Az Európai Unió a XXI. század elején

Előszó

Az Európai Unióhoz 2004. május elsején tíz új tagállam - köztük hazánk is - csatlakozott. Ez a bővítés a megelőző tagfelvételekkel szemben több ok miatt is különleges volt. Egyrészt azért, mert korábban még soha nem került sor ilyen nagy létszámú bővítésre. Másrészt azért, mert ez volt az első alkalom, amikor egykori szocialista országok váltak uniós taggá. Ebből következik a harmadik sajátossága, ami a rendkívüliségét és a történelmi jelentőségét is magyarázza, hogy a csatlakozással lehetőség nyílt a hajdani megosztott Európa újbóli egyesítésére is. A bővítés időpontja tehát egy új korszak kezdetét jelentette a régi és az új tagok és az Európai Unió egésze, sőt Európa számára is. Ez az új időszámítás szükségessé teszi azt is, hogy számot vessünk a korábban történtekkel és a jelenlegi állapottal, mintegy számadást készítsünk, hogy világosan látható legyen, honnan indult ez a kibővített szervezet, mi jellemezte a társadalmát, a gazdaságát és a régióit, mert csak ennek tükrében lehet reálisan tervezni és megfogalmazni a jövő célkitűzéseit. Az új idő beköszönte azt is jelenti, hogy a kapcsolatok is szorosabbra fűződnek. Hazánk is egyre több és erősebb szállal kötődik az Európai Unióhoz, amely többé-kevésbé áthatja életünk minden területét. Éppen ezek miatt és azért, mert az Európai Unió jelentős hatással lehet a kontinens, illetve a tagállamok életére, további sorsára, rendkívül fontos, hogy minél pontosabban ismerjük ezt a nemzetközi szervezetet. Szükség van erre azért is, hogy az új körülményekhez jobban tudjunk alkalmazkodni, és hogy élni tudjunk az új lehetőségekkel. Mindezekhez kíván segítséget nyújtani ez a könyv. Az Európai Unió bemutatását komplex módon, alapvetően két cél szem előtt tartásával kíséreljük meg. Az egyik, hogy az Európai Uniót mint nemzetközi és nemzetek feletti szervezetet mutatjuk be. A másik, hogy az Európai Uniót mint egy „országot" vesszük, és annak a különböző adottságait, sajátosságait foglaljuk össze. A teljesség érdekében áttekintjük a természeti adottságokat, majd részletesen tárgyaljuk a társadalmi, gazdasági jellemzőket és a regionális fejlesztés fő célterületeit. E kettős cél által átfogó ismereteket kapunk nemcsak az Európai Unióról, hanem az azt alkotó tagállamok társadalmáról, gazdaságáról és régióiról, valamint a régi és az új tagok között megfigyelhető különbségekről és hasonlóságokról is. A könyv nyolc nagy fejezetre tagolódik. Az elsőben az integráció történetét és a bővítés menetét vázoljuk a kezdetektől napjainkig, számba véve az EU jövőjét befolyásoló bizonytalansági tényezőket és a lehetséges jövőképeket is. A második részben először az Európai Unió szervezeti felépítését és intézményeit ismertetjük, majd a működés pénzügyi hátterét, a költségvetést. Vissza