Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből 2000

Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből - Útkereső évszázadok (az 1999. évi ankét anyaga)

Szerző

'Móra László: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből 2000 ' összes példány

Kiadó:	Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	271 oldal
Sorozatcím:	TUDOMÁNY-, TECHNIKA-, ORVOStörténet
Kötetszám:	7
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. További szerzők a könyvben. Angol nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Michelberger Pál professzor sokoldalú tudós, sokoldalú szervező és alkotó, kitűnő előadó és író, meg többnyire jó kedélyű kolléga, meg fél tucat unoka szeretett nagyapja, s bár fő tudományos szakterülete a mechanika és a jármű- és gépipar, jutott és jut érdeklődéséből bőven a technika történetének, sőt a történelemnek is. Szeretettel és tisztelettel köszöntjük ezért Michelberger professzor urat, a MTESZ jelenlegi elnökét szokásos őszi „ Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből" című ankétunkon.
Michelberger Pál professzor a kőbányai Szent László Gimnázium elvégzése után a budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be. A diploma megszerzése után is az egyetemen maradt tanársegédként, majd adjunktusként, mégpedig az akkor „ született % Hadmérnöki Kar Repülőgyártás Tanszékén. Sok újat kellett e tanszéken megismernie és megtanulnia a katonai kötöttségek ellenére, vagy talán éppen miattuk így például többek között nyelveket. Pályáját az 1956-os forradalom törte meg, ugyanis nem írta alá az akkor a katonatisztek elé tett; a forradalmat elítélő nyilatkozatot. Ezért el kellett hagynia 1957februárjában a katonai pályát. Az iparban folytatta tevékenységét, az Ikarus gyárban. Visszatérve az egyetemre, 1960-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1968-ban megpályázta a Közlekedésmérnöki Kar Mechanika és Gépelemek tanszékvezetői állására kiírt pályázatot és azt meg is nyerte. Professzorként is fenntartotta ipari kapcsolatait és folytatta az ipar számára is hasznos tudományos kutatásokat. Kutatói munkásságával és annak eredményeivel sorra megszerezte a tudományos fokozatokat. 1982-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1990-ben rendes tagjává. A Műegyetemen végzett oktatói és kutatói tevékenysége mellett dékáni, rektori feladatokat is vállalt. Segítségével kezdett a Műegyetemen a tudomány- és technikatörténet iránt az érdeklődés, majd a szép eredményesség mutatkozni. Ő tette lehetővé mint rektor, hogy a múzeum nélküli Országos Műszaki Múzeum a Műegyetem aulájában rendezhessen sikerrel technikatörténeti kiállítást, utoljára pl. ez év júniusában egy millenniumi kiállítást. Azt hisszük, nem is kell mondani ezzel kapcsolatban, hogy a Műegyetem tavaly alakult Millenniumi Bizottságának elnökét Michelberger Pálnak hívják! Vissza

Tartalom

Plenáris előadás 5
Móra László: A Collegium Hungaricumok a két világháború között 7
Intézmények, vállalatok útkeresése, sorsa 13
Vámos Éva: Nőhallgatók a Budapesti Műszaki Egyetemen és az első mérnöknők
Magyarországon 15
Gáti József: Az iparoktatás fellegvára: a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola 27
Bircher Erzsébet: Recsk - a XX. századi magyar ércbányászat legnagyobb álma 31
Salánki István: Tíz éves a Szerencsi Cukormúzeum 37
Laár Tibor: A magyar ezüst előállításának előzményei 39
Korszakalkotó ötletek> megoldások, találmányok sorsa 43
Szabadváry Ferenc: Egy elszalasztott találmány (Kitaibel Pál és a textilfehérítés) 45
Tóth Sándor: A fa hajlítása. Az ötlettől a megvalósulásig: hajlított bútorok a XIX. és
XX. században 49
Endrei Walter: Egy élő kövület - a fonójenny 55
Magyar alkotók a vízügy és a térképészet területén 59
Bencze Géza: Vízrendezési tervek és munkálatok a Sió-Sárvíz-Kapos vízrendszerében
a XVIII-XIX. században 61
Rosta István: Kortársi viták Herrich Károly (1818-1888) személye és munkássága
körül, a nagy tiszai árvíz (1879) környezetkárosító hatásai nyomán 67
Deák Antal András: Térkép és diplomácia 71
A tudománytörténet kiemelkedő személyiségei 79
Radnai Gyula: Békésy és a Mach sávok 81
Bartha Lajos: Magyar asztrofizikusok eredményei egy alapvető csillagászati probléma
megoldásában 85
Berényi Zsuzsanna Ágnes: A 100 éves „Első magyar tűzzománc-jelvénygyár" 89
Mikus Károlyné: Weiss Manfréd gyáralapító és településfejlesztő 95
Sélei István: A Megiston 6 gyorseszterga-acél és feltalálója, Topiczer János 109
Porkoláb László: Fazola Frigyes, a diósgyőri gyárfejlesztő és acélgyártó 113
Horváth Vilmos: Megvalósult és elfeledett találmányok és feltalálók a technikatörténetben és a kohászatban 119
Antal Ildikó: Követendő stratégia, sikeres gyártmányok (Magyarok hozzájárulása a
villamosipar fejlődéséhez a XIX. század második felében) 125
Jármai Károly-Kiss Lajos: Az 50 éves GTE érmei (mérnök-numizmatika) 131
Szuchy Károlyné-Kiss Lajos: A Bujk-család története (a műszaki, természettudományos, társadalmi, gazdasági és politikai okok elemzése) 135
Gjurov Alexander: Kétszáz éve született Frivaldszky Imre, Magyarország és
Bulgária úttörő természettudósa 141
Ijjas Gáborné: Ilosvay Lajos élete, munkássága és hatása a kémia és a vegyészeti
ipar hazai fejlődésére 149
Kiss Lajos: Pékár Imre élete és munkássága 155
A vezetés és szervezés szerepe az ötletek és találmányok sikerre vitelében 159
Szegedi Tamás: Balázs Mór, a budapesti villamosközlekedés és a millenniumi
kis földalatti egyik megteremtője 161
Krisztián Béla: Jánosi Engel Adolf innovatív szerepe a századfordulón 165
Farkas Gyula: Az ezredforduló menedzsmentjének szerepe a társadalmi és technikai
fejlődésben 169
Útkeresések a technikatörténetben 175
Estók Éva: A technikatörténet koncepciók a gazdaságtörténetben 177
Új eredmények a közlekedéstörténeti kutatásokban 181
Szabó László: A vasbeton szerkezetek korai évtizedei Magyarországon:
a Zielinszky-iroda tervező tevékenysége 183
Krámli Mihály: A hadihajó építés Fiumében 1907-1915 191
Gajdos Gusztáv: A 150 éves Lánchíd megálmodója és osztrák felavatása 195
Alvári Csaba: Egy régi álom (a Franciaországot és Angliát összekötő alagút) 199
Kovács Győző: 40 év magyar számítástechnika 203
Alkotó magyar orvosok 213
Mohos Márta: Nagy magyar szemészek: Dr. Győrffy István kontaktológiai
tevékenysége 215
Kapronczay Katalin: Semmelweis Ignác emlékezete Itáliában a XIX. század végén 221
Kótyuk Erzsébet: Kopogtat(t)unk, hallgatóz(t)unk...? Aperkusszió és auszkultáció
szerepe a diagnosztikában 225
Kürtös József: Orvosi technika és ipaijogvédelem 231
Szabó Katalin: A gyógyszerésznők képzéséről és tevékenységéről folytatott vita a
Gyógyszerészeti Közlöny hasábjain (1895) 237
Halabuk József: A műszaki fejlesztés nívója és a területfejlődés összefüggései
(Albertfalva településfejlődése a XIX. és XX. században) 241
Király Árpád'. „Az igazak örökké élnek" - megemlékezés Jedlik Ányosról
születésének 200. évfordulóján 243
Kozma Erzsébet: Kerpely Antal, a vajdahunyadi vasgyár megteremtője 245
Buka Adrienne: Dunapentele - Sztálinváros - Dunaújváros 251
Az előadások angol nyelvű összefoglalói - English summaries ofthepapers 255