1.035.045

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Munkalélektan formatervezőknek

Kézirat/Magyar Iparművészeti Főiskola

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 348 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Változatlan utánnyomás. Megjelent 400 példányban. 192 ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J18-30.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ha azt mondhatjuk, hogy a pszichológia - mely mintegy 100 éves múltra tekinthet vissza - fiatal tudomány, akkor még inkább állíthatjuk ezt a munkalélektanról. A munkalélektan ugyanis a XX. század... Tovább

Előszó

Ha azt mondhatjuk, hogy a pszichológia - mely mintegy 100 éves múltra tekinthet vissza - fiatal tudomány, akkor még inkább állíthatjuk ezt a munkalélektanról. A munkalélektan ugyanis a XX. század elején született. A kezdeti munkalélektani jellegű kutatásokat három téma köré lehet csoportosítani:
1. a munkára nevelés pszichológiája,
2. a pályaalkalmasság és pályaválasztás kérdése, és
3. a munka racionalizálásának problémája.
A formatervezői munka szempontjából e témák egyikének sincs közvetlen jelentősége, azonban - éppen mivel a továbbiakban már nem térünk vissza rájuk - legalábbis az utóbbi kettő történeti fejlődését érdemes röviden végigkísérni.
A pályalélektan az életpálya, mint munkás életút kialakítását és megnyilvánulásait vizsgálja. Célja az életpálya eredményes előkészítése, továbbá a helyes pályaválasztás és az eredményes beilleszkedés elősegítése. Foglalkozik a személyiség pályán való kibontakozásának, a hivatás kifejlődésének és megerősödésének, a munkaerkölcs megszilárdításának, továbbá a különféle munkaártalmak lélektani elhárításának elősegítésével is.
Egy 1575-ben pályaválasztási tanácsadással foglalkozó könyvtől eltekintve a pályalélektani kutatások Mc Keen Cattell (1890) munkásságával kezdődtek, aki Galton kutatásaiból kiindulva úgy vélte, hogy a szellemi képességek és az érzékszervek teljesítőképessége között szoros kapcsolat áll fenn, és így - következtetett - ez utóbbival az előbbiek fejlettségi fokát lehet mérni. Ezen az alapon megkísérelte előre megállapítani diákjai előmenetelét, próbálkozása azonban teljes csődbe jutott. Ma már világosan látjuk, hogy ilyen szimplifikált módon a személyiség, de még csak az egyes értelmi képességek sem közelíthetők meg, hasonló - ma már tudománytalannak tekinthető - próbálkozásokkal azonban még napjainkban is találkozhatunk.
1895-ben A. Binet és A. Henry különböző teszteket dolgoznak ki, melyeket 1899-ben St. E. Sharp Amerikában bizonyos foglalkozásokra való alkalmasság vizsgálatára alkalmazott. A pszichológiai vizsgálatok széles körű elterjedése azonban ekkor még váratott magára, s még 1903-ban is csak mint megvalósítandó cél vetődik fel egy orvosi kongresszuson a pályaválasztás előtt álló fiatalok orvosi vizsgálata. Vissza

Tartalom

I. Rész
11 Matematikai ismeretek 17
1.1. Matematikai statisztika 17
1.1.1. Az adatok csoportosítása. A gyakorisági eloszlás 18
1.1.2. A középérték mérőszámai 20
1.1.3. A szóródás mérőszámai 22
1.1.4. A változók közötti kapcsolat mérése 24
1.1.5. Minta és populáció. A statisztikai következtetés 27
1.1.6. Az egymintás t-próba 29
1. 2. Információelmélet 31
1.2.1. Bevezetés 31
1.2.2. Az információ fogalma 35
1.2.3. Valószínűség számítási alapok 38
1.2.4. Egy szimbólummal kapcsolatos információ 53
1.2.5. Egy forrás átlagos információ tartalma: az entrópia 63
1.2.6. Információ kibocsátási sebesség 70
1.2.7. Források együttes jellemzése 73
1.2.8. Zárómegjegyzések 81
1.3. Kibernetika 81
1.3.1. Rendszerelmélet 82
1.3.2. A vezérlés és szabályozás elmélete 85
2. Fizikai ismeretek 89
2.1. A mechanikában használatos mértékrendszerek, egységek és ezek összefüggései 89
2.2. A hullámokról általában. A rezgés 91
2.3. Hangtan 93
2.4. Fénytan 102
3. Anatómiai (antropometriai) fiziológiai és általános
pszichológiai ismeretek 111
3.1. Mozgásrendszer 111
3.1.1. A csontvázrendszer 111
3.1.2. Az izomrendszer 115
3.2. Antropometria 118
3.3. Az idegrendszer felépítése és működése 122
3.3.1. Akaratunktól függő idegrendszer 125
3.3.2. Akaratunktól független (vegetatív, autonóm) idegrendszer 129
3.4. Az érzékszervek. Az érzékelés 130
3.4.1. A látás 131
3.4.2. A hallás 145
3.4.3. A szaglás és az ízlelés 147
3.4.4. A bor érzékletei 147
3.4.5. Belső érzékletek 148
3.5. Pszichofizika 149
II. Rész
Gyakorlati ergonómia
4. Az ember és munkája 157
4.1. Ember és gép az automatizált termelésben 157
4.2. Az ember-gép rendszer 160
4.3. Az ember és az automaták 160
4.4. A dolgozó és munkakörnyezete 162
5. Vizuális jelzőberendezések 165
5.1. Általános alapelvek 166
5.1.1. A felhasználás körülményei 167
5.1.2. A felhasználás módja 168
5.1.3. A jelzőberendezések célja 169
5.1.4. Jelzőberendezések kombinációja és integrációja 170
5.2. Jelzőkészülékek és műszerfalak megvilágítása 171
5.2.1. Sötét adaptáció 172
5.2.2. Véletlen visszaverődések 172
5.2.3. Megvilágítási követelmények 173
5.2.4. A fény eloszlása 174
5.2.5. A jelzőkészülék megvilágítási módjának kiválasztása 175
5.3. Vizuális kódolás 178
5.3.1. Vizuális kódolási módszerek 178
5.3.2. A megfelelő kód kiválasztása 185
5.4. Riasztó és jelzőkészülékek 188
5.4.1. Riasztó készülékek 188
5.4.2. Figyelmeztető és helyzet jelzések 192
5.5. Mechanikai jelzőkészülékek 194
5.5.1. Szimbolikus jelzőkészülékek kiválasztása 194
5.5.2. Szimbolikus jelzőkészülékek tervezése 199
5.5.3. Képszerű jelzések tervezése 215
5.5.4. Jelzőkészülék azonosítás 215
5.6. Nyomtatott anyagok 216
6. Vezérlőberendezések tervezése 219
6.1. A legmegfelelőbb vezérlőberendezés kiválasztása 219
6.2. A vezérlőberendezések tervezésével kapcsolatos fontos tényezők 222
6.2.1. A vezérlőberendezés-jelzőberendezés arány 223
6.2.2. Vezérlőberendezés-jelzőberendezés kapcsolat 225
6.2.3. Vezérlőberendezések ellenállása 232
6.2.4. Vezérlőberendezések kódolása 235
6.2.5. A véletlen működtetés megelőzése 237
6.3. A vezérlőberendezések két fő típusa 239
6.3.1. Kézzel működtetett vezérlőberendezések 239
6.3.2. Lábbal működtetett vezérlőberendezések 241
6.4. Tervezési ajánlások a fontosabb vezérlőberendezésfajták számára 242
6.4.1. Nyomógombok 242
6.4.2. Kapcsolók 247
6.4.3. Forgató gombok 252
6.4.4. Forgató karok 257
6.4.5. Kézi karok (emelők) 259
6.4.6. Kézi kerekek 262
6.4.7. Pedálok 265
7. A munkahely elrendezése 269
7.1. Általános szabályok 270
7.2. A munkahely méretei 273
7.2.1. Ülő operátorok 274
7.2.2. Álló operátorok 289
7.2.3. Az ülő és álló helyzet változtatása 292
7.3. A vezérlő- és jelzőberendezések elhelyezése 293
7.3.1. Az elsőbbséget élvező helyzetek megállapítása 293
7.3.2. Vezérlő- és jelzőberendezések csoportosítása 295
7.3.3. Vezérlőberendezés-jelzőberendezés kapcsolatok 297
7.4. Jelzőberendezések elrendezése 301
7.4.1. Az elrendezés általános szempontjai 301
7.4.2. Elrendezés á megfelelő láthatóság érdekében 302
7.4.3. Az azonosítást megkönnyítő elrendezési formák 303
7.4.4. Jelzőberendezések csoportosítása 304
7.4.5. A téri viszonyok összeegyeztetése 305
7.5. Vezérlőberendezések elrendezése 307
7.5.1. A testhelyzet és a használt végtag hatásai 307
7.5.2. A-vezérlőberendezések elhelyezése 309
7.5.3. A vezérlőberendezések közti hely 314
7.6. Műszerfal tervezés 317
8. Az általános munkakörnyezet megfelelő kialakítása 321
8.1. Vizuális környezet 321
8.1.1. A munkahelyi világítás kialakítása 321
8.1.2. A színek szerepe 335
8.2. Akusztikus környezet 339
8.3. Rezgések 340
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv