1.034.815

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadója IV.

1961. január 1.

Előszó

Két év óta immár a negyedik Termelőszövetkezeti Tanácsadónk kerül a szövetkezeti tagok, vezetők kezébe. Minden alkalommal százezres példányszámban fogytak el ezek a tanácsadófüzetek: szükség volt... Tovább

Előszó

Két év óta immár a negyedik Termelőszövetkezeti Tanácsadónk kerül a szövetkezeti tagok, vezetők kezébe. Minden alkalommal százezres példányszámban fogytak el ezek a tanácsadófüzetek: szükség volt rájuk. Azok, akik tavaly és azelőtt a társas gazdálkodás útjára léptek, mielőbb el akartak igazodni új helyzetükben, igyekeztek megismerni jogaikat, kötelességeiket, tudni akarták, hogyan vihetik többre. A Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadói és a lapban rendszeresen megjelenő válaszok ebben akartak segíteni.
Akik ismerik az eddig megjelent három Termelőszövetkezeti Tanácsadót, azok hamar észre fogják venni, hogy a mostani tanácsadóban már nem csupán a közös gazdálkodás szabályainak, a szövetkezeti élet általános elveinek ismertetését tűztük ki célul, hanem ennél jóval többet. Szerény kísérletet teszünk arra, hogy összegyűjtsük termelőszövetkezeteink - régiek és fiatalok - gazdálkodási tapasztalatait. Megpróbáljuk bemutatni, milyen elgondolások, bátor elhatározások, sikeres vállalkozások eredményeképpen erősödött meg, vált gazdagabbá egy-egy szövetkezet.
Ez a tanácsadó tehát a jövedelmező szövetkezeti gazdálkodás megvalósításában kíván segíteni. Kézzelfogható, az életben már kipróbált tanácsokat ad az idei szövetkezeti termelési terv készítéséhez. Vissza

Tartalom

Előszó
Jó terv - jó remény4
Hova forduljanak megalakulás után az új tsz-ek?4
Milyen előnyei vannak a holdankénti hozzájárulásnak?4
Mit kell tudni az állat és a takarmány beviteléről?5
Milyen legyen a munka szervezése és a munkarend?6
Hogyan alakul az áruértékesítési mutató 1961-ben?6
Milyen állami támogatást kaphatnak az új tsz-ek?7
Milyen előnyökkel járnak a saját erejű beruházások?7
Hogyan tervezzük meg a szükséges hiteleket?8
Milyen segítséget adhat a bank a rendszeres előlegfizetéshez?9
Miért előnyös termelési és értékesítési szerződéseket kötni?9
Ipari növények termelése és értékesítése10
Milyen lehetőségei vannak a közös szarvasmarha-állomány fejlesztésének?10
Miért érdemes sertést hizlalni?11
Milyen szarvasmarha-hizlalási és nevelési szerződéseket köthetnek a termelőszövetkezetek?11
Hogyan alakítsák ki a termelőszövetkezetek az 1961. évi sertéshízlalási terveiket?12
Hogyan köthetnek a tsz-ek baromfihízlalási, nevelési, toll- és tojásértékesítési szerződést?13
Miképpen hasznosíthatjuk az árutermelési lehetőségeket a háztájiban?13
Mekkora lehet a háztáji gazdaság?14
Hogyan haszálhatják fel közös célra a nagyobb háztáji istállókat?14
Mit kell tenni a szövetkezeteknek, ha építkezni akarnak?14
Milyen módon, vásárolhat mezőgazdasági gépet a tsz?15
Mit jó tudni az anyagbeszerzésről?15
Kifizetődő a zöldségtermesztés16
Ritka, de bőséges "pénzforrások"17
A mi tapasztalataink17
Együtt a tagokkal17
Tresser Pál: Egy évtized a távlatából (Mezőhék)19
Oláh Jeremiás: Korán hozzákezdünk a tervezéshez (Bár)19
Hodek József: A jó tervkészítés az alapja a jó zárszámadásnak (Kisbér-Battyánpuszta)20
Szücs János: Csak szakértelemmel és kellő helyi ismerettel készíthetünk jó tervet (Gyoma)20
Béres Ferenc: Tervezzünk körültekintően (Alap)20
Kovács Mihály: Tervkészítő bizottság a legjobb tagokból (Pereszteg)21
Hinkó Ferenc: Óvakodjunk a látványos, de megalapozottan tervezőstől (Zagyvaszántó)21
Mohácsi Imre: Sok bajt okozhat a sablonos tervezés (Karcag)21
Hegyi István: Termelési áganként vitassuk meg a tervet (Mezőtúr)22
Bohátka Gyula: Gondoskodjunk megfelelő tartalékokról (Somogygeszti)22
Füves József: Sikerrel alkalmazzuk az előtervezést (Tamási)23
Bertus Pál: Negyedévenként ellenőrizzük a terv végrehajtását (Fábiánsebestyén)23
Gönczi Lajos: A hibákból és a tévesédekből is lehet tanulni (Kunmadaras)24
Bajusz István: Nem sikerült előrelátóan megterveznünk a munkaegységek felhasználását (Födeák)24
Vándor József: Minél több tag véleményét hallgassuk meg (Veszprém)24
Klenczner András: A népgazdaság érdekeit tartsuk szem előtt25
Előrelátóan tervezzünk26
Bende János: Megfontoltan, idejében készítsük el a tervet (Kecskemét)26
Bali Zoltán: A tagság odaadó munkájára alapozunk (Bátaszék)27
Sebestyén Gyula: Öt év alatt 50 százalékkal növeljük a termelési értéket (Kővágóörs-Révfülöp)27
Valter Imre: Községünk kétszer annyit termelt, mint az egyéni gazdálkodás idején (Ráksi)28
Lukács Lajos: Növényféleségenként készítünk agrotechnikai terveket is (Abádszalók)28
Kerekes András: Jó jövedelmet csak becsületes munkával nyerhetünk (Végegyháza)28
Érdeke az országnak - érdeke a tagságnak
Jámbor István: Szövetkezetünk a háztájival együtt holdanként 131 kilogramm húst adott az országnak (Földes)28
Képes János: Idei célunk: 3000 literes fejlési átlag (Árpádhalom)29
Mudri Mihály: Figyelembe vesszük a községi gazdálkodás hagyományait (Jászapáti)30
Szöllősi Ferenc: Elégítsük ki a népszerüség igényeit (Répáspuszta)31
Vuity József: Már tavaly megalapoztuk az állattenyésztés 1961-ben tervét (Bácsbokod)31
Hárságyi János: Százötven kocát és száz kant adunk a köztenyésztésnek (Mernye)31
Palotai István: Holdanként egy mázsa húst értékesítünk (Kocsi)32
Illés Gyula: Nálunk 3300 liter a fejési átlag (Palotás)32
Matesz Pál: Gondoljunk a háztáji állatokra is (Büssü)33
Kiss Tamás: Kilencszáz háztáji sertést és húszezer baromfit is közönsen értékesítünk (Eperjes)33
Gyurkó Károly: A háztáji borjúszaporulatot szövetkezetünk vásárolja fel (Zalaszentbalázs)33
Zórics Vince: Fejlesztjük a közös és a háztáji baromfitenyésztést (Szomod)33
Varga Mihály: Jövedelmező a parabolatükrös csibenevelés (Orosháza)34
Kreiner Lajos: Szövetkezetünknek félmillió forintot jövedelmezett a csirke (Nagyrécse)34
Huszár József: Öt szövetkezeti tagunk végzett baromfitenyésztő tanfolyamot (Somogyszil)34
Bognár József: Nálunk hozzáértő emberek gondozzák az állatokat (Balatonöszöd)35
Meggyőző szó és anyagi érdekeltség
Vámos Ferenc: Családi munkaszervezéssel és premizálással termeljük a kapásnövényeket (Felsőszentiván)35
Köveskuti Lajos: Negyvennégy mázsa kukorica holdanként (Zsennye)36
Szabó István: Mi így premizálunk (Nádudvar)36
Tamásiban holdanként tíz mázsával nőtt a kukoricatermés37
Milyen előnyei vannak a terméseredmény szerinti jövedelemelosztásnak?38
Lázár József: Bevált a megtermelt érték utáni jövedelemelosztás a kertészetben (Jásztelek)38
Pecze János: Havi 15 forint előleget adtunk (Hajdúszoboszló)38
Fischer Ferenc: A "családi tervezés" módszerét alkalmazzuk (Belvárdgyula)39
Rada Ernő: Önelszámoló brigádrendszerre tervezünk (Gölle)39
Moravszky Ferenc: A munkaverseny is segített terveink túlteljesítésében (Makó)39
Majoros János: Községünk hét szövetkezete közös gépjavítóműhelyt létesített (Csanádpalota)40
Hamar Gábor: Mindig betartjuk a szavunkat (Sárbogárd)40
Közérdekű tudnivalók40
Milyen szolgáltatások járnak az SZTK-tól a termelőszövetkezeti tagoknak?40
Hogyan és mennyi járulékot kell fizetni az SZTK-nak?41
Mit kell tudni a tsz-tagok öregségi nyugdíjáról?42
Özvegyi nyugdíj42
Mikor jár rokkantsági nyugdíj a tsz-tagoknak?42
Ki kaphat öregségi - munkaképtelenségi járadékot?43
Milyen szociális kedvezmények járnak a tsz-ek nőtagjainak?43
Mennyi családi pótlék jár a tsz-tagoknak?45
Ki jogosult földjáradékra?45
Idős tagoknak adhat-e kedvezményt a tsz a háztáji föld művelési díjából?46
Mikor jár háztáji terület idős tagoknak, pedagógusokna, tanácsi dolgozóknak?46
Mit kell tudni a pártoló tagságról?46
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv