| Bevezetés | 5 |
| Ha megkérdeznék tőlünk... | 5 |
| Tudás - alkotás, még gyönyörűbb világ | 5 |
| Mechanika | 7 |
| A testek mozgásáról | 7 |
| Test-e a levegő? | 7 |
| Hogyan mérjük meg a fegyvergolyó sebességét? | 8 |
| Van-e test, amelynke sebessége változatlan marad mozgás közben? | 8 |
| Utoléri-e a fecske a sast? | 10 |
| Érdekes feladatot oldunk meg - egyszerű eljárással | 11 |
| Hogyan mozog a kémény tetejéről leejtett test? | 12 |
| Hogyan változik a szabadon eső test sebessége? | 13 |
| Az egyenletesen gyorsuló mozgás | 15 |
| Az egyenletesen lassuló mozgás | 16 |
| Feladatok | 17 |
| Dinamika - erőtan | 18 |
| Az erő | 18 |
| A súlyerő és a kilogrammsúly | 19 |
| A kilogrammsúly pontos meghatározása | 20 |
| A mozgás és az erő | 22 |
| Örökkés mozog-e a magára hagyott mozgó test? | 22 |
| Érdekes esetek a tehetetlenségre | 23 |
| Milyen mozgást okoz az állandó erő? | 24 |
| A tömeg | 25 |
| Az erőtan második alaptörvénye | 26 |
| Melyik célszerűbb erőegység: a kilogrammsúly vagy a newton? | 28 |
| Ha elutazunk a Holdra, változatlan marad-e a súlyunk? | 28 |
| Hát a tömegünk? | 28 |
| Könnyű kérdésből az anyag titkához | 30 |
| Ki lehet-e mutatni a tömegvonzást a körülöttünk levő tárgyak között? | 31 |
| Bárki kiszámíthatja a Föld tömegét | 33 |
| Hogyan kutatnak ércet, olajat a gravitációs erő megfigyelésével | 34 |
| Az erő és ellenerő egyenlősége | 35 |
| A rakétaelv - egy puska példáján | 37 |
| Egy igazi rakétapélda | 39 |
| Előző példánk nyomán - a rakétatudomány felé | 40 |
| Gépkocsi helyett felcsatolható rakétával? | 41 |
| A testek fajsúlya és sűrűsége | 43 |
| Miért kerüli ki a repülőgép a zivatarfelhőt? | 43 |
| A sűrűség | 44 |
| A levegőnek és a többi gáznak is van fajsúlya és sűrűsége | 45 |
| A nyomóerő és a nyomás | 46 |
| Hogyan működik a pontozó | 47 |
| Az erő és a testek szilárdsága | 48 |
| A rugalmassági erők | 48 |
| A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei | 51 |
| A testek állásának biztonsága | 53 |
| A munka. Munkasiker | 54 |
| A munka | 54 |
| Mekkora munkát végzünk egy rugó nyújtása közben? | 55 |
| Végez-e munkát a légüres térben eső kő? | 56 |
| A munkasiker | 58 |
| Búcsú a lóerőtől - új egységek | 59 |
| Alkalmazzuk értékes tudásunkat | 61 |
| Elektromos munkavégzés | 62 |
| 12 ezermillió kilowattóra | 63 |
| Az energia | 64 |
| Egyéb energiák | 67 |
| Fogy-e az energia munkavégzés közben? | 68 |
| Gépeink hatásfoka | 69 |
| Megoldhatatlan és megoldandó problémák | 71 |
| A mozgást akadályozó erők | 72 |
| A súrlódás | 72 |
| A csúszó súrlódás | 72 |
| Miért alkalmaznak könnyűfémet a járművek készítésére? | 73 |
| Függ-e a súrlódás a sebességtől? | 73 |
| A gördülő súrlódás | 75 |
| A közegellenállás | 75 |
| Alkalmazzuk tudásunkat: tervezzünk mozdonyt | 80 |
| Miért nem esnek le a felhők? Mekkora végsebességgel esik az ejtőernyős és az esőcsepp | 81 |
| Az egyszerű gépek. Az erőátviteli eszközök | 82 |
| A gép | 82 |
| A mérlegek | 85 |
| A csiga | 87 |
| A hengerkerék | 89 |
| A lépcső és a szerpentin út fizikája. A lejtő | 90 |
| Az ék | 91 |
| A csavar | 92 |
| Az iránymennyiségek, vektorok | 94 |
| A folyadékok és gázok | 95 |
| A folyadékok összenyomhatósága. A hidraulikus fék | 95 |
| A hidraulikus prés | 97 |
| A vízvezeték. A közlekedő edények | 99 |
| A felhajtó erő | 101 |
| Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők? | 102 |
| A légnyomás mérése | 105 |
| Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők | 106 |
| Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok? | 108 |
| Hogyan működik a vérnyomásmérő? A nyomásmérők | 109 |
| Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 110 |
| A dugattyús szivattyúk | 112 |
| A légritkitók | 113 |
| A levegő felhajtó ereje | 114 |
| Folyadékok és gázok áramlása | 115 |
| Néhány meglepő kísérlet | 115 |
| Mi a nyomáscsökkenés magyarázata? | 116 |
| A folyadékok és gázok áramlásán alapuló eszközök és tapasztalatok | 117 |
| A repülés | 119 |
| Hogyan repül a vitorlázó gép? | 121 |
| A molekulák között ható erők | 122 |
| A molekula | 122 |
| A felületi feszültség | 123 |
| Hogyan keletkezik a felületi feszültség? | 124 |
| A hajszálcső | 125 |
| A molekulák örökös mozgása | 126 |
| Diffúzió oldatok esetében | 127 |
| Periodikus mozgások | 129 |
| A forgómozgás | 129 |
| A röpítőerő | 131 |
| Alkalmazások | 133 |
| Miért emelik magasabbra az út külső felét a fordulóban? | 134 |
| Milyen erő tartja meg a Föld körül szabadon keringő Holdat a pályáján? | 135 |
| Mekkora sebességet kell adni a mesterséges Holdnak, hogy keringjen a Föld körül? | 137 |
| Az ingamozgás | 138 |
| A rugalmas rezgések | 140 |
| A rezgőmozgás ábrázolása | 142 |
| Csillapított és csillapíthatatlan rezgések | 142 |
| Az együttrezgés - rezonancia | 144 |
| A hullámmozgás | 145 |
| Alapfogalmak | 145 |
| A hullámtalálkozás jelenségei | 148 |
| Miért fütyül a rádiókészülék? A lebegés | 150 |
| Hangtan (akusztika) | 152 |
| A hang hullámmozgása | 152 |
| Az ultrahangok alkalmazásai | 153 |
| Hangvisszaverődés, szóródás | 155 |
| Rezonancia a hangtanban | 156 |
| A hangszín | 157 |
| A hang rögzítése | 158 |
| A hangerő | 160 |
| Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre? | 162 |
| Fénytan (optika) | 164 |
| A fénysugarak | 164 |
| A fényforrás erőssége | 164 |
| A megvilágítás erőssége | 165 |
| Mit jelent az izzólámpaburákon látható lumen jelzés? | 166 |
| A fényáram | 166 |
| A felületi fényesség | 168 |
| A fény terjedése | 169 |
| A fény terjedésének sebessége | 170 |
| A fény visszaverődése | 172 |
| Hogyan keletkezik a tárgyak képe a tükörben? | 174 |
| Van-e tökéletes képet alkotó eszköz? | 177 |
| Töréssel változtatjuk meg a fények útját | 178 |
| A légtükrözés jelensége. A délibáb | 180 |
| A színkép | 182 |
| Színképek, színképelemzés | 184 |
| Lencse - fókusz - dioptria | 185 |
| A gyűjtőlencsék képalkotása | 188 |
| A szem | 191 |
| Az egyszerű nagyító. A lupe | 192 |
| Fénytani eszközök | 194 |
| A messzelátó | 194 |
| Néhány gyakorlati megjegyzés | 195 |
| Milyen a tükrös messzelátó? | 196 |
| A mikroszkóp | 197 |
| A fény hullámtermészete | 201 |
| A fény hullámmozgása | 201 |
| Vékony lemezek színei | 203 |
| Bevont felületű lencséke | 204 |
| Hőtan | 207 |
| A molekulák és mozgásuk | 207 |
| A molekulák mozgása és a hőmérséklet | 209 |
| A hőmérő | 209 |
| A meleg mennyisége | 211 |
| A hőkitágulás a gyakorlati életben | 212 |
| A hő terjedése | 214 |
| A hő terjedésének módjai | 214 |
| A hővezetés | 215 |
| Hőterjedés áramlásai | 216 |
| A hő terjedése sugárzással | 218 |
| Fűtés, tüzelés, szellőztetés | 220 |
| Halmazállapot-változások | 221 |
| A fémek hőkezelése | 221 |
| Olvadás - fagyás | 222 |
| Párolgás - forrás | 224 |
| Cseppfolyósodás - lecsapódás | 226 |
| Alkalmazások | 227 |
| A levegő nedvessége | 228 |
| A levegő cseppfolyósítása. A hűtőgép | 230 |
| A hő mint energia | 232 |
| A munka és a keletkezett meleg | 232 |
| A hő átalakítása munkává | 234 |
| A hőerőgépek hatásfoka | 236 |
| Rejtvények | 238 |
| Méretre szabott molekulák c. kötetben közölt rejtvények megfejtése | 240 |
Folytatás Microsoft-tal