beteg elme? | 70 |
| Hozzá fogtam százszor is már | 57 |
| Immár mennyit nem szenvedtem | 29 |
| Itt, a tenger habjaival | 28 |
| Itt ült, ott járt, ott nevetett | 68 |
| Jól látja ő, mint hervadok | 114 |
| Jól tudom én, mit kellene | 112 |
| Kinek egyszer kebelében | 49 |
| Ki voltam én, hajh! ez előtt? | 102 |
| Környülvett, im! már a franc had | 13 |
| Látnom őtet, és szeretnem | 95 |
| Láttam ismét! - a régi ő | 112 |
| Láttam őtet siránkozni | 56 |
| Legmerészebb repültében | 66 |
| Mars, akinek rabja vagyok | 14 |
| Mars zászlói eltüntetnek | 93 |
| Meddig tart még tehát e harc | 34 |
| Még csak benned reménységem | 28 |
| Megláttam őt - a kebelemben | 65 |
| Mely só, mely nyelv dicséreti | 75 |
| Mérgesítem sebeimet | 14 |
| Midőn a hold világában | 35 |
| Midőn Amor fészkelődik | 59 |
| Midőn Amor hozzám jöve | 85 |
| Miként örül, ami csak él | 60 |
| Mikor egyszer pelyhesedtem | 7 |
| Minden egyéb gerjedelem | 20 |
| Mindenfélét megpróbáltam | 96 |
| Minden inkább lehetséges | 36 |
| Minden szépben szépségének | 97 |
| Minden tárgyban őtet látom | 26 |
| Mindez vissza nem adhatja | 118 |
| Mint a füge áttétetvén | 100 |
| Mint a napnak sugárai | 37 |
| Mint a sas, úgy fellengezett | 81 |
| Mint a szarvas, kit megére | 8 |
| Mint gyógyulnék fel sebemből | 60 |
| Mint hűl s fűl a vér eremben | 105 |
| Mint reszkettem, borzadoztam | 113 |
| Mint szeretlek, mint kedvellek | 59 |
| Mint táncolt ő, a Grácia | 84 |
| Mit nem tudna felforralni | 14 |
| Mondd meg, miként gondoljalak | 63 |
| Mondd meg, Zephyr, mi dolgod van | 114 |
| Napok jönnek, napok mennek | 76 |
| Nem csak teste delisége | 79 |
| Nem bírja ily sanyarú lét | 77 |
| Nem nyomhatván el tüzemnek | 26 |
| Nem szeretem többé őtet | 51 |
| Nem vádollak én tégedet | 100 |
| Nin cs szívének kivánatja | 55 |
| Oh epedő kivánatok! | 38 |
| Oh nyomorult, buta nyelv te | 98 |
| Oh te! oh te! így ordítok | 86 |
| Oh természet! mit vétettem? | 113 |
| Oh! vajha kiszakaszthatnám | 76 |
| Oly kedvetlen s nyughatatlan | 117 |
| Olvastam én a verseket | 104 |
| Országok, népek, nemzetek | 12 |
| Ott, ahol én nevelkedtem | 22 |
| Önmagával vagdalkozni | 38 |
| Őt kérem, a teremtőtől | 27 |
| Semmiként sem remélhetvén | 8 |
| Senki őtet nem esméri | 54 |
| Sírsz hát bennem, szegény lélek! | 71 |
| Sokat mondtam szépségéről | 118 |
| Sok országot mosó tenger | 43 |
| Sok a nagy, amit szenvedek én | 33 |
| Szabad voltam, fürge, s oly gyors | 98 |
| Szelíd Musák! jól tudom én | 104 |
| Szemfényvesztő a gyöngyhava | 70 |
| Szépségének a látásától | 76 |
| Szerelemben fogantattál | 54 |
| Szeretni s nem szerettetni | 74 |
| Szíve tárgyát bálványozni | 55 |
| Szívek, akik csak nem rég is | 60 |
| Szívem kínja kedves néked | 80 |
| Szívemnek mély fenekébe | 48 |
| Szív- s lélekben beteg lenni | 34 |
| Szüntesd, oh sors, haragodat | 87 |
| Tanú valék, mint érezte | 66 |
| Téged látlak az egeknek | 102 |
| Te, ki alig világítasz | 99 |
| Természetnek éltetője | 22 |
| Testének egy mozdulása | 87 |
| Ti a világ kezdetében | 31 |
| Tiszteletet, csudálatot | 69 |
| Tovább immár lehetetlen | 101 |
| Úgy lebegett ő szüretkor | 65 |
| Üdvességgel áldott két szem | 51 |
| Valahányszor szeme pillant | 43 |
| Vajjon mire magyarázzam | 116 |
| Váltig immár megviselték | 82 |
| Végtére hát elértelek | 105 |
| Vízen, földön és az égben | 63 |
| Volt egy idő, hogy könyemet | 64 |
| Zúg a zápor, - ordít a szél | 94 |
| Boldog szerelem | |
| Ének | |
| Végre tehát elnyertelek | 131 |
| Dalok | |
| A bereknek gyors kaszási | 145 |
| A férj fenkölt, tüzes legyen | 151 |
| A kínokról beszélgeténk | 126 |
| Akkor, midőn oda dűlünk | 145 |
| A szerelem oskoláját | 148 |
| A természet emlőiből | 131 |
| A természet kebelében | 125 |
| A test pompás szépségei | 148 |
| A tudomány és dicsőség | 130 |
| A veszélyes fergetegben | 149 |
| Az, kinn nyargal szágúldozva | 150 |
| Eddig a bú fellegével | 127 |
| Eddig csak bús henyélésben | 129 |
| Egymás mellett be szépen áll | 129 |
| Első kegyes tekintete | 146 |
| Fájdalmimban átkoztalak | 125 |
| Fellengző reményekkel | 125 |
| Ha igaz a vélekedés | 147 |
| Ha itt a dél - már készen vár | 144 |
| Hajházzon más uraságot | 146 |
| Ha kedvesem mellettem ül | 144 |
| Halljátok, kik esmerétek | 122 |
| Hívség, mely oly erősen áll | 143 |
| Holnap sem lesz, ami ma van | 147 |
| Kivált, ragyás, aszott bagoly | 123 |
| Legény! lányzó míg eredben | 149 |
| Más a világ ábrázatja | 128 |
| Midőn reggel felserkenünk | 144 |
| Minekután a kezünket | 125 |
| Mint előzi akaratom | 149 |
| Mosolyogva jönnek, mennek | 143 |
| Musám te! ki zokogással | 122 |
| Néha, midőn mellettem ül | 129 |
| Nézd e rózsát bimbójában | 128 |
| Ő is engem rég szeretvén | 127 |
| Ő mellette nem érzem én | 150 |
| S hát meg ujra lobbot vete | 142 |
| Soká fel nem támadhatott | 126 |
| Sokkal szebb most a természet | 146 |
| Szinte majd már összecsaptak | 131 |
| Ti, a sorsnak ostorai | 123 |
| Tiéd minden gondolatja | 128 |
| Ti, kik kívül úgy fázátok | 124 |
| Ti, kik szívem fájdalmával | 124 |
| Tökéletes bizodalom | 142 |
| Tőle jönnek, hozzá térnek | 147 |
| Vétettem én, mondván, hogy jég | 123 |
| Regék a magyar előidőből | |
| Csobánc | 155 |
| Tátika | 169 |