Kizárt a párt

Előszó

Egy dokumentumfilm megszerkesztett könyvváltozatát tartja a kezében a Tisztelt Olvasó. Négy ember vallomását, vívódását, olykor gyötrő tépelődését, kiútkeresését egy ország, egy nemzet, sőt, egy párt jelenéről és jövőjéről. Kár, hogy az utóbbi hónapokban erősen devalválódott a reformer, a reformgondolkodó kifejezés értelme. Hirtelen túlságosan sokan váltak azzá olyanok is, akik még nem is olyan régen a reform szótól kiütést kaptak. Ezért írom kissé félve, hogy beszélgetőpartnereim igazi reformgondolkodók voltak és maradtak mindmáig. Ők akkor is vállalták és hirdették minden fórumon az új gondolatokat, amikor azért nem vállveregetés, taps és előléptetés járt, hanem gyanakvás, sanda és szúrós tekintet, fegyelmi és a pártból történő kizárás.
Amikor a Népszabadság 1988. április 9-én, egy jó hónappal a májusi pártértekezlet előtt rövid hírben közölte a Központi Ellenőrző Bizottság határozatát, miszerint Bihari Mihály politológust, Bíró Zoltán irodalomtörténészt, a Magyar Demokrata Fórum egyik szervezőjét és alapító tagját, Király Zoltán újságírót, parlamenti képviselőt és Lengyel László közgazdászt kizárták a pártból, nagyon sokan e hazában döbbenten és értetlenül fogadták a hírt. Párttagok és párton kívüliek egyaránt. Mit vétettek ezek az emberek a párt ellen? - kérdezték úton-útfélen, hisz a nyúlfarknyi híradás csak arra volt jó, hogy meginduljanak a találgatások. S aki vette magának a bátorságot, hogy a legilletékesebbeknél kérjen felvilágosítást, annak is már a párttagságát firtatták... Vissza