Kisvárosi elit

Fülszöveg

A szerzők ebben a kötetben egy magyar kisváros, Balassagyarmat társadalmi, kulturális és gazdasági elitjéről fogalmazzák meg empirikus tapasztalataikat. Két korszak kisvárosi "elitjét: a harmincas évekét és a kilencvenesekét mutatják be, arra keresve a választ, mi történt a középosztályi családokkal a második világháború utáni évtizedekben. Az egyes írások nemcsak a polgárosodás századelői vagy mai folyamatait vázolják Balassagyarmat társadalmi terében, hanem arra koncentrálnak, hogyan képes a kisvárosi elit megőrizni és továbbhagyományozni a magas társadalmi státust, valamint hogyan igyekszik regenerálni a maga kulturális, gazdasági és kapcsolati tőkéjét, értékrendjét e történelmi zsákutcába szorított városban. Az életút-interjúkra alapozott hat tanulmányt a város krónikásának bevezető áttekintése kíséri. Az írásokhoz szervesen csatlakozik egy válogatás azokból a jellemzőbb családhistóriákból, attitűdökből és törekvésekből, amelyek Balassagyarmat múltjáról, jelesebb személyiségeiről, a félbeszakadt fejlődéstörténetéről szólnak, a politikai rendszerváltozásokat túlélő társadalmi csoport, a helyi elit egyéni-családi örökségéről is sokmindent elárulnak. E jellegzetes (és egyre karakteresebbé váló) társadalmi csoport egyedei és családhistóriái á múltban és a mában is valamifajta életvitel-mintát szolgáltató társadalmi szerep megjelenítői. Olyan történelmi jelentőségű szerepé, amelynek lehetséges kiteljesedésében az értékrend és az életstílus, a fölhalmozás és státuszkeresés, a tradíciók továbbvitele és az alkalmazkodóképesség megőrzése válik döntővé. Egyúttal annak feltételévé is, hogy az (újra)formálódó magyar középosztály helyi képviselőinek, illetve az alakuló nagypolgári és a vállalkozói vagy kulturális elitnek milyen súlya és nyomatéka lesz majd a jövő alakításában. Ez nemcsak a hazai kisvárosok vagy a regionális modernizáció, hanem a magyar társadalom egyik sorskérdése is. Vissza