| Előszó | 4 |
| Mezőgazdasági üzletvitel | 5 |
| A jó vagy okszerű gazdálkodás | 5 |
| Az okszerű gazdálkodás alapföltételei | 5 |
| A mezőgazdasági üzlet feladatai | 7 |
| Kisebb gazdaságok berendezése | 7 |
| A mezőgazdasági berendezés czélja és föladata | 7 |
| A gazdaság berendezésénél követendő eljárás | 8 |
| A gazdaság jelenlegi állapota és helyi viszonyai | 9 |
| A termelés kellékei | 9 |
| A birtok. Nagy-, közép- és kisbirtok | 9 |
| A birtok leírásánál figyelembe veendő körülmények | 10 |
| A birtok helyi viszonyai | 10 |
| A birtok területe, fekvése és tagozata | 11 |
| A birtok termőképessége | 11 |
| A birtok alkatrészeinek osztályozása termőképesség szerint | 12 |
| Birtokleírási példák | 13 |
| A tőke. A tőkék jelentősége a mezőgazdaságban | 15 |
| A mezőgazdaságban szereplő tőkék | 15 |
| Az alaptőke értékének meghatározása | 16 |
| Az üzlettőke nagyságának meghatározása | 17 |
| A tőkék aránya a mezőgazdaságban | 18 |
| Az okszerű tőkearány | 19 |
| A munkaerő | 22 |
| Példák | 22 |
| Az új gazdálkodási rendszer megállapítása | 25 |
| A termelés szervezésének czélja és föladata | 25 |
| Gazdálkodási rendszer | 25 |
| Külterjes és belterjes gazdálkodás | 25 |
| Hol helyénvaló a kül- és belterjes gazdálkodás | 26 |
| A termelés és jövedelem fokozásának módjai a kisbirtokon | 27 |
| A követendő gazdálkodási rendszer megválasztása | 28 |
| A szántóföldön termesztendő takarmány és piaczi növények aránya | 28 |
| Példák | 29 |
| Vetésforgók | 30 |
| A növények sorrendjének megállapítása a vetésforgóban | 31 |
| Gazdálkodási rendszerek | 32 |
| A háromnyomásos vagy gabonagazdaság | 34 |
| Váltógazdaság | 36 |
| Szabadgazdálkodás | 40 |
| Kerti gazdálkodás | 42 |
| A növénytermelés szervezése | 46 |
| A termelendő növények megválasztása | 46 |
| A növények termelési arányának megállapítása | 47 |
| A vetésforgók megállapítása | 48 |
| A trágyázás beillesztése a vetésforgóba | 49 |
| A vetőterv készítése | 50 |
| Földhasználati kimutatás | 53 |
| Példák a növénytermelés szervezésére | 54 |
| Az állattartás szervezése | 58 |
| Az állattartás jelentősége a mezőgazdaságban | 58 |
| A gazdaságban tartandó állatállomány megállapítása | 58 |
| A tenyésztendő állatfajták megválasztása | 60 |
| Lótenyésztés | 61 |
| Szarvasmarhatenyésztés | 61 |
| Legeltetés vagy istállózás | 66 |
| Juhtenyésztés | 69 |
| Sertéstenyésztés | 70 |
| Baromfitenyésztés | 72 |
| Példák az állattenyésztés szervezésére | 72 |
| Trágyázási rendszer. Czélja és jelentősége | 75 |
| Rabló, kímélő és talajjavító gazdálkodási rendszer | 75 |
| Trágyázási módozatok | 76 |
| Az istállótrágya szükséglet megállapítása | 78 |
| Az istállótrágya termelés megállapítása | 79 |
| Trágyázási példák | 81 |
| Gazdasági üzemterv készítése | 82 |
| A birtok leírása | 83 |
| Az üzemrendszer megállapítása | 83 |
| Az üzemi kellékek | 83 |
| A jövedelmi előirányzat | 86 |