Fülszöveg
f KISS VIKTOR [1976] politológus, ideológiakutató R pfi Társadalomelméleti Műhelyének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és
doktori témavezetője, fl Magyar Tudományos
Akadémia köztestületi tagja, fl posztmarxizmus j t^P egyik vezető hazai képviselője, aki elsősorban " a kritikai társadalomelmélet, a globalizáció és a posztmodern politikaelmélettémájával foglalkozik. Többek köiMB MarxBldeológia''^^ 2011] és az Ideológia, kritika, posztmarxizmus [2018] című könyvek szerzője, illetve a Marx -
interpretációk, irányzatok, iskolák [Rm] című tanulmánykötet társszerkesztője.
Rmikor politikáról gondolkodunk, akkor általában a szegények és gazdagok, a hatalom és a nép, az erősek és gyengék, a tőkések és a munkások közötti hagyományos szembenállásokból indulunk ki. n könyv tézisé szerint azonban ezek helyett teljesen más megközelítésre van szükségünk, amennyiben a következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a privilegizált tereken belül lévők és az azokon kívül...
Tovább
Fülszöveg
f KISS VIKTOR [1976] politológus, ideológiakutató R pfi Társadalomelméleti Műhelyének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és
doktori témavezetője, fl Magyar Tudományos
Akadémia köztestületi tagja, fl posztmarxizmus j t^P egyik vezető hazai képviselője, aki elsősorban " a kritikai társadalomelmélet, a globalizáció és a posztmodern politikaelmélettémájával foglalkozik. Többek köiMB MarxBldeológia''^^ 2011] és az Ideológia, kritika, posztmarxizmus [2018] című könyvek szerzője, illetve a Marx -
interpretációk, irányzatok, iskolák [Rm] című tanulmánykötet társszerkesztője.
Rmikor politikáról gondolkodunk, akkor általában a szegények és gazdagok, a hatalom és a nép, az erősek és gyengék, a tőkések és a munkások közötti hagyományos szembenállásokból indulunk ki. n könyv tézisé szerint azonban ezek helyett teljesen más megközelítésre van szükségünk, amennyiben a következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a privilegizált tereken belül lévők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg. ^ flz új globális konfliktus megjelenésére utalnak a világszerte épülő falak és kerítések éppúgy, mint az egymást érő migrációs hullámok ^útjában magasodó szögesdrótok, a koronavírus idején lezáruló határok és karanténok, vagy a Brexit, az EU-bővítés felfüggesztése és a nemzetállami nosztalgia felerősödése.
n változás hátterében a posztmodern kapitalizmus éleződő ellentmondásai állnak, fl szerző bemutatja, hogy a tőke miképpen szabdalja különféle zónákra a Földet és hogyan emelkednek ki a most kialakuló kulturális kapitalizmus oázisai a giobaíizáció sivatagából. Ezekkel a folyamatokkal összefüggésben elemzi többek között a jelen szorongó és konzervatív korszellemét, a populizmus veszélyeit vagy a magyar politikai elitek versengését. Kiemelten foglalkozik a 21. század radikális^lofradalmi baloldali mozgalmainak esélyeivel - különös tekintettel az autonomista, feminista és ökológiai irányzatokra. R kötet a politikaelmélet és a kuitúrkritika nézőpontjának eredeti egyesítési kísérlete, amely alapos szembenézésre sarkallja olvasóját.
Vissza