1.034.162

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 1905. január-december

XXXIV. évfolyam 1-10. füzet

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. Könyvnyomdája
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 540 oldal
Sorozatcím: Magyar Nyelvőr
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Július és augusztus hónapban nem jelent meg. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. Könyvnyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

AZ IKES RAGOZÁS TÖRTÉNETE

Mióta - száz évvel ezelőtt - Révai és társai föltámasztották a külön ikes ragozást, ez a maiglan is vitás kérdés egész irodalmat termett. A... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

AZ IKES RAGOZÁS TÖRTÉNETE

Mióta - száz évvel ezelőtt - Révai és társai föltámasztották a külön ikes ragozást, ez a maiglan is vitás kérdés egész irodalmat termett. A kérdést többnyire a nyelvművelés szempontjából tárgyalták, azért fajult el a vita sokszor elkeseredett, személyeskedő háborúvá s még máig se jutott egészen dűlőre. De minket, nyelvészekül, különösen a nyelvélet, a nyelvfejlődés szempontjából érdekel mint a nyelvbeli változásoknak egy rendkívül érdekes és tanulságos példája, - s még a másik, a nyelvművelést illető oldala is főleg elméleti szempontból érdekel, hogy t. i. mennyiben volt igaza az iskolának s az irodalomnak, mikor a régi ragozást fölélesztette s a hozzá való alkalmazkodást mindenkitől megkövetelte.
A kérdésnek tehát két oldala van, mely bizonyos fokig független egymástól. Egyik - mondjuk a történelmi oldala - az, vájjon ha a mai élőbeszédben nincs is határozottan fönntartva a külön ikes ragozás, megvolt-e a régibb nyelvben, mi célra és hogyan keletkezett, és hogyan mosódott el ismét, végre mennyiben és hogyan használja a mai népnyelv? A kérdésnek másik, gyakorlati oldala: vájjon lehetséges-e és mennyiben lehetséges a mai nyelvszokást határozott szabályokba összefoglalni s ezeket az irodalmi nyelvnek követendő zsinórmértékül átadni? Foglalkozzunk az elsorolt föladatokkal egyenkint, főleg a történeti fejlődést vizsgálva s azokat a tényezőket elemezve, melyek lassanként aláásták az ikes ragozást. Vissza

Tartalom

Ágner Lajos: Tót jövevényszavainkhoz 24
Alexics György: Egy régi oláh jövevényszó 198
Antibarbarus: Méltóztassanak és tessenek 152
Ásbóth Oszkár: Mackó 461
Csapodi István: Gyermekek nyelvtudománya 464
Erdélyi Lajos: Egy érdekes mondattani jelenségről 885, 454
Galambos Dezső: Egy különös mondatszerkesztés a régi nyelvben
Gencsy István: A gyergyói nyelvjárás 80, 188, 258, 321
Joannovics György: Helyreigazítások 21, 86, 195
Kertész Manó: Analógia a mondatszerkesztésben 11, 57, 120, 169, 281
Handabanda és átabota 492
Komonczy Gáspár: A magyar idővonzat 351
Kovács Márton: Tárgyas igék tárgy nélkül 401
Molecz Béla: A magyar hangsúly és szórend kapcsolata 489
Nádai Pál: Népiesség és népieskedés 412
Nagy József: Igealakok a helynevekben 349
Pálfi Márton: Nyelvjárás-paródia 1702-ből
Réger Béla: A határozott névmutató 176, 231, 300
Rubinyi Mózes: Országos nyelvművelő hivatal 75
Csokonai és a magyar nyelvtudomány 225
Simonyi Zsigmond: Az ikes ragozás története 1, 113, 337, 393, 444
Nem tud mit kezdeni 89
Stan Vazul: Magyar elemek a mócok nyelvében 140, 250, 312
Szegleti István: A főnévi igenév Aranynál 70, 130, 244, 292
Szenttamási János: Tót jövevényszavainkhoz 25
Tolnai Vilmos: Mesterházy Péter jegyzőkönyve
Viski Károly: Nyelvemlék a kolozsvári ref. kollégium könyvtárában 200
Zeitschrift d. A. D. Sprachvereins: Az idegen szók írása a németben 355
Irodalom.
Altovich Ferenc: Nyitra környékén élő magyarok nyelvéről. Domokos István 41
Pongrácz Sándor: A magyar nyelv szerkezete, története és szótára (fölhivás) 43
A magyar katonai műnyelv. (Székely László fordítása) Tolnai Vilmos 94
Borbély Sándor: Rokonalakú szók 96
Egy jeles regényfordítás. (Ambrus Z. Flaubert-fordítása) Radó Antal 161
Berze Nagy János: A hevesmegyei nyelvjárás. Nagy József 163
Thurneysen R.: A szófejtés. Balassa József 203
Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája. Szilágyi Ádám 268
Kertész Manó: A zalavidéki nyelvjárás. Beke Ödön 270
Nyelvészeti tanulmányok. (Szilasi Móric folyóirata.) Simonyi Zsigmond 330
Vikár Béla: Somogy megye népköltése. Horger Antal 332
Bojničič magyar nyelvtana. Hajnal Márton 423
Mikszáth újabb műveiből. Keszthelyi Miklós 467
Az elfáradás és a testgyakorlás. (Csapodi István fordítása.) Kertész Manó 471
Kúnos Ignác oszmán-török nyelvkönyve. Winkler Henrik 514
Fischer Izidor: Az Ehrenfeld-kódex nyelvjárása. Simai Ödön 516
Könyvészet 44, 96, 164, 205, 270, 519
Nyelvművelés.
(Az egyes szavakra vonatkozó adatok a szómutatóban,)
Fekete Ignác - Galambos Dezső: A névmutató elhagyása 97, 208
Szabó Károly: Az osztrák és magyar kormány 98
Bérezi Fülöp: Rátartós 99
Berky Lajos: Halat, meghalaszt 100
Verő Leó: A -né -nő 100
Dr. Legányi Gyula: A kereskedelem nyelve 165
Gondán Felicián: Hona alá nyúl stb. 166
Nádai Pál: Sok az idézőjel 206
Bérczi Fülöp: Névmutató a birtokviszonyban 209
Szabó Károly: Főrangú utcák 209
Antibarbarus - Vértesy Dezső: Koaliált, koalizált pártok 210, 272
Csődök. Csődökre Tönk 271
-r. -r.: Azok az idegen szók 273
Székely Artúr: Lapszemle 273
Kovács Márton: Németességek 366
Némedi Dezső: Lapszemle 367
Antizsuzsi: Zsuzsi, aki föltöröl 431
K. Gy.: Iromba 432
Kardos Albert: Mania geographica 432
Nagy Lajos: A váltó fogalmazása 473
Cserna Andor - Kallós Ede - Ady Lajos - a szerkesztőség: Furcsa középfokok 474
Lakatos Jusztin - a szerkesztőség: Tisza István igeneve 476
Gárdonyi Géza: Az -s és az -ú ű képző 520
Tolnai Vilmos: Beér 520
Némedi Dezső: Új germanizmus 521
Magyarázatok, helyreigazítások.
(Az egyes szavakra vonatkozó adatok a szómutatóban.)
Szilasi Móric: Helyreigazítás 45
Tolnai Vilmos: Adatok a X hanghoz 45
Balassa József: Van-e X hang a magyarban? 46
Bérczi Fülöp: Kenyérmentség 47
Berze Nagy János: A hevesmegyei nyelvjárás 47
Badinyi Mátyás: Meghonosúlt magyarok 100
Teleky István: Az artikulus magyarjaihoz 101
Ady Lajos: Föltételez, mentűl 101
Simonyi Zsigmond: Jövevényszók 101
Tolnai Vilmos: Orránál fogva vezet vkit 166
Horger A. - Szigeti Ernő: A -ság -ség képzőről 167, 212, 374, 527
Tolnai Vilmos - Simonyi Zsigmond: Viganó 211
Horger Antal: A -té képző eredetéhez 212
Zolnai Gyula: Tetá-tetá 213
Heves Kornél - Révész Károly: Megnyirbált szavak 213, 436
Csefkó Gyula: Kápránd 214
Mészáros Gyula: Halat, meghalaszt 214, 528
Balázs Sándor: Szólásmagyarázat 215
Balassa József: Észrevételek a Magyar Fonetika bírálatára 273
Kovács Márton: Helyesírásunk történetéhez 276
Sági István: Málonfekő 335
Balassa József: Egységes fonétikus írás 369
Horger Antal: Magashangú névmutató 370
Kovács Márton: Hangtani régiség 370
Vértesy Dezső: A magyarral egyező görög szólások 371
Domokos István - Verő Leó - Budapesti Hirlap: Szólásokról 372
Simonyi Zsigmond: Mom 373
Laukó Albert: Pál Keresztes 374
Vas János: Egy-két sajátosság Mikes stílusában 433
Kelemes Lajos: Nyelvemlék 1517-ből 435
Gálos Rezső: Magyar géniusz 436
Baranyai Zoltán: Kanafória 436
Melich János: Suum cuique 436
Simonyi Zsigmond: Sörmény és mijesó 477, 528
Gálos Rezső: Hármaztat 478
Sztrokay Lajos: Kuszmér 479
Zolnai Gyula: Régiségek a népnyelvben 422
Melich János: A német népnév 522
Veszprémi Bódog: Arany János csihése 528
Ifj. Franz J.: Vörösmartynak egy hasonlata 525
Kőrösi Sándor: Járgány 527
R. M.: Isten számába 528
Teleky István: Ízszó 528
Egyveleg. Vegyesek.
(Az egyes szavakra vonatkozó adatok a szómutatóban.)
Simonyi Zsigmond: Szarvas Gábor emlékezete 441
Beöthy Zsolt: Beszéd Szarvas Gábor emlékszobrának fölavatásakor 442
Szinnyei József: Szarvas Gábor 443
Fejér Gábor - Baranyai Zoltán - Rubinyi Mózes - Cserna Andor - Rotschildné Klauber Teréz - Szeremlei Császár Loránd - Kemény Ferenc: Irodalmi köznyelvünk szótárához 34, 360
Simai Ödön - Kiss Ernő - Sass Andor: Adatok a magyar nyelvújítás szótárához 156
Réger Béla - Kovács Márton - Erdős Dezső - Gácser Gyula - Györkönyi - Komjáthy Sándor: Névmutatós személynevek 27
Baranyai Zoltán: Egyetemi előadások 102, 378, 529
Harmos Sándor: Encenbenc 102
Schön József: Iskolai magyarság 103
Kétskés Győző Zs.: Furcsaság 103
M. Nyelvtudományi Társaság 215, 278
Mit csinálnak a németek? 216
Balassa Ármin: A szegedi nyelvjárás eltorzítása 374
Kőrösi László: Horváth, Eötvös, Verseghy 375
Keszthelyi Miklós: Zagyvatag? 377
Kujáni Gabi: Szitkozódás a XVI. század közepéről 377
Fölhivás a magy. népnyelv tanulmányozása ügyében 378
Palleske R.: Svéd nyelvtudományi társaság 437
Merza Gyula: Tschudattich 438
Kiss Ernő: Mivé lett a kortes 438
Károlyi István gróf: Felhívás 529
Válaszok a szerkesztőség kérdéseire 277, 278, 479
Népnyelvhagyományok.
Szólások 109, 219
Hajósok szólásai 379
Beszélgetések 217
Közmondások 50
Tréfás mondások 50
Tréfás hangmagyarázatok 48
Találós kérdések 48
Beszéd a házasságrul 54
Bethlen Anna, népballada 110
Tájszók 48, 103, 219, 380, 482, 530
Gúnynevek 53, 383
Helynevek 51, 223, 439
Szőlőművelés és gyümölcstermelés szavai 52, 53
Népetimologiák 51, 383
Csángó nyelvemlékek 415
Nyelvsajátságok 48, 108
Székely egyveleg 384
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv