| I. kötet | |
| A büntető eljárás fogalma | 3 |
| A szocialista igazságszolgáltatás népi demokráciákban | 3 |
| Büntetőeljárásunk fogalma és jogi temészete - A büntető eljárási jog | 5 |
| A büntető eljárás mint cselekmények láncolata | 5 |
| A büntető eljárás mint büntető eljárási jogok és kötelességek foglalata | 7 |
| A büntető eljárási jog | 10 |
| A büntető eljárás fogalmának burzsoa elmélete és annak bírálata | 10 |
| A büntető eljárás osztálytartalma és feladatai | 12 |
| A büntető eljárási jog felépítményi jellege | 12 |
| Gyökeres különbség a szocialista és a burzsoa büntető eljárás feladatai között | 14 |
| A szocialista büntető eljárás feladatai | 16 |
| A szocialista törvényesség biztosítása büntető ügyekben | 18 |
| Az igazság megvalósítása büntető ügyekben | 21 |
| A kizsákmányoló államok büntető eljárása | 26 |
| A kizsákmányoló államok büntető eljárása az osztályuralom, az elnyomás eszköze | 26 |
| A büntető eljárás a rabszolgatársadalomban | 27 |
| Az ókori görög büntető eljárás | 27 |
| A római büntető eljárás | 28 |
| A büntető eljárás a hűbéri társadalomban | 29 |
| A korai hűbériség büntető eljárása | 30 |
| A fejlett hűbériség büntető eljárása | 30 |
| Az eredeti tőkefelhalmozás és a hűbéri rend bomlása korának büntető eljárása | 33 |
| A büntető eljárás a burzsoa társadalomban | 33 |
| A mai kizsákmányoló államok büntető eljárása | 39 |
| A szocialista büntető eljárás fejlődése | 45 |
| A szovjet szocialista büntető eljárás fejlődése | 45 |
| A szovjet igazságszolgáltatás az új, forradalmi jogrend védője | 45 |
| A szovjet igazságszolgáltatás magasabbrendűsége | 45 |
| A szovjet igazságszolgáltatás fejlődése a szovjet állam fejlődésének tükrében | 47 |
| A szovjet büntető eljárás az októberi forradalom után, a polgárháború idején | 47 |
| A szovjet büntető eljárás a Nep-korszakban és a népgazdaság helyreállításának idején | 51 |
| A szövjet büntető eljárás a szocialista iparosítás korszakában | 52 |
| A szovjet büntető eljárás a népgazdaság szocialista átszervezésének idején | 53 |
| A szovjet büntető eljárás a Sztálini Alkotmány után | 53 |
| A szovjet büntető eljárás a Nagy Honvédő Háborúban | 54 |
| A szovjet büntető eljárás a Nagy Honvédő Háború után | 55 |
| A népi demokratikus államok büntető eljárása | 55 |
| A csehszlovák büntető perrendtartás | 55 |
| A német demokratikus köztársaság büntető eljárása | 57 |
| A lengyel népköztársaság büntető eljárás | 58 |
| A román népköztársaság büntető eljárása | 59 |
| A magyar büntető eljárási jog fejlődése | 61 |
| A kizsákmányoló és a szocialista magyar büntető eljárás közötti különbség. Haladó büntetőeljárásjogi hagyományaink | 61 |
| A feudális magyar büntető bírósági szervezet | 62 |
| A feudális magyar büntető eljárás | 65 |
| A burzsoa magyar büntető bírói szervezet és eljárás | 67 |
| A Tanácsköztársaság büntetőbírói szervezete és eljárása | 69 |
| Az ellenforradalom büntetőbírói szervezete és eljárása | 70 |
| A felszabadulás utáni büntetőbírói szervezet és eljárás. Az új Bp. és rendszere | 71 |
| A büntető eljárási jog helye a szocialista jogrendszerben és vizsonya a jog többi ágához | 76 |
| A büntető eljárási jog helye a szocialista jogrendszerben | 76 |
| A büntető eljárási jog viszonya a jog többi ágához | 77 |
| Az államjog és a büntető eljárási jog | 77 |
| A büntetőjog és a büntető eljárási jog | 78 |
| A polgári és a büntető eljárási jog | 80 |
| Az államigazgatási jog és a büntető eljárási jog | 82 |
| A büntető jog tudománya, irodalma és segédtudományai | 84 |
| A büntető eljárási jog tudománya és annak rendszere | 84 |
| A burzsoa büntető eljárási jog tudománya | 86 |
| A magyar burzsoa büntető eljárási jog tudománya a felszabadulás előtt | 90 |
| A magyar büntető eljárási jog tudománya a felszabadulás után | 92 |
| A szovjet büntető eljárási jog tudománya | 93 |
| A büntető eljárási jog segédtudományai | 94 |
| A büntető eljárási jog forrásai | 97 |
| A büntető eljárási jog forrásai | 97 |
| A büntető eljárási jogszabályok értelmezése | 98 |
| A büntető eljárási jogszabályok területi, személyi és időbeli hatálya | 100 |
| A büntető eljárás alapelvei | 103 |
| A büntető eljárási alapelvek jelentősége, általános jellemzése | 103 |
| A szervezeti alapelvek | 108 |
| Az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján | 108 |
| A törvény előtti egyenlőség | 108 |
| A társasbíráskodás | 109 |
| A népi ülnökök részvétele | 109 |
| A bírák választása | 110 |
| A bírói függetlenség | 111 |
| A működési /eljárási/ alapelvek | 111 |
| A kontradiktorius tárgyalás | 111 |
| A szóbeliség | 113 |
| A közvetlenség | 114 |
| A nyilvánosság | 116 |
| Az anyanyelv használata | 118 |
| A védelem elve | 118 |
| A perorvoslati jogosultság | 119 |
| A bíróság | |
| A bíróság helyzete és feladatai népi demokráciánkban | 121 |
| A bírói szervezet | 123 |
| Választás, kinevezés | 123 |
| Egyes és társas bíróság | 126 |
| Ülnök- és esküdtbírósági rendszer a burzsoa államokban és ennek bírálata | 127 |
| Népi ülnökök részvétele büntető eljárásunkban | 130 |
| A bírák kizárása | 131 |
| Kizárási okok | 132 |
| Kizárási eljárás | 133 |
| Az elfogulatlan eljárás egyéb biztosítékai | 134 |
| A hatáskör és az illetékesség | 135 |
| A hatáskör és az illetékesség eljárásjogi jelentősége | 136 |
| Az ügyek egyesítése és elkülönítése | 140 |
| Az ügyészség | 141 |
| A törvényesség feletti felügyelet | 141 |
| Az általános felügyelet | 145 |
| A bűnügyi nyomozás törvényessége feletti felügyelet | 146 |
| A bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet | 147 |
| A letartóztató intézetben fogvatartás törvényszerűsége feletti felügyelet | 149 |
| A törvényesség feletti felügyelet a kihágási eljárásban | 150 |
| Az ügyészségi szervezet | 150 |
| Az ügyész illetékessége a büntető eljárásban. Az ügyész kizárása | 153 |
| A felek | 154 |
| A vádló | 154 |
| A vád fogalma és eljárásjogi jelentősége | 154 |
| Közvád és közvádló. Az ügyész eljárásjogi helyzete | 155 |
| Fő- és pótmagánvádló; eljárásjogi helyzetük | 156 |
| A sértett és a magánfél; eljárásjogi helyzetük | 158 |
| A sértett. A magánfél. Egyéb érdekelt | 158 |
| A magánvádló, a magánfél, a sértett és egyéb érdekeltek képviselői | 159 |
| A polgári jogi igény érvényesítése a büntető eljárásban | 160 |
| A büntető és a polgári bíróság ítéletének viszonya | 162 |
| A terhelt és a védő; eljárásjogi helyzetük | 163 |
| A terhelt | 163 |
| A védő | 164 |
| A terhelt és a védő jogai és kötelességei | 165 |
| A kötelező védelem | 166 |
| A bizonyítás | 167 |
| A bizonyítás tárgya | 168 |
| Mi az, amit bizonyítani kell | 168 |
| Tények, amelyeknek bizonyítása kizárt vagy felesleges. A vélelmek. Nemleges tény bizonyítása | 170 |
| A bizonyítási rendszer kérdése | 173 |
| A kizsákmányoló államok bizonyítási rendszerei | 173 |
| A szovjet szocialista bizonyítási rendszer | 177 |
| A Bp. bizonyítási rendszere | 178 |
| A bizonyítékok megszerzésének kérdése. A bizonyítási teher. Az ártatlanság védelme | 178 |
| A bizonyítékok | 180 |
| A bizonyíték fogalma | 180 |
| A bizonyítékok felosztása | 182 |
| Az egyes bizonyítási eszközök | 184 |
| II. kötet | |
| Az eljárás megindítása. A nyomozás | 203 |
| A büntető eljárás megindításának jelentősége | 203 |
| A nyomozás fogalma | 204 |
| A nyomozás formája és szervei a SzU-ban | 206 |
| A büntető eljárás kezdeményezése és megindításának feltételei. Az eljárás megindítására jogosult szervek | 209 |
| A nyomozószervek és azok hatásköre | 212 |
| A nyomozás megindítása | 215 |
| A nyomozás teljesítése | 219 |
| A terhelt kihallgatása | 221 |
| A tanú kihallgatása | 222 |
| A szakértő meghallgatása | 223 |
| A szemle | 224 |
| Az érdekeltek részvétele a nyomozási cselekményeknél | 224 |
| A nyomozás befejezése | 225 |
| A nyomozás felfüggesztése | 225 |
| A nyomozás megszüntetése | 226 |
| A nyomozás befejezése | 227 |
| Az eljárást korlátozó és kényszerítő cselekmények | 229 |
| Az elővezetés. A lakóhely elhagyásának tilalma | 229 |
| Az előzetes letartóztatás | 230 |
| Ideiglenes biztonsági őrizet | 236 |
| Eljárás a távollevő terhelt ellen | 236 |
| Kényszerítő eszközök a tanúkkal és szakértőkkel szemben | 237 |
| A megjelenési kötelesség megszegése | 238 |
| A vallomástétel, ill. a véleménynyilvánítás megtagadása | 243 |
| A lefoglalás, házkutatás, személymotozás | 238 |
| A lefoglalás | 238 |
| Zár alá vétel | 241 |
| A biztosítási végrehajtás | 242 |
| Házkutatás | 242 |
| Személymotozás | 242 |
| A lefoglalás, házkutatás és személymotozás módja | 242 |
| A tárgyalás előkészítése | 244 |
| A tárgyalás előkészítésének lényege és feladatai | 244 |
| A vádirat fogalma, jelentősége, kellékei, felépítése | 248 |
| A vádirat előzetes bírói vizsgálata. A vádiratra hozható bírói határozatok, különösen a tárgyalás kitűzése | 252 |
| Áttétel. Nyomozás, nyomozáskiegészítés elrendelése | 256 |
| Az eljárás felfüggesztése | 257 |
| Az eljárás megszüntetése | 260 |
| A büntetőparancs | 261 |
| Jogorvoslat a tárgyalás előkészítése körében tett intézkedések ellen | 264 |
| A tárgyalás előkészítése magánvád esetén | 264 |
| A bíróság elé állítás vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül | 265 |
| A vádtanácsi eljárás kritikája, megszüntetésének okai | 267 |
| A bíróság előkészítő ülése /1954. évi II. tv. 23. §./ | 268 |
| A tárgyalás előkészítése a szovjet büntető eljárásban | 272 |
| A bírósági tárgyalás | 275 |
| A tárgyalás lényege és jelentősége | 275 |
| Az eljárási alapelvek érvényesítése az elsőfokú tárgyaláson | 279 |
| A tárgyaláson résztvevő személyek. A terhelt jelenlétének kérdése | 284 |
| A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása | 289 |
| A tárgyalás menete. A tárgyalás megnyitása és a bizonyításfelvétel | 291 |
| A tárgyalás megnyitása | 292 |
| A bizonyításfelvétel | 293 |
| A terhelt kihallgatása | 296 |
| A tanúk kihallgatása, a szakértők meghallgatása | 298 |
| Az okiratok felolvasásának kérdése. A tárgyi bizonyítékok | 299 |
| A vád módosítása. Biztonsági őrizetbe helyezés indítványozása a tárgyaláson | 300 |
| A vád módosítása | 300 |
| A biztonsági őrizetbehelyezés indítványozása a tárgyaláson | 303 |
| A perbeszédek és felépítésük. Az utolsó szó joga | 304 |
| Az ítéletek és a tárgyalás alapján hozott bírói határozatok | 307 |
| Az ítélet, annak politikai és eljárásjogi jelentősége | 307 |
| Az ügy elintézése ítélet nélkül | 312 |
| A tanácskozás és a szavazás | 317 |
| A bűnösséget megállapító és a felmenő | 317 |
| A felmentés esetei | 316 |
| Ítélet biztonsági őrizetbe helyezés esetében | 317 |
| Elkobzás és vagyonelkobzás felmentő ítéletében | 318 |
| A polgári jogi igény elbírálása | 318 |
| A perfüggőség a polgári jogi igény kérdésében | 319 |
| Az ítélet és a vád viszonya. A tettazonosság kérdése | 321 |
| Az ítélet kellékei és szerkezete | 327 |
| Az ítélet jogereje | 330 |
| Az ítélet kihirdetése és írásbafoglalása - A tárgyi jegyzőkönyv | 332 |
| A perorvoslatok | 335 |
| A perorvoslatok fogalma; a perorvoslati rendszerek | 335 |
| A perorvoslatok fogalma és jelentősége | 335 |
| A perorvoslati rendszerek | 335 |
| A perorvoslatok osztályozása | 339 |
| A Bp. perorvoslati rendszere | 341 |
| A rendes perorvoslatok | 341 |
| A rendkívüli perorvoslatok | 358 |
| A tágasabb értelemben vett perorvoslatok | 367 |
| A büntető határozatok végrehajtása, bűnügyi költségek | |
| Az eljárás végrehajtási szakaszának lényege és jelentősége | 369 |
| A halálbüntetés végrehajtása. A kegyelem kérdése | 371 |
| A szabadságvesztés büntetés végrehajtása | 371 |
| A pénzbüntetés végrehajtása | 372 |
| A büntetés elhalasztása és félbeszakítása | 372 |
| Az ítélet végrehajtásának felmerülő eljárásjogi kérdések | 372 |
| Bűnügyi költségek | 373 |
| A Bp-ben szabályozott különleges eljárások | 374 |
| A különleges eljárásokról általában | 374 |
| Az utólagos összbüntetésbe foglalás | 374 |
| Elkobzás. Vagyonelkobzás | 375 |
| Előzetes letartóztatás utólagos beszámítása | 375 |
| Elbocsátás a biztonsági őrizetből | 376 |
| Kártalanítás | 376 |
| Kiadatás | 377 |
| A Bp. körén kívül szabályozott különleges eljárások | 379 |
| A gazdasági bűncselekményekre vonatkozó különleges eljárási szabályok | 379 |
| A rögtönbíráskodás | 380 |
| A fiatalkorúakra vonatkozó büntető eljárás | 382 |
| A pénzügyi büntető eljárás | 384 |
| Szabályozó jogszabályok | 384 |
| Az eljárásra hivatott hatóságok | 384 |
| Az eljárás | 385 |
| A kiszabott pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztés büntetésre | 386 |
| A katonai büntető eljárás | 387 |
| Az eljárásjogi elvek egysége a népi demokráciánk összes bíróságainak működésében | 387 |
| A katonai büntetőbíráskodás terjedelme | 387 |
| A katonai bírói és ügyészi szervezet | 388 |
| A katonai büntető eljárás jellegzetességei | 388 |
