1.031.435

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989-2002

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Teleki László Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 230 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-8638-81-8
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Angol nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az elmúlt másfél évtizedben a közép-európai térség országaiban az 1990 körüli rendszerváltások és a piacgazdálkodásra való áttérés következtében korszakos jelentőségű társadalmi átalakulások... Tovább

Előszó

Az elmúlt másfél évtizedben a közép-európai térség országaiban az 1990 körüli rendszerváltások és a piacgazdálkodásra való áttérés következtében korszakos jelentőségű társadalmi átalakulások történtek. Ezeknek egyes részjelenségeire a társadalomkutatók számos esetben felhívták a tudományos és politikai közélet figyelmét, de az alapvető kutatásokhoz és elemzésekhez eszközeik nem minden esetben voltak elégségesek. A szociológiai jellegű feltárások mellett ilyen - egész országokat lefedő - vizsgálatokhoz a népszámlálási adatok feldolgozása és kiértékelése elengedhetetlenül szükséges. Az 1990 körül megtartott népszámlálások adatsorai ennek a kihívásnak még csak a lehetőségéről adtak számot, a társadalmi folyamatok szintjén még csak a változások kezdetei voltak regisztrálhatók, a folyamatok számszerűleg néhány évvel később jelentek meg az egyes országok statisztikáiban (az iskolai végzettség mutatóinak és az egyes gazdasági ágazatokhoz tartozók arányának változásai, a munkanélküliek számának növekedése stb.). A Magyarországon és a környező országokban a 2000. évet követően megrendezett népszámlálások több vonatkozásban is meghatározó jelentőséggel bírnak, hiszen a régió országaiban - kivéve Ausztriát - ez a rendszerváltás után megrendezett második népszámlálás, azonban az első olyan cenzus, amely a rendszerváltás utáni társadalomfejlődés következményeiről is látleletet nyújt.
A posztszocialista társadalmak átalakulása, a nagymértékű munkanélküliség megjelenése, az országonként eltérő ideig tartó gazdasági recesszió, az elszegényedő szociálpolitika, a lakáshoz, lakhatáshoz jutás lehetőségeinek beszűkülése a '80-as években is már zömmel csökkenő népességű, illetve lassuló népességnövekedésű országok lakosságszáma alakulásának további csökkenését eredményezték. Ezzel párhuzamosan a határok megnyitása a szocialista időszaktól eltérő élet- és életmód-stratégiák kialakítását tette lehetővé, elsősorban a fiatalok kisebb-nagyobb rétegeinél. A hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi munka, tanulás lehetősége szintén a reprodukciós folyamatok csökkenését erősítette. (Ezen belül - a határon túl élő magyarok számára is - felerősödött a Magyarországon történő tanulás, munkavállalás lehetősége.) Általános trenddé vált a „késleltetett" házasságkötés, mely éves szinten a házasságkötések számának csökkenésében és az együtt élők számának emelkedésében mutatkozott meg - ez pedig a megelőző évtizedben is csökkenő születések számának még gyorsabb apadását eredményezte. Látnunk kell a régió egyes országaiban lezajlott folyamatok gyökeresen eltérő vonatkozásait. Az egyes országok eltérő demográfiai, gazdasági, politikai, etnikai potenciállal lépték át a helyi rendszerváltások startvonalát, eltérő fejlődésük volt a '90-es években, s a 2000 körüli évek cenzusai is eltérő fejlődésről nyújtanak látleletet. A „példásan tanuló" Magyarországgal vagy Szlovéniával szemben az anarchiában és gazdasági kilátástalanságban leledző Ukrajna között nagyon változatos átmenet mutatkozik: az utolsó pillanatban „jó útra tért" Szlovákia mellett a balkáni államok nehezebben meghatározható, de egyértelműen kedvezőtlenebb helyzetben vannak. A fokozatosan demokratizálódó, de gazdaságilag még lemaradt Romániával szemben Horvátország a délszláv háború kataklizmájából lassan látszik magára találni, Jugoszláviában pedig - egyelőre - csak felvillannak a kibontakozás perspektívái. E madártávlatból megfogalmazott társadalmi-politikai pillanatfelvétel előterében már jobban kidomborodnak az egyes országok demográfiai és társadalomszerkezeti fejlődésének súlypontjai. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Lakatos Miklós: A magyar társadalom átalakulásának főbb jellemzői a rendszerváltozást követő évtizedben 10
Gyurgyík László: Szlovákia népességének és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években 31
Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenésének okai 46
Molnár József - Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a 2001. évi ukrajnai népszámlálás hozzáférhető eredményeinek a tükrében 62
Horváth István: A 2002-es romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismertetése és elemzése 80
Kiss Tamás: A romániai magyarság a 1992-es és 2002-es népszámlálások tükrében 97
Sebők László: A 2002-es szerbiai népszámlálás kérdőjelei, különösen a Vajdaság vonatkozásában 118
Sebők László: A 2001-es horvátországi népszámlálás magyar nézőpontból 135
Göncz László: Gondolatok a muravidéki magyarság beolvadásának okairól 151
Gerhard Baumgartner: Ausztria magyar nyelvű lakossága a 2001-es osztrák népszámlálás tükrében 158
Összegzés 170
Népmozgalmi és népszámlálási adatsorok 176
Summary 225
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv