| Előszó | |
| A nemzetközi munkamegosztás összefüggése a gazdasági növekedéssel | |
| A nemzetközi munkamegosztás és a gazdasági növekedési modellek | |
| A külkereskedelem és a komparatív előnyök | |
| A külkereskedelmi forgalom nagysága és a gazdasági növekedés | |
| A külkereskedelmi áruforgalom tőkeigényességének szerepe a gazdasági növekedésben | |
| Tőkeigényesség és gazdasági növekedés | |
| A külkereskedelmi áruforgalom tőkeigényessége és a Leontief-paradoxon | |
| Magyarország külkereskedelmi áruforgalmának tőke- és munkaigényessége | |
| A nyersanyagellátás korlátozó hatása a gazdasági növekedésre | |
| A beruházási együttműködés néhány kérdése | |
| A beruházási együttműködés szükségessége és korlátai | |
| A beruházási együttműködés formái | |
| A beruházási együttműködés lehetséges irányelvei | |
| A kutatás és fejlesztés nemzetközi munkamegosztásának szerepe a gazdasági növekedésben | |
| A kisebb országok helyzete a tudományos-technikai forradalomban | |
| A kutatás és a technika összefüggése a növekedéssel | |
| A tudományos-technikai "szakadék" az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között | |
| Mitől függ a kutatási eredmények terjedési sebessége, | |
| Kutatási és fejlesztési politika Japánban | |
| A KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése | |
| A magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetének néhány kérdése | |
| A munkatermelékenység növekedésének tényezői és szerepük a gazdasági növekedésben | |
| A munka termelékenységének színvonala és a gazdasági növekedés | |
| A munka termelékenysége és a foglalkoztatottság | |
| A termelés nemzetközi szakosítása és a amunkatermelékenység | |
| A magyar ipar munkatermelékenységének összehasonlítása más országokéval | |
| A munka termelékenységének alakulását befolyásoló fontosabb tényezők | |
| A KGST és a többi gazdasági integráció szerepe a tagországok gazdasági növekedésében | |
| A gazdasági integrációk főbb vonásai | |
| Az államok szuverenitása és a gazdasági integráció | |
| A KGST-országok gazdasági növekedésének gyors üteme | |
| A KGST-országok gazdasági együttműködésének néhány ellentmondása | |
| A KGST-országok piaci integrációjának főbb kérdései | |
| A KGST-integráció fejhlődésének eddigi szakaszai és perspektívái | |
| A KGST-integráció fejlődésének első szakasza | |
| A KGST-integráció fejlődésének második szakasza | |
| A harmadik szakasz, a KGST-integráció reformjának perspektívái | |
| A KGST-országok vámuniójának szükségessége | |
| A KGST-országok nemzeti piacainak egymás közötti fokozottabb megnyitása és ennek lehetséges formái | |
| Új formák a KGST-országok közötti áruforgalomban | |
| Magyarország és más KGST-országok közötti integrációs folyamat főbb gazdasági alapjai | |
| Az ipari fogyasztási cikkek külkereskedelmi forgalma | |
| A KGST-országok vállalatainak közvetlen nemzetközi kapcsolatai | |
| A magyar-csehszlovák forgalomban liberalizált cikkek ár-összehasonlításának néhány eredménye | |
| A vizsgált termékek külkereskedelmi forgalmának értékelése a jelenlegi KGST-árak mellett | |
| További feladatok a hitel és pénzforgalom terén egyes KGST-országok között | |
| A külkereskedelemben érvényesülő árak főbb vonásai és problémái | |
| A világpiaci árak | |
| A hazai és világpiaci árarányok összefüggései | |
| A szocialista világpiaci árrendszer sajátosságai | |
| A szocialista világpiaci árak főbb problémái | |
| A szocialista világpiaci árak reformjának lehetséges formái | |
| A KGST-integráció pénzügyi mechanizmusának néhány főbb vonása | |
| A bilaterális és multilaterális fizetési forgalom | |
| A konvertibilitás problémája | |
| A külkereskedelmi mérleg szerepe a gazdasági növekedésben | |
| A külkereskedelmi mérleg és a növekedési ütem összefüggései | |
| A fizetési mérleg egyensúlyának hiánya | |
| A külkereskedelmi mérleg és az életszínvonal | |
| Magyarország külkereskedlemi mérlegének alakulása | |
| Külkereskedelmi érzékenységünk növekedése | |
| A beruházások hatása a gazdasági növekedésre és a külkereskedelmi mérleg alakulására Magyarországon | |
| A beruházások hatása a népgazdasági és külkereskedlemi sezrkezet alakulására | |
| A beruházások hatása a külkereskedelmi mérleg alakulására | |
| A népgazdasági szerkezet és a külkereskedelmi szerkezet összefüggései és hatásuk a gazdasági növekedésre | |
| A termelési ágak szerekezete vizsgálatának célja és módszere | |
| A nemzeti gazdaságok fejlettségének és szerkezetének főbb összefüggései | |
| Az ipar és a mezőgazdaság aránya | |
| A mezőgazdaság és az élelmiszeripar nemzetközi munkamegosztásának főbb irányzatai | |
| A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szerepe Magyarország külkereskedelmében | |
| Az ipar ágazati szerkezete | |
| A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete | |
| A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetének alakulása Magyarországon | |
| Nemzetközi munkamegosztás az energetikában és ennek szerepe a gazdasági növekedésben | |
| Energetikai gazdálkodásunk és exportképességünk főbb összefüggései | |
| Energiagazdálkodásunk irányvonalai | |
| A vegyipar hatása a gazdasági növekedésre | |
| A gépkivitel szerepe gazdasági növekedésünkben | |
| Néhány fontosabb irányelv a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkre | |
| Függelék | |
| Irodalom | |
