| Bevezetés | 5 |
| Írott források, amelyekből ismereteket szerezhetünk a magyarok elődeiről és a magyarokról | 8 |
| Kínai források a hunokról | 8 |
| "Türk", tibeti és mongol írott történeti források | 9 |
| Szír források | 10 |
| Örmény és grúz források | 10 |
| Muszlim források | 10 |
| "Középiráni" és perzsa nyelvű források | 11 |
| Oszmán-török írott források | 12 |
| Görög nyelvű források | 12 |
| Szláv nyelvű források | 13 |
| Latin nyelvű források | 14 |
| Magyar krónikák | 14 |
| A magyarok nevéről | 16 |
| A magyarok nyelvéről | 18 |
| Elméletek a magyarok eredetéről | 20 |
| A magyarok és a kelet-kutatás | 25 |
| A magyar őstörténet kulcs: A belső-ázsiai hunok | 31 |
| Az ázsiai hunok | 31 |
| A hunok kultúrájáról | 34 |
| A zsuanzsuanok, a türkök és az ujgurok | 38 |
| Attila nagykirály | 39 |
| A hun-magyar és a hun-székely "azonosság" és "rokonság" kérdése | 41 |
| A magyarok őseinek szálláshelyei a Kárpát-medencébe való bejutásuk előtt | 43 |
| Turán | 43 |
| Az ősmagyarok kaukázusai szállásai | 44 |
| Magna Hungaria | 46 |
| Levédia | 47 |
| Etelköz | 49 |
| A magyarok "honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése | 52 |
| Az új haza | 58 |
| A honfoglalás és a magyarság megítélése | 63 |
| Nemzeti ("hagyományos") megítélés | 63 |
| Irányított ("tudatos") elferdítések | 63 |
| A magyar őstörténet és a honfoglalás a külföldi történetírásban és a külföldi tankönyvekben | 65 |
| A magyarság "keleti" elemei | 69 |
| Török és más, főleg iráni "csatlakozott" népek, mint a magyarság ötvözőelemei | 69 |
| Az avarok | 69 |
| A török kazárok és a kabarok | 70 |
| A kálizok, a böszörmények és a bercelek | 72 |
| A szabírok (szavírok) | 72 |
| Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök | 73 |
| Az úzok vagy oguzok | 74 |
| Az alánok (ászok, jászok) | 75 |
| A szkíták ("szittyák") és a szarmaták (masszagéták) | 75 |
| A szlávok | 76 |
| Székely-, csángó-, palóc-, besenyő- és jász-magyarokról | |
| A Kárpát-medencében | 79 |
| A székelyek | 79 |
| A csángók | 81 |
| A jászok | 83 |
| A kunok | 85 |
| A palócok | 86 |
| A matyók | 87 |
| A besenyők | 88 |
| A hajdúk | 90 |
| A Kárpát-medencébe betelepített és betelepült népcsoportok | 91 |
| A magyar ember (A magyarság embertanáról) | 97 |
| A magyarság antropológiája | 98 |
| "Marker-gén" vizsgálatok | 101 |
| A magyarok európai megítélése és tulajdonságai | 102 |
| A honfoglalás- és Árpádkori magyarság betegségei és gyógyításuk | 103 |
| Kőbe vésett és fába írt történelem | 107 |
| Az ősi magyar írás kutatása | 108 |
| Rovásemlékek a magyarok őshazájából és átmeneti szállásaik területéről | 109 |
| Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencéből és szomszédságából | 112 |
| A magyar népzene és annak eredete | 118 |
| Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról | 121 |
| A kínai, az ujgur és a jugar zenéről | 122 |
| Milyen a magyar népzene? | 124 |
| A magyar népzene stílusai | 127 |
| A magyar népdalok formái | 128 |
| Ősi magyar népi hangszerek eredete és párhuzamai | 131 |
| Az ősi magyar néptánc | 145 |
| A magyar néptánc "felfedezése" | 146 |
| A magyar néptánc sajátosságai | 147 |
| Magyarországi néptáncdialektusok | 148 |
| Az ősmagyarok hitvilága | 152 |
| Az ősmagyarok vallásáról | 152 |
| A belső-ázsiai nagyállattartó lovas népek vallása | 154 |
| Sámán vagy táltos? | 155 |
| A totemizmus | 156 |
| A magyarok ősvallásának kutatásáról | 157 |
| A honfoglaló magyarság istenhite | 158 |
| Ősvallásunk egyes elemei | 161 |
| Ősköltészetünkről és a magyar népmeséről | 166 |
| A magyar népmese a történeti korban | 166 |
| Őseink játékai | 171 |
| Őseink "szent" állatai: a turul és a griff | 174 |
| A turul | 174 |
| A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában | 175 |
| A griff | 176 |
| A daru | 178 |
| Az ősmagyarok háziállatai | 179 |
| Az állatok háziasítása és a történeti állattan kialakulása hazánkban | 179 |
| Őseink lovairól | 180 |
| A szarvasmarha | 186 |
| A juhokról (birkákról) | 188 |
| A sertés | 192 |
| A baromfiak | 193 |
| A "magyar" kutyafajták | 195 |
| A "teve-kérdése" | 201 |
| Méhészet őseinknél | 201 |
| Állattartás őseinknél | 201 |
| A vadászatról és a solymászatról | 202 |
| Népművészetünk két alapanyaga: a nemez és a "kékfestő"-batik, valamint a kézeskalács | 205 |
| A nemezelés | 205 |
| A "kékfestő" | 208 |
| A mézeskalács | 209 |
| Népművészetünk egyik gyakori alapeleme: a tulipán | 210 |
| A tulipán Kárpát-medencei és ázsiai előfordulása | 211 |
| A magyar tulipánmotívum eredete | 213 |
| A kopjafák | 215 |
| Ősi magyar népművészeti stíluselemeink | 217 |
| Ősi magyar hitvilág Európa szÍvében | 218 |
| Ősi magyar népművészeti stíluselemek | 219 |
| Az ősi magyar kultúra továbbéledése népművészetünkben | 223 |
| A székelykapu | 226 |
| Őseink házai | 228 |
| Honfoglalóink temetői (Őseink temetkezési szokásai) | 233 |
| Az ősmagyarok földművessége | 236 |
| Ősi termesztett növényeink | 238 |
| Őseink mesterségei | 246 |
| Társadalmi szervezettség és rétegzettség az ősmagyaroknál | 253 |
| Őseink társadalmi rétegzettsége | 255 |
| A szellemi élet | 257 |
| Az ősmagyarok konyhája | 259 |
| A magyar ételkultúra gyökere: a belső-ázsiai népek ételfilozófiája | 259 |
| A belső-ázsiai jugarok ételkultúrája | 263 |
| Őseink főzési technikája; ételei és italai | 264 |
| Az ősmagyarok viselete | 266 |
| Őseink öltözéke | 266 |
| A férfiviselet | 267 |
| Őseink női viselete | 270 |
| Az ősmagyarok fegyverzete | 274 |
| Az íj és a nyilak | 274 |
| A lándzsa és más fegyverek | 277 |
| A lovasnépek és a közelharc | 280 |
| A titkok koronája (A Magyar Szent Korona) | 282 |
| A Szentkorona an | 282 |
| A Magyar Szent Korona és megítélése a történelem folyamán | 284 |
| A koronázási jelvények | 287 |
