1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 2005. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata/129. évf. 1-4. szám

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások... Tovább

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások azt igazolják, hogy ezeket a megakadásokat a hallgatók mintegy tudat alatt felhasználják, azaz bizonyos értelemben szükségesek az elhangzottak mind pontosabb megértéséhez (Fox Tree 2001; Gósy 2000). Goldman Eisler például már a hatvanas években utal a szüneteknek a beszédmegértésben betöltött szerepére (1968). A beszélők - valószínűsíthetően az anyanyelvi-elsajátítás folyamán - megtanulják a nyelvre jellemző megakadásokat a beszédfeldolgozás során (beleértve a szüneteket is mint nem tartalmas jelenségeket arra, hogy még biztosabbá tegyék az elhangzottak megértését.
A megakadások azért jönnek létre, mivel a beszélő bizonytalan abban, hogy mit szándékozik mondani, ugyanakkor igyekszik kontrollálni is a közlés tervezési, kivitelezési, illetve artikulációs részfolyamatait. A "megakadásjelenség" kifejezés valójában gyűjtőfogalom, a spontán beszédben fellépő, különféle bizonytalanságokat és hibákat értjük rajta (vö. Gósy 2002). Noha ilyen jelenségek az emberi beszédfolyamatban általánosan regisztrálhatók, és bármely nyelv beszélt változatában megjelennek, az ide tartozó jelenségeknek még nincs egy univerzálisnak tekinthető rendszerezése. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan ki mit ért megakadásjelenségen, mit sorol e gyűjtőforgalomba, s hogyan osztályozza a jelenségeket. Ezért a kérdéssel foglalkozóknak minden esetben pontosan definiálniuk kell az elemzendő jelenségeket. Vissza

Tartalom

1. szám

Kenesei István: A nyelvelmélettől a nyelvművelésig. A nyelvészet egységéről és változatosságáról 1
Kiss Jenő: A magyar nyelv és az Európai Unió 12
Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák II. 30
Nép és nyelv
Szabó József: A nyelvjárás és az irodalmi nyelv helyzete és szerepe német Svájcban, különös tekintettel az iskolai oktatásra 59
A nyelvtudomány műhelyéből
Banczerowski Janusz: A pozitív érzelmek konceptualizálásának néhány kérdése 71
Laczkó Krisztina: A névmási rendszer funkcionális keretben II. 78
Markó Alexandra: „Szavak nélkül." Nonverbális vokális közlések fonetikai elemzése 88
H. Varga Márta: A 'hiány'-t jelentő denominális fosztóképzős melléknevek szemantikai ellentétpárjai 104
Kisebb közlemények
Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai 109
Veszelszki Ágnes: írásjelek és szimbólumok az SMS-ekben 111
Szó- és szólásmagyarázatok
Rácz János: „Lapi lapi, cserelapi" 117
Szemle
Szathmári István: Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve (Ismerteti: Szabó Zoltán) 121
Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához (Ismerteti: Büky László) 123
Mária D. Mátai: Kleine ungarische Sprachgeschichte (Ismerteti: Szathmári István) 124
Kiss Lajos: Magyar írók a térképről (Ismerteti: Szathmári István) 126

2. szám

Nyelvművelés
Balázs Géza: Az új média új műfaja, az sms-hír - nyelvészeti megközelítésben 129
Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai I. 151
Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák III. 165
Nyelv és iskola
Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai I. 173
Nép és nyelv
Rácz János: Növénynevekben béka? 186
A nyelvtudomány műhelyéből
Banczerowski Janusz: A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról 202
Bánréti Zoltán: Ellipszis az összetett szavak szerkezetében 209
Péteri Attila: Mondattípus és mondatmodalitás a német és a magyar nyelvben 218
Bóna Judit: A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai 235
B. Fejes Katalin: A szabad vonatkoztatás empirikus vizsgálata 243
Kisebb közlemények
Borda Lajos: Egérispán 248
Szemle
Pethő József: A halmozás alakzata (Ismerteti: Kemény Gábor) 250
Kovács Magdolna: Code-Switching and Language Shift in Australian Finnish in Comparison
with Australian Hungarian (Ismerteti: Szabó Eszter) 254
Koltay Tibor: A referálás elmélete és gyakorlata (Ismerteti: Boda István Károly-Porkoláb
Judit) 258
Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunk öröksége (Ismerteti: Balogh Judit) 261
Lévai Béla (szerk.): Alapinformáció és metainformáció (Ismerteti: Pátrovics Péter) 262
A Nyelvőr hírei
Gráf Rezső: Rendszer és mozgás. Száz éve született Tompa József 265
Pomázi Gyöngyi: Beszámoló az első magyar szótárnapról 266

3. szám

Nyelvművelés
Deme László: A nyilvános megszólalás kultúrája 269
Banczerowski Janusz: A „mond" komponenst tartalmazó metaszövegbeli operátorokról 274
Szili Katalin: A be igekötö jelentésváltozásai II. 282
Dömötör Adrienn: Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban 299
Nyelv és iskola
Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai II. 319
Nép és nyelv
Rácz János: Összetett növényneveink ló-előtaggal 338
A nyelvtudomány műhelyéből
Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat 348
Sz. Hegedűs Rita: Újabb érvelés az ideje szóalak infinitivusi bővítmények birtokos jelzői
szerepe mellett 363
Szó- és szólásmagyarázatok
Balázs Géza: Gumipitypang, gumivasút 382
Szemle
Beregszászi Anikó - Csernicskó István: ...itt mennyit ér a szó? írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról (Ismerteti: Kolláth Anna) 384
Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata (Ismerteti: Maróti
Orsolya) 389
A Nyelvőr hírei
Szabó József: Beszámoló a 9. bajor-osztrák nyelvjárási konferenciáról 392

4. szám

Kiss Jenő: Népnyelv és népnyelvkutatás 397
Jakusné Harmos Éva: A kereskedelmi és a politikai propaganda nyelvi eszközei 419
Nyelv és stílus
Szabó Zoltán: Egy lehető szövegstilisztikáról 437
Balázs Géza: József Attila verseinek modern nyelvészeti megközelítése 452
Nyelv és iskola
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna: Az intertextualitás tanításának lehetősége 462
A nyelvtudomány műhelyéből
Heltai Pál - Gósy Mária: A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra 473
Banczerowski Janusz: A kötőszók mint metaszövegbeli operátorok 488
D. Mátai Mária: A szófajtörténet történeti problematikája 495
Imre Angéla: Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői 510
Kisebb közlemények
A. Molnár Ferenc: József Attila-kommentárok 521
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv