1.034.801

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar építőmesterek és Budapest építészeti öröksége

Szerző
Lektor

Kiadó: Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 168 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN: 963-512-772-3
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Budapest városképi és építészeti arculatát alapvetően a 19. században és századunk első évtizedeiben épült épületek határozzák meg. Az utókor méltán elismeri, hogy a főváros alapját jó ízlésben és... Tovább

Előszó

Budapest városképi és építészeti arculatát alapvetően a 19. században és századunk első évtizedeiben épült épületek határozzák meg. Az utókor méltán elismeri, hogy a főváros alapját jó ízlésben és anyagi erőben a múlt nemzedéke teremtette és alapozta meg, véste rá művészeti akaratának bélyegét évszázadokra a városra. Ezt az időszakot felölelő építő-alkotó folyamat főbb állomásai a reformkori polgári fejlődés, Pest, Buda és Óbuda egyesítése és a dualizmus korának általános gazdasági fellendülése.
A kedvező körülmények tartós és szinte folyamatos építési konjuktúrát teremtettek. A megtorpanás vagy csillapodás a múlt század utolsó két évtizedében egyre erőteljesebben jelentkezett, bár a millenniumi eseményeket közvetlenül megelőző időszak újabb erőpróbát és kihívást jelentett a székesfőváros és az egyéni befektetők számára. A múlt század utolsó évtizedének második felét és az első világháborút követő éveket - mintegy két évtizedet - az ország ellentmondásokkal teli, nagy korszakának tekintjük.
A páratlan fejlődés eredményeként Budapest Európa első tíz városa közé emelkedett. Melyek voltak azok az intézkedések, amelyek a fejlődés irányát meghatározták? Boráros János pesti bíró 1802-ben hirdette meg nevezetes városfejlesztő programját. Hild János 1805-ben kapott megbízást József nádortól Pest rendezési tervének elkészítésére. A nádor Hild tervének felhasználásával fogalmazta meg azt a Szépítési Tervet, melyet kisebb módosításokkal az uralkodó 1808-ban elfogadott. Ebben az évben alakult meg a Szépítőbizottmány, amely a Belváros szabályozását, a Lipótváros kiépítését és a külvárosok rendezését volt hivatva irányítani. A testület a városi tanácstól független, önálló, a nádornak közvetlen alárendelt, nyolc tagból álló szervezetként működött. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
Budapest: a „vállalkozó kedvű" város 7
ÉPÍTŐMESTEREK MUNKÁSSÁGA PESTEN ÉS BUDÁN (1800-1884) 17
Mesterek és céhek 19
Pollack Mihályról Small Henrikig 19
AZ ÉPÍTŐMESTEREK KÉPESÍTÉSÉNEK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON
(1884-1949) 35
Az 1884. évet követő változásokról 37
Az ipartestületek szerepe és az építőmesterek kari érdekeinek központi védelme 38
A Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság tevékenysége 42
A „megvizsgálásról" 46
TERVEZŐK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, VÁLLALKOZÓ ÉPÍTŐMESTEREK 59
„Az építészség gazdasági helyzete"... az ország gazdasági helyzetének tükörképe 61
Kapcsolatok és szervezeti formák | 64
JEGYZETEK 92
BUDAPESTEN KÉPESÍTETT ÉPÍTŐMESTEREK (1885-1949) 111
Abonyi Andortól Zsótér Pálig 113
IRODALOMJEGYZÉK 152
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv