Előszó
Örömmel és Isten iránti hálával ajánlom minden kedves olvasó figyelmébe ezt a kiadványt, mert benne a templomfalak közül kilépett egyház sokszínű szolgálatának bőséges példatárát találjuk. Csak ámulhatunk azon, hogy a szolgálat teljes szabadságát - a történelmet formáló Isten ajándékaként - elhozó fordulat után bő másfél évtized alatt milyen célzottan és találékonyan indította szolgálatra sok kortársunkat a felülről kapott örök szeretet.
A kötet címe - Cseppek a tengerben - megengedi, sőt késztet arra, hogy értelmezési lehetőségein eltöprengjen az ember.
Mindenekelőtt utalhat annak alázatos felismerésére, hogy a tengernyi feladat és az ínséget szenvedők sokasága miatt mindaz, ami eddig történt - bár éppen e kötetből értesülünk róla, hogy az nem kevés -, csak annyi, mint csepp a tengerben. Ezt tanúsítja Teréz anya mottóul választott szép mondata. Ha így értem, akkor ez a fontos tájékoztatást nyújtó könyv mégsem csak szerény vallomás, hanem hívás a szolgálatra, toborzó is. Bárcsak egyre többen meghallanák!
De egészen más asszociációs lehetőség is rejlik e kifejezésben. Mert ha a tenger cseppjei mai korunk sok-sok hiányát, ínségét, nyomorúságát jelentik -s miért ne érthetnénk így is? -, akkor mondhatjuk, hogy a Szeretet által megragadott és szeretetre indított testvéreink megérezték, a tenger sós vizénél maróbbak az ínséget szenvedő embertárs könnyei. Egyik evangélikus énekünk így szól erről: E földön annyi a könny És annyi itt a seb, Mi volna boldogítóbb, Mi volna édesebb: Mint a könnyet szárítni, Habár egy cseppet is, Mint a sebet kötözni, habár csak egyet is. (EÉ 455,3)
Kívánom, hogy ez a könyv - a szerzők szándéka szerint - betölthesse küldetését. S tudom, hogy ez nem akkor történik meg, ha csak ismereteink bővülnek a társadalmi kihívásokra adott keresztényi válaszok dolgában, hanem ha ezek a beszámolók bennünk is felébresztik az irgalmas szamaritánus indulatát. És ha az irgalmas szeretet szolgálatán megnyugszik Isten áldása, csoda történhet, és megteremheti a legszebb gyümölcsöt is: Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5,16)
Vissza 
