| Előszó (ott József) | 11 |
| A föld és népei a honfoglalás előtt | 13 |
| A megtelepedés természeti körülményei (Moholi Károly) | 13 |
| A község földrajzi helyzete | 13 |
| Természeti viszonyok | 13 |
| A természetes növénytakaró és állatvilág | 28 |
| Természetvédelmi feladatok a tájban | 31 |
| A föld lakói a honfoglalás előtt (Horváth Ferenc) | 33 |
| Régebbi kőkor (Paleolithikum) | 33 |
| Középső kőkor (Mezolithikum) | 35 |
| Újkőkor (Neolithikium) | 37 |
| Rézkor | 39 |
| Bronzkor | 44 |
| Vaskor | 46 |
| A szarmaták kora | 48 |
| A honfoglalástól a telepítésig (Blazovich László, Horváth Ferenc) | 57 |
| A magyar honfoglalás és megtelepedés | 57 |
| Történeti és régészeti adatok a város és környéke középkori történetéhez | 59 |
| A török hódoltság idejétől a telepítésig | 64 |
| A telepítés | 70 |
| A telepítéstől a polgári forradalom és szabadságharc kitöréséig (Géczi Lajos) | 73 |
| A betelepedés folytatása, a lakosság származása | 73 |
| A község úrbéres terhei | 89 |
| A község és a város közötti szerződéses viszony | 89 |
| A jobbágyok robotterhei | 99 |
| A dézsma | 100 |
| A konyhára valók szolgáltatása | 102 |
| Küzdelem a maradványföldek megszerzéséért | 103 |
| A jobbágyok közterhei | 106 |
| A földesúri haszonélvezet és a község | 112 |
| Úrbéres birtokviszonyok, társadalom | 118 |
| Mezőgazdaság | 124 |
| Növénytermesztés | 124 |
| Állattartás | 128 |
| A kézműipar | 134 |
| A község igazgatása és háztartása | 139 |
| Igazgatás | 139 |
| Háztartás | 146 |
| Az oktatás ügye 1848 előtt | 150 |
| Kistelek az 1848-49-es forradalomban (Barta László) | 155 |
| 1848 márciusa | 155 |
| Az úrbéres viszonyok megszűnése | 156 |
| A közcsendi választmány és a nemzetőrség megszervezése | 158 |
| A választások | 160 |
| A táborozó és mozgó nemzetőrség | 163 |
| A népfölkelés | 166 |
| A honvédség és a mozgó nemzetőrség | 169 |
| A trónfosztás és a végső erőfeszítések | 171 |
| A neoabszolutizmus időszaka (Géczi László) | 173 |
| A forradalom és szabadságharc bukása utáni időszak, a község terhei | 173 |
| A község és a volt földesúr, Szeged viszonya | 177 |
| A község igazgatása, a község és a lakosság terhei | 182 |
| Gazdaság és társadalom | 184 |
| Gazdaság | 184 |
| A lakosság rétegződése, birtokviszonyok | 187 |
| A kiegyezés kora (Marjanucz László) | 191 |
| A tőkés fejlődés társadalmi-gazdasági feltételei | 191 |
| A polgári közigazgatás szervezete | 196 |
| Csongrád vármegye közigazgatási viszonyai | 196 |
| A polgári közigazgatás létrejötte | 197 |
| Az önkormányzati rendszer működése | 203 |
| Gazdasági élet | 213 |
| Általános foglalkozási viszonyok | 213 |
| Mezőgazdasági birtokviszonyok és gazdálkodási rendszer | 215 |
| Mezőgazdasági munkaviszonyok | 221 |
| Az ipar szerkezeti arányai | 224 |
| Tőkegyűjtés és vállalkozás | 230 |
| Húskimérés | 236 |
| Piac, vásár, kereskedelem | 237 |
| Úthálózat, postaszolgáltatás | 241 |
| A helyi közélet főbb eseményei | 244 |
| Az országgyűlés és helyhatósági választások rendszere Csongrád vármegyében | 244 |
| Politikai küzdelmek Kisteleken | 245 |
| A politika helyi társas fórumai | 252 |
| Aratósztrájkok és szocialista szervezkedések | 254 |
| Társadalom és műveltség | 259 |
| Kistelek népessége és társadalmi tagozódása | 259 |
| Műveltségi állapot, közgondolkodás | 265 |
| Az I. világháború, forradalmak (Farkas Csaba) | 273 |
| A háború kirobbanása, a község áttérése a háborús viszonyok közötti működésre | 273 |
| Kistelekiek a harctereken, hadifoglyok, menekültek a községben 1915 és 1918 között | 277 |
| A községi közigazgatás tevékenysége | 280 |
| A település gazdasági élete és helyzete az I. világháború idején | 283 |
| A község a polgári demokratikus forradalomban | 288 |
| A község a Tanácsköztársaság időszakában | 294 |
| A két világháború között (G. Tóth Ilona) | 299 |
| Politikai önkormányzat | 299 |
| A község gazdálkodása | 321 |
| A község lakossága és infrastruktúrája | 327 |
| A mezőgazdaság | 332 |
| Az ipar és kereskedelem | 344 |
| A holocaust Kisteleken | 350 |
| A népi demokratikus átalakulás korszaka (Kanyó Ferenc) | 353 |
| Hatalmi változások és az új élet megindulása | 353 |
| A közigazgatási és a néphatalmi szervek újjászervezése | 365 |
| A gazdasági élet alakulása és a földreform | 373 |
| Az 1945 novemberi választások | 386 |
| Gazdasági és társadalmi stabilizálódás | 394 |
| A mezőgazdaság helyzetének alakulása a földreform után | 394 |
| Az ipar és kereskedelem helyzete, gazdasági megerősödés | 400 |
| A társadalmi viszonyok alakulása | 405 |
| A politikai élet alakulása és az 1847-es választások | 410 |
| A politikai pártok és tömegszervezetek helyzete | 410 |
| Az 1947-es választások | 411 |
| Útban a diktatúrához | 416 |
| Kitekintés. A község pályája 1948 és 1970 között (Belényi Gyula) | 419 |
| 1948-tól az 1950-es évek közepéig | 419 |
| Az 1956. évi forradalom Kisteleken | 431 |
| Forradalom után: a TSZ szervezéséről a nagyközség megalakulásáig | 442 |
| Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgálatató ipari üzemek, kultúrális és egészségügyi intézmények történeti kronológiája 1945-1979 | 452 |
| A tanyák településtörténete és a tanyás gazdálkodás (Juhász Antal) | 461 |
| A szállások kialakulása és története a község telepítésétől a közelgő felosztásáig | 462 |
| Tanyásodás a közelgő felparcellázása után | 472 |
| A tanyák és népességük változása a 20. század közepétől | 475 |
| A tanyák településnéprajzi arculata | 480 |
| Tanyás gazdálkodás | 491 |
| A tanyák jellege és típusai | 507 |
| Művelődéstörténet (1869-től 1948-ig) (Tóth István) | 511 |
| Az elemi oktatás | 511 |
| Az óvoda létrehozása | 518 |
| A polgári iskola | 520 |
| Az iskolán kívüli népművelés | 524 |
| Közművelődés a II. világháború után | 535 |
| A nyomdák és a sajtó története | 538 |
| Kistelek jeles személyiségei | 545 |
| Egyletek Kisteleken | 547 |
| Művelődési viszonyok 1950 és 1975 között | 565 |
| Vallási élet, egyházak (Rostás Sándor) | 571 |
| A kezdet | 571 |
| A plébánosok | 572 |
| A templom | 578 |
| Az izraelita hitközség | 582 |
| A református gyülekezet | 583 |
| Az evangélikus gyülekezet | 583 |
| Egészségügy és népjólét (Bóna Endre) | 583 |
| Kezdet (A telepítéstől 1843-ig) | 583 |
| Átmenet (1877-ig) | 589 |
| A fellendülés (1920-ig) | 591 |
| A tudatos építkezés (1944-ig) | 599 |
| Elindulás új alapokon (1960-ig) | 604 |
| Kitekintés (A városság válásig, 1989-ig) | 609 |
| A Kisteleki posta története (Majoros István) | 613 |
| Bevezetés | 613 |
| Az újratelepítéstől a kiegyezésig | 614 |
| A kiegyezéstől az államosításig | 622 |
| Az államosított posta | 630 |
| A mai posta | 633 |
| A bel- és külterület földrajzi nevei (Gyimesi Zoltán) | 641 |
| A város nevéről | 641 |
| Az anyaggyűjtés és feldolgozás módszere | 641 |
| Rövidítések | 643 |
| Belterület | 645 |
| Külterület | 661 |
| A belterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója | 667 |
| A külterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója | 671 |
| Függelék | 673 |
| Az első magyarországi fokmérés Kisteleken (1769) (Rózsa Gábor) | 673 |
| A kisteleki választók névsora 1848 (Barta László) | 694 |
| Kistelek tanyai lakosa 1853-ban (Juhász Antal) | 699 |
| A kisteleki választók névsora 1875 (Marjanucz László) | 704 |
| Az I. világháborúban elesett kisteleki hősök névsora a Templom téren lévő hősi emlékmű talpazatán | 708 |
| A II. világháború áldozatai (Csajka József) | 711 |
| Jegyzőkönyv az 1956. október 29-ig falugyűlésről (Belényi Gyula) | 715 |
| Kimutatás a kisteleki egyesületekről 1858-1948 (Tóth István) | 716 |
| Adatok a kisteleki egyesületek vezetőiről, tisztségviselőiről és tagjairól (Tóth István) | 719 |
| Adatok Kistelek művelődési viszonyaihoz 1950-1975 (Tóth István) | 722 |
| Kistelek országgyűlési képviselői és megyei tisztségviselői a dualizmus korában (Marjanucz László) | 725 |
| A községi tisztségviselők, képviselők és alkalmazottak | 729 |
| Rövidítésjegyzék | 737 |
| Képjegyzék | 743 |
| Grafikai mellékletek jegyzéke | 747 |
| Személy- és földrajzinév-mutató | 749 |
Folytatás Microsoft-tal