Előszó
„Szamosújvár az örmények Mekkája" - írta erdélyi utazásai során Petőfi. Tűnődöm, hogy vajon ma is érvényes ez a megállapítás? Vajon a város ma is az erdélyi örmények Mekkája? Azóta ugyanis - hiszen több mint másfél évszázad telt el - változott a város, és változott az erdélyi örmények egykoron zárt közössége. S mégis, ha magam érzéseire hallgatok, kinek felmenő ősei a szóban forgó közösség sorába tartoztak, a válasz csakis igenlő lehet. Mert igaz ugyan, hogy az erdélyi örmények mára már feledték nyelvüket, többnyire vegyes házasságok révén beolvadtak a magyarságba, s igaz az is, hogy a leszármazottak jó része elhagyta eredetibb lakóhelyét, volt fővárosát, Szamosújvárt, és nemcsak Erdély más városaiban, hanem a határon túl is megélhetést kerestek, mégis meg van bennük az összetartozás érzete. Ma már magyarnak, sőt jó magyarnak tartják ugyan magukat, de örmény eredetüket nem tagadják, vállalják. El bennük a kettős identitás tudata. Magyar voltuk hangsúlyozása mellett él bennük valamilyen homályos, nosztalgikus érzés az örménységhez köthető múltjuk iránt. Sokan ezt nem is értik. Egyszer értelmiségi körökben tették nekem szóvá: nem elég, hogy kisebbségben éltek, örmény származásotokra hivatkozva, a kisebbség kisebbsége akartok lenni? Ha az ésszerűség szélsőséges határain belül furcsának, érthetetlennek tűnik is erdélyi magyar-örmények múltjukhoz való érzelmi ragaszkodása, e kötődésben van valami megható, felemelő, valami csodálatos.
A múlthoz való ragaszkodás nemcsak a lelkekben, hanem a hajdani örmény ősökről szóló gyakori írásokban is megnyilvánul. A több mint 3500 ilyen témájú emlékezés, cikk, tanulmány, könyv rendre feleleveníti az örmény múlt eseményeit, az örmények erdélyi „honfoglalásának" történetét, e néprész további sorsának alakulását, életmódjukat, szokásaikat, műveltségüket, művészetüket, gazdasági feltételeiket, az erdélyi társadalomban játszott szerepüket, hitvallásukat stb.
Az alábbi tanulmánykötet sem tesz mást. Felvázolja az örmény „főváros" kialakulását, és képek sorával igyekszik megteremteni azt a sajátos hangulatot, amely Szamosújvár a lakóinak, a városba látogatóknak a város barokk építészete nyújt. A tanulmányokban gyakori kulcsszó a hajdani falu, a mellé épülő új vár, az örményektől felépített város neve.
Régebb a névmagyarázó irodalom - mely nézet ma is fel-felbukkan - a Gerla településnevet a 'gázló' jelentésű szláv grlo közszóból származtatta.
Vissza 
