1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 1911. január-december

Szarvas Gábor folyóirata/Negyvenedik évfolyam 1-10. szám

Szerző

Kiadó: Magyar Nyelvőr Kiadóhivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 480 oldal
Sorozatcím: Magyar Nyelvőr
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Július és augusztus hónapban nem jelent meg. Nyomatott Számmer Imre könyvnyomtató intézetében, Székesfehérvár.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:
Részlet a kötetből:

AZ UDVARIASSÁG NYELVÉRŐL

Az udvariasság nagyon jelentéktelen tárgynak látszhatik a társadalmi tudományok nagyfontosságú föladataihoz képest, noha... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:
Részlet a kötetből:

AZ UDVARIASSÁG NYELVÉRŐL

Az udvariasság nagyon jelentéktelen tárgynak látszhatik a társadalmi tudományok nagyfontosságú föladataihoz képest, noha mindenki el fogja ismerni, hogy rendkívül érdekes a művelődéstörténet és a nyelvtudomány szempontjából. De hisz ezek is társadalmi tudományok, a társadalmi fejlődésnek különféle oldalait és termékeit akarják megvilágítani, megmagyarázni. S az udvariasság kétségkívül a társadalmi élet fejleménye, a társadalmi erkölcsnek egy része, s mint ilyent egy hírneves jogtudós is, Jhering, beható, tudományos tárgyalásra méltatta. Szerinte jog az, amire az állam, erkölcs, amire a társadalom kötelez.
S ha az e körbe tartozó nyelvi jelenségekhez fordulunk, először is igen érdekesnek találjuk magát az erkölcs szót. Más nyelvekben az erkölcs fogalmát rendesen olyan szóval fejezik ki, mely voltaképen csak szokást jelent. Igy pl. a német Sitté, a görög ethos, a latin mos, móres eredetileg általában szokást s csak később jelentették a társadalom szentesítette, kötelező szokást. A mi szavunk ugyanezt jelenti, de ehhez a jelentéshez egészen más úton jutott. Különösen hangzik, de úgy van, hogy a mi erkölcsünknek végső forrása valószínűleg egy mongol szó (erkil-ükcil), melynek elemei egészen világosak s mely szó szerint tisztelet-adást jelent. Vissza

Tartalom

Értekezések, önálló cikkek.
Ányos Lajos: Adalékok a szigetközi nyelvjárás ismeretéhez 371
Beke Ödön: A -vá vé rag történetéhez 114
Két elhomályosult igenév 294
Boonen J.: A helyesírás tudományos elvei 399
Borbély István: A történeti jelen elméletéhez 445
Bothár Dániel: Magyar orvosi kézirat 1683-ból 104
Böngérfi János: Édes Gergely 78
Csűri Bálint: Idolon theatri 71
Dénes Szilárd: Móricz Zsigmond stílusa 254
Erdélyi Lajos: Budenz József emlékezete 145
Hefty Gyula Andor: A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben 155, 206, 259, 300, 364, 458
Horger Antal: Egy ismeretlen magyar hangtörvény 8, 57
Kertész Manó: Boszorkányság 49, 97
Kräuter Ferenc: Nemzetgazdaságtani nyelvünk magyarsága 69
A magyar családok olvasmányai 410
Kovács Márton: A mez névmás kérdése 203
Mariánovics Milán: Szláv jövevényszók 348
Marót Károly: Mégegyszer a kupa szó 407
Muresán Szabin: Bajza nyelvújításához 216
T. Nagy József: A van ige összetételei 169
Pintér Jenő: Nyelvtudományi törekvések a megújhodás korában 385, 437
Prohászka János: Magyar nyelvészet a Pesti Naplóban 20
Réthei Prikkel Marián: A magyarok Istenétől való szólásaink 248
Simai Ödön: Csúzy Zsigmond szavai 308, 356,403, 453
Simonyi Zsigmond: Az udvariasság nyelvéről 1, 149
A Nyelvtörténeti Szótár ismeretlenjeiről 29
A legrégibb biblia ih-járói 117
A tövégi orrhangok történetéhez 241
Az új Nyelvemléktár terve 266
A birtokos szerkezetek 289, 337
Valamennyi 315
Ihesus 374
Madárnevek 395, 448
Szerkesztőség: Negyven esztendő a magyar nyelvművelés szolgálatában 433
Zolnai Gyula: A tájszók és régiességek a költői nyelvben 24
Halász Ignác nyelvtanának átdolgozott kiadásáról 64
Mégegyszer a latin-görög szók magyaros alakjáról 193
Ismertetések.
Csűri Bálint: Az ige (Nyelvészeti Fűz. 63.). Borbély István 31
Szegedi-Maszák Hugó: Panaszok a nyelvrontás miatt. Csűri Bálint 33
Kubáss Margit: Pálóci Horváth Ádám és a nyelvújítás. Simai Ödön 36
Steuermann Mihály: A székely nyelvjárás szórendi sajátságai (Nyelvészeti Füz. 64.) Prohászka János 82
Kursinszky Kálmán: Latin jövevényszavak a magyar irodalmi nyelvben. Simonyi
Zsigmond 83
Marcsek Tibor: Helyesírásnak a XVII. században 119
Kelemen Béla: Jó magyarság. Csefkó Gyula 123
Új nyelvemlékek. Szilágyi Ádám 175
Az Egyetemes Irodalomtörténet új kötete (IV. kötet). Rubinyi Mózes 218
Borbély György - Borbély Sándor: Nyelvünk védelme. Kardos Albert 220
Schoen Arnold: Palóc népdalok. Vikár Béla 223
Viëtor-emlékkönyv. Balassa József 318
Magyar és német magánhangzó-illeszkedés. Váró Gedeon 319
Zlinszky Aladár: A szóképekről. Rubinyi Mózes 376
Horvát Cyrill: Középkori legendáink és a Legenda Aurea. Vargha Damján 419
Nyelvesztetikai értekezések. Turóczi József 420
Nyelvművelés.
Antibarbarus: Idegen szók 37
Úton útfélen. Budapesti Hírlap 39
Csűri Bálint - Kropf Lajos: A csak szórendjéhez 84
Galgóczy J.: Magyartalanságok 85
Antibarbarus: Németességek 86
Mesterségek szótára 87
Rákosi Jenő: Budapest magyarsága 125
Szász Béla: Budapesti nyelv 126
Turóczi József: Vélemény a nyelvújításról 127
Simonyi Zsigm.: Alatta érteni 128
Antibarbarus: A közveszélyes szótár 128
Antibarbarus: Sport műszók 128
Csapodi István: Az élő meg a nyomtatott betű 179
Heves Kornél: Két állatóriás és egy mondatóriás 180
Csapodi István: Körülírt és összevont kifejezések 226
Egri Anna - Antibarbarus: Fölösleges idegen szók 227, 379
Prohászka János - Antibarbarus - Zolnai Gyula - Egri Anna: Rovás 227, 322
Természettudományi mesterszótár és helyesírás 269
Öreg Tanító: Olvasás közben 270
Filológus: Alpesek, Alpok 321
Antibarbarus: Idegen nevek kiejtése 321
Csefkó Gy.: A szaggatott stílus 377
Szarvas G.: Őket 469
Simonyi Zs.: A doktor cím 470
Magyarázatok, helyreigazítások.
Kertész Manó: A méhészet az indogermán és a finnugor népeknél 40
Id. R. Vozáry Gyula: Réja 41
Simonyi Zsigmond: Az Ágnes név változatai 41
Kara Ferenc: Közel 42
Mariánovics Milán: Harap 43
Rubinyi Mózes - Kropf Lajos: Két-húsz 43, 379
Simonyi Zs.: Turpis causa 87
Kovács Zoltán: Behemót 88
Filológus: Rigolyás 89
Kara Ferenc - A szerk.: Povëdál 90
Csapodi István: A tárgyrag kötőhangzója 90
Török János: A Szemere név eredete 130
Pröhle Vilmos: Maros, Körös, Temes 131
Simai Ödön: Kézküre 132
Alexics Gy.: Kese, kesely, vakisa 132
Simonyi Zsigm.: Becéző nevek 134
Zolnai Gyula: Halász Rendszeres nyelvtanának átdolgozott kiadásáról 135
Zolnai Gyula: A Budapesti Glosszákhoz 181
Kovács Márton: A becéző nevek hangalakja 182
Kara Ferenc: Szófejtések 183
Török János: Üver 185
Simai Ödön: Harap, harapódzik 185
Simonyi Zsigmond: Mentül 186
Simonyi: A határozatlan névelő 230
Mariánovics Milán: Hibás szóegyeztetések 231
Beke Ödön: Adalék a finnugor középfok-képzőhöz 232
Historikus: Az ős szó összetételei 233
Kovács Asztrik - Heinrich Gusztáv: Olcsó Remekírók 233, 277
Simonyi Zsigmond: Kócipor 271
Kemény Lajos: Ciklér 272
Kovács Asztrik: Bécs 273
Hefty Gy. Andor: Térszínnevek 274
Komoróczy M.: Aszó és bukkanó 274
Fokos - Kara: Szóegyeztetések 275
Beke Ödön: Így, úgy, hogy 276
Romanista: A szóvégi a hang 277
Horger Antal: Gazda 323
Vámbéry Á. - Simai Ödön: A magyarok istene 325
Szily Kálmán: Gyanánt 326
Kovács Márton: Régi dolgok új kiadásban 326
Alföldi Mihály: Néz és lát 328
Dankovits Béla: A sőt kötőszó 329
Hefty Gyula Andor: Ropó 329
Pröhle Vilmos - Kara Ferenc - Beke Ödön - Kertész M.: Szófejtések 350
Simai Ödön: Sütés 380
Philofennus: Agyrém 381
Kertész Manó: Közmondásaink történetéhez 381
Csokán Pál - Hamvai Erzsébet - Bérczi Fülöp: Tájszókról 382
Kertész Manó - Domokos István: Arany János nyelvéhez 422
Simonyi Zs.: Istentelen legye 423
Kovács Márton: Hadlaua 424
Mariánovics Milán: Magyar-szláv mondatszerkezetek 425
Szilágyi Ádám: Pongyola és panyóka 426
Szabó Sándor: A szigetközi adalékokhoz 427
Simonyi Zs.: Kicsoda, micsoda 472
Kertész Manó: Uraim 473
Pál Antal: Egész és minden 473
Alföldi Mihály: Száz 474
K. M.: A csallóközi aranymosás 474
Egyveleg. Vegyes.
Szász Béla: Régi tréfaszótár 44
Az Ujság - Goldziher Ignác: Az X az algebrában 45
Germanista: Hogyan csapják be a németet 46
Galambos Dezső - Kiss Ernő - Szabó István - Váró Gedeon: Adalékok irodalmi nyelvünk szótárához 74, 267, 414
Nyilatkozatok a Halász-féle nyelvtan ügyében 75, 188
Dénes Szilárd: A magyar helynevekről 136
A Savanya-gyerekek. Budapesti Hirlap 138
Régi magyar recipe 139
Keszthelyi Miklós - Germanista - Pál Antal: A nyelvújítás történetéhez 173
Hogyan nyelvészkedtek azelőtt 186
Mariánovics Milán: Schalaputra 187
Különös iskola. Budapesti Hirl. 187
Borsszem Jankó: A földrajz magyarjaihoz 187
Germanista: Krisztus-adomák 235
Az Arany János-társaság 1911. évi pályatételei 236
Vértesy Dezső: Nyelvészeti viták a görög kamarában 278
Kovács Márton: Összehasonlító nyelvészet 281
Kropf Lajos: A magyar helynevekről 331
Kara Ferenc: Magyar szók francia ajakon 331
Historikus: Ballagi sóskiflije 331
Keszthelyi Miklós: A nyelv veszedelmei 332
Marót Károly: Bahr és a svihák 427
Alföldi Mihály: Idegen szavakról 428
Borbély István: A magyar biblia történetéhez 429
Népnyelvi hagyományok.
Állatnevek 141, 237, 373
Babonák 93
Beszélgetések 92, 190
Családnevek 143
Előnevek 189
Gúnynevek 189, 333, 282, 372
Gúnyversek 335
Helynevek 140,283, 372
Keresztnevek 282
Köszöntő-vers 287
Mesék 142
Népdalok 239, 331, 430
Népballada 91
Növénynevek 283, 372
Regös ének 286
Szólások 93, 332, 430
Tájszók 93, 95, 139, 236, 283, 285, 332, 372, 383, 430
Találós mesék 191, 285, 334
Tréfás mese 92
Tréfás vers 143
Verses levelek 335
Vezetéknevek 282, 372
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv