798.656

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A magyarság néprajza I-IV.

A magyarság tárgyi néprajza: I.: Tájékoztató, táplálkozás, építkezés, bútorzat, világítás, mesterkedés, viselet/II.: Gazdálkodás, díszítőművészet, a hagyomány tárgyai/A magyarság szellemi néprajza: III.: Népköltészet, stílus és nyelv/IV.: Zene-tánc, szokások, hitvilág-játék

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 1.798 oldal
Sorozatcím: A magyarság néprajza
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: I. kötet 1933-ban, II. kötet 1934-ben, III. kötet 1935-ben, IV. kötet 1937-ben lett kiadva. Fekete-fehér és színes képekkel, fotókkal, térképekkel illusztrált. Nyomtatta Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Előszó

A magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát.... Tovább

Tartalom

I. kötet
Az első kiadás ajánlása5
A második kiadás előszava. Írta: Viski Károly7
Mi a néprajz?9
A népi jelenségek egységessége
A népi alkotás sajátossága
Ennek felismerése
A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja
A művelődés ősi alapjai
Természeti vagy kezdetleges népek
A kezdetleges műveltség
A művelődés és műveltség népjrazi (művelődéstörténeti) értelme
Néprajz és őstörténet
Az ősember feltámasztása
Az ősemberi műveltség élő emlékei
A művelődés útja: a régi és az új keveredés
Műveltségrétegek
Népi műveltségünk rétegződése
Ősi műveltségünk keveredése
A néprajz munkamódja14
A műveltségrétegek szétválasztása
A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok)
A leírás
Az összehasonlítás
Az összehasonlítás feltételei, eredménye
A fejlődéselmélet
A néprajz munkamódja nem természettudományi
A néprajz segédtudományai16
Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok
A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit
A néprajzi jelenségek szövevénye
A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete
A néprajzi jelenségek rendszerezése18
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer
A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz
E kettő tárgyköre
A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése, a kezdetlegességek megbecsülése
A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása20
A különbségek eredete
A csoportokat alakító tényezők
A "magyar" szó jelentése
Az onogur törzsszövetség alakító hatása
A magyarság egyéb elnevezései
A honfoglaló törzsszövetség
Kelet és Nyugat határán
A vezető réteg elnyugatiasodása
Nyugati és újabb keleti elemek
Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja
Néprajzi képünk vátozatossága
Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (moldvai és bukovinai) csángó csoport
A magyar néprajz multja és jelene20
Ismereteink forrásai
Adatgyüjtemények
Múzeumok
Néprajzi irodalmunk
Közöletlen személyes tapasztalatok
Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei
Munkánk első, alapvető összefogás
Kinek írjuk?
Táplálkozás. Írta: Bátky Zsigmond31
A mindennapi eledel
A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata
Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között
A szakácsművészet
A gyüjtögető életmód emlékei32
Férfi és női munka
Mai maradványai
Állai eredetű nyers táplálékok
Eltartásuk ősi módjai
Szárítás, aszalás, sózás, füstölés
Kezdetleges húspirító módok
Férfifőzte ételek
Az asszonynép és a növényvilág
Nyers növényi táplálékok
Aszalt gyümölcsök, ízek
Nyers édes itakok
Nyírjávor, fenyővíz
Savanyítás, forrázás, főzés, sütés
Hamuban sült pogácsák
Kövönsült lepények
A sütőharang
A lápi kút
A növényi nyersanyag feldolgozása38
Vegyi eljárás
Savanyítás
Aszalás
Erőművi eljárás
A törés
A gabonahántoló kölyü
A mozsár
Az őrlés
Az őrmény és rezsnyice
Kerekes őrlőkészülék
A malom
Vízimalmok
A kanalas malom
Malom szavunk eredete
Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik
Sajtolás
Olajüt éksajtó
Bankókkal dolgozó olajsotuk
Csavarorsós olajsotu
Ecetsajtolás
Szőlőprések
Kanca- kosos- és régős prős
A nyers és elkészített anyagok eltartása53
Az innivaló eltartása
Cserép- és faedények
Sótartók
Túrós-, zsíros-, stb. tömlők és bödönök
Húsfélék elrakása
Tojásos bucsérok, paszulykasok
Burgonyás vermek
Szuszékok, gabonákasok, bombárok, kástuk
Kenyeresrácsok, tésztaszütyők
Az ételek elkészítése. Ételfajták
Tűzgerjesztés és tűzhelyi eszközök61
Tűzgerjesztés dörzsöléssel
Tűzcsiholás
Tűztisztelet
Tüzelőanyagok
A tűzhely és kemence segédszerszámai
A tűzfejalj, tüzikutya, szolgafa, háromláb, serpenyő, csipér, pemet, szénvonó, kuruglya
Ételek és sütő-főzőeszközök68
Állati eredetű ételek
Pirító szerszámok
Nyárs, rostély, serpenyő, tepsi
Főzőszerszámok
Bogrács
Halászlé, gulyás, pörkölt, juhhúsos, kása, töltelékek
Húslevesek
A tej, tojás, vaj és méz szerepe népünk konyháján
Növényi eredetű ételek
Levesek
Árvaleves
Gyümölcs és levesük
Zsufa, gabonaleves, cibere, tésztás levesek
Saláták és zöldfőzelékek
Szárazfőzelékek
Répa- és káposztafőzés
Tészták
Kásák és pépek
Galuskák
Gombócok
Csíkok és reszeltek
Lepények
A kenyér és kenyérsütőszerszámok
Pogácsák
Rétesek, bélesek
Kalácsok, perecek
Fánkok
Italok és fűszerek85
A víz
Vízszerző módok és alkalmatosságok
Kobak
Szapoly
Ivótülök
Ivóharang
Fábó faragott ivókészségek
Vízhordó faedények
Kútak
Bodonkút
Bugyogók és kanták
Gémeskút
Kereskedőkút
Az ősi lóser és magyar ser
A mézser
A pálinka
A kávé és tea
A dohány
Fűszerek és ételjárulékok
Tálalló és evőeszközök. Étrend92
A tálalás ősi módja
A suba, mint asztal
Az evőszék
Az asztal
A szék
A tál és tányér
Evőeszközök
Ételhordó edények
Az étrend
A pátriárchális étkezés
Ünnepi vendégségek
Összefoglalás100
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelés
Parasztkonyhák tárgyi fölszerelése
Kezdetleges ételféleségek nagy száma
Ételneveink eredete
A magyar konyhaművészet két fő vonása: az ízletesség és változatosság
A hús és zsír kedvelése
A magyar pecsenyék
Főtt és sült tészták
Építkezés. Írta: Bátky Zsigmond108
Az emberi települések leírása és a néprajz
Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása
A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat
Telepformák109
A település néprajzi tényezői
A két szélsőséges telepforma
A magányos tanya és tömör falu
Honfoglaláskori telepedésmódok
Tanyarendszer
Szőlőhegyközség
A "szeres" terep és zárt faluforma
A falutelepülés két főformája
Soros- vagy utcáfalu és csoportosfalu
A "hadas" település
Szegek, zugok
Falukerítés
Az udvarok fő formái
Magányos és csoportos udvarok
Eredetük
Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk
Kezdetleges hajlékok120
A lakóház ősei
Földreépített és földbemélyesztett épületek
Földreépített régi és mai kerek hajlékok
Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula
Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel
Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók
Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok
Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok
Földbemélyesztett szögletes hajlékok
Partlakások, putrik, földházak
A ház építőanyaga és építése126
Az építés a közösség munkája
Kaláka, kölcsön, segítség
A ház részei
Fal és tető
Föld-, sár-, vályog-, tégla-, kő-, nád-, vessző- és fafalazatok
Tetőváz és fedél
Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz
Kontyos-, üstökös- és nyergestető
A házefedés
Szalma-, zsup-, nád-, zsindely- és cserépfedés
A zsupfedés
Házcsúcsok
Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár
A lakóház belseje és belső tagolódása142
A kezdetleges lakóház tagolódása
A tüzelő szerepe a tagolódás későbbi menetében
A tűzhely és kemence eredeti alkata
Tűzhelyes és kemencés háztípusok
A tűzhely és kemence egybeolvadása
Kemencés-tűzhelyes és tűzhelyes-kemencés háztípusok
Keleti és déli magyar ház
Kemencés elindulású magyar háztípusok
Nyugati, északi és középmagyar ház
A fejlődés sejtett útja alaprajzokban
A magyar házak helye az európai háztípusok között
Tűzhelyes házak147
A keleti magyar ház Erdélyben és az Alföld északkeleti peremvidékén
Az ősi forma egyhelyiségű középtűzhelyes ház
Tűzgödör
A tűzhely fölemelkedése, sarokba helyezése
Szikrafogó cserény, gógány, kürtő, padlás
A cserepes, platten, kemence, pest, szoba
Az eresz és füstház
A keleti vagy erdélyi ház rokonai
A zempléni kabalásház
A felsőtiszai kandallósház
Formák keveredése az érintkező területeken
A jövő fejlődés útja
Déli magyar ház Alsósomogyban, Tolnában, Baranyában, Szlavóniában183
A keleti és déli magyar ház közti különbség
Az ősi alak a bosnyák kútya-típus
A kályha meghonosodásának hatása
A "szenesház" és szoba
A szlavóniai és délsomogyi füstösházak
A fejlődés iránya
Szobás-konyhás házak164
Nyugati magyar ház a Balaton vonalától nyugatra
A kemencés alaptípus
A tűzpad
A füstös ház
A hetési, őrségi, göcseji, vend és hegyháti füstös házak
A kurugla
Az ősi pitvar
Kemence, banyakemence, kályha
A szoba és konyha létrejöte
Felnémet vagy álfelnémet háztípus?
Északi magyar ház a palóc nyelvterületen202
A palóc faház s tót ház közös vonásai
Száz évvel ezelőtt
A palóc kemence eredete
Sokféle szerep
A füsttelenítés megoldása
A palóc pitvar
A hideg konyha
A mai állapot
Középmagyar ház
A kémény szerepe az alföldi ház fejlődésében
Kéménytelen ősi hajlékok
Óltanyák és földházak
A földházak füsttelenítése
Füstlyuk, kürtő, szabadkémény, zártkémény
A kéményaljától a konyháig
A szabadkéményes konyhák tűzhelyfalai
A hosszúkás patka
Az ólas patka
Az asztalpatka
A debreceni "szabadkonyha" s a szegedi "lakodalmas konyha"
Egyéb alföldi tűzhelytípusok
Nyári konyhák és szabad sütőkemencék
A búboskemencék
A csuproskemencék
Az alföldi ház fejlődése
Összefoglalás
A magyar ház szókincse190
A nyelvi tények bizonyító vallomása
Ősmagyar elemek
Korai szláv elemek
Későbbi német elemek
A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra
Fűtés193
Az asszony és a gyereknép hálóhelye.
A férfinép hálóhelye.
A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől
A legegyszerűbb fűtő: a nyílt tűzhely.
Ennek Erdély a hazája.
Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig.
Zárt fűtőkészülékek.
A sárkemencék.
Az alföldi búbos.
A palóc kemence.
A dunántúli kemence.
A cserépkályha őse: a kupás kemence.
Ásatag emlékei.
Az igazi kályhák.
Gazdasági melléképületek201
A melléképületek rendeltetése
Jelentőségük a házépítés szempontjából
Csűr és pajta
Dunántúli pajtatípusok
Az erdélyi csűrök
A hosszúcsőr
A jármascsűr
A székely kurtacsűrök
A kalotaszegi csűrök
Az istálló a régiségben
Akol szavunk eredete
Ól szavunk eredete
Az állás
A félszer
A teleltető állásfélszertől a belteleki istállóig
A nagykun tüzelősól
Bútorzat. Írta: Viski Károly
A hajlékbeli holmi217
A bútor szó jelentése
A pásztor betyárbútora
A gúnya
A bútorok osztályozásának nehézségei
A ház földjétől az első bútorokig218
Pad és szék
A pad helynévi jelentése a régi nyelvben és a nép nyelvében
A házbeli kezdetleges pad: padló, palló
A pad és szék szó jelentésének rokonsága
Pad- és székfélék
Régi úri házak és mai parasztházak padszéke
A palóc lóca
A falravaló
A padok, lócák karja
A palóc lócák más-más neve és rendeltetése
A moldvai csángók padvetése
A mai bútorok keletkezése és történelmi alakulása
Ágy, fejal. A gyékény és szalma, mint ágy. Fűajdeszka. Az ágy szó jelentésének története; a szokáshagyomány vallomása. A gúnya-ágy224
Ágyszék és nyoszolya. A nyoszolya szó egykori jelentése. A mennyezetes ágy226
Ágynemű. Hálóágy és vetettágy. Az ágyvetés néhány példája228
Szekrény és láda. A szekrény szó eredete. A szekrény alkata. A szekrény és koporsó szó jelentés-kapcsolata. A koporsó szó ősi jelentése. A szekrény hátrálása, pusztulása. A láda szó eredete. A tulipános láda kora; hátrálása, pusztulása230
Egyes-szék. Kezdetleges egyes ülőbútorok. A gyalogszékek. A székhordozás szokása. A karszék, karosszék szó jelentése234
Evőszék, asztal. A földönétkezés szokása; a szokáshagyomány vallomása; az asztalvetés. A tálalóeszközök székrekerülése. Tálszék. Melius Péter táltartója. A kamarásasztal; helye; alkata; alászállása a parasztházba239
Falitéka, lábastéka, almáriom245
Rúd, kenőszeg, fogas, tálas246
Gyermekbútor: ringó (rengő), tolidikó, gyerekálló, stb.248
A bútorok elrendezése249
A ház belső rendjének alakulása
A padlásrendű ház belső képe
A szegeletre és középre rendezett házbelső képe; egyes bútorok állandó helye
A hátulsóház rendje
Világítás. Írta: Viski Károly255
A szabadtűz világlója
A világló szilánk vagy fáklya
Világtartók
A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán
Népszokások világlói: lobogózás stb.
A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillogó stb.)
A gyertya szó jelentése
A fából való csörgőgyertya
A koppantó
Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem)
Lámpások
Mesterkedés. Írta: Bátky Zsigmond260
A parasztház önellátó kézműves tevékenysége
A mesterkedés eredete és fejlődése
Házimunka
Háziipar
Kézművesség
Iparosság
A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik
A famunka261
Tisztára férfi foglalkozás
Az ősi fakorszak
Az előmagyarok ebbeli tudománya a szókincs alapján
A pásztornép famunkái
Fakéregmunkák
Sótartók, dobozok
Poncolás
Kéregtarisznyák
Ivóedények
Taplósapkák
Háncs és kötél szijácsból
Faragószerszámok
Faanyag
A megmunkálás két módja: faragás, vésés
Botok
Nyelek
Kásakavarók
Pipaszárak
Furulyák
Kanalak
Bárányszoktatók
Borotvatartók
Tükrösök
Gyujtótartók
A paraszti faművesség
Szerszámai
Bognármunka és szerszámok
Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok
Vályuk, bodonok, vékák, teknők
Mozsarak, kupák
Gyerekjátékok
Háztartási holmik
Esztergályozás
Nyirettyűs és lábitós eszterga
A csutorásmesterség
Kádármunka
Hordók, sajtárok, csobolyák
Asztalosmunka
Szövőszékfaragás
Az agyagmunka274
Cserépedény a parasztházban
Használati és díszedények
Történeti visszapillantás
A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt
A fazekas munkája
Tapodás, gyúrás, formálás, korong
Szárítás, festés, írás, karcolás
Égetés kétszer
Mázolás
Fekete, mázatlan és ónzománcos edények
A habánok
A mesterség elterjedése
A bőrgyártás281
A nyelvkincs vallomása
Bagaria
Pásztorbőrművesség
A juhbőr kikészítése száraz úton
Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön
A varrás
Apróbb pásztorholmik
Karikás, erszény, zacskók
Nyeregszerszám
Öv, hüvely, bocskor
Tömlő, iszák
Pásztor bőrvarrószerszámok
Paraszt bőrművesség
A szűcsmesterség, mint "egész mesterség"
A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés
A nemez- és posztógyártás289
A mesterkedés multja
Eljárása
Nemez és posztó
A nemezgyártás
Süvegesek, pókróccsinálók
A posztógyártás
A gubásmesterség
Ványolás vagy kallás
A szőrtarisznyaszövés
A fonó-szövő mesterség294
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok
Gyékényfonás és szövés
Szalmafonás
Vesszőfonás és termékei
Kendermunka
Ősi volta
Asszonyi foglalkozás
A kender vetése
Nyüvés, áztatás, szárítás
Törés: törővályú, kölyü, törő, bitó, tiló
Dörzsölés
A fésülés és szerszámai: bébel, gereben, ecsellő
Tépés
A fonás és szerszámai
Guzsly- és rokkafajtáink
A motollálás és szerszámai
Szapulás, sulykolás, fehérítés
Gombolyítás
A szövőszék vagy osztováta
A len feldolgozása
A csalán feldolgozása
Szőnyegszövés
Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés
A tülök, szarv és csont munkája316
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei
Agancsmunkák
Csontfaragványok
A gyertyamártás317
A gyertya szó eredete
Viasz- és faggyúgyertya
Gyertyamártás
Gyertyaöntés
Szappanfőzés318
Asszonynép dolga
Zsiradék és olaj
Széksólúg
Főzés, formázás
Lúgszappan, epeszappan
A bábosság320
A mesterség eredete
A mézeskalács anyaga, készítése
Ütőfák, kalácsformák
Egyéb bábos készítmények
Vallási vonatkozásuk
Viselet. Írta: Györffy István
A népviselet mivolta324
A népviselet fogalma
A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésvágy, hatósági intézkedések, életkor, jómód, szegénység
A hagyományőrző réteg
A régi magyar viselet
Nemesség és jobbágyság
A jobbágyfelszabadítás s következményei
Régi viseletünk emlékei
Anyag, szabás, külső
A szókincs vallomása
A hajviselet327
A haj mint ruha, s mint dísz
A férfi hajdivatja
Tarfejűség és hosszú haj
A csimbók és az üstök
A halántéktincs
A körhaj
A bajusz
A szakáll
A nő viselete: a hosszú haj
A nyírás mint büntetés
A kifésült haj megóvása
Hajadon és menyecske
A leeresztett haj
A fonat
A türött haj
A hajkonty
A régi magyar ruhaviselet332
Az ősmagyar mez
A honfoglalók ruházata
A fejlődés útjai
A ruhát jelentő szavak
A fejrevaló333
Hajadonfő: leányfő
A bekötött fej és a becsület
Az asszony fejrevalója
A kendő
A köcöle
A pacsa
A vászonfőkötő
Fajtái
A leány pártája
Az erdélyi női kalap
Férfi fejrevalók
A sapka vagy kucsma
Prémes sapka
A kalpag
A süveg
A süveg csákója
A kalap
A pörge kalap
Kalapdíszek: pántlikák, csapók, tollak, bokréták
Az alsóruha340
A vászonviselet
A fehérnép vászonruhái
Az ing
Ősi formája
Bevarott és mellévarott ujjú ingek
Az ingváll
Az ujjatlan ing
A pendely
Az alsószoknya
A kötő
A muszuj
A rokolya
A férfi vászonneműi
A borjúszájú derekatlan ing
A borjúszájú derekas ing
A borjúszájú hosszú ing
A lobogósujjú derekas ing
Ujabb férfiing fajták
Szűk és bő gatya
A zsíros gatya
A kék vászonviselet
Az egyágú gatya
A vászonnadrág
A felsőruha348
A gubaposztó
A guba
A szűrposztó
Szerepe a régiségben
A szűrköpönyeg
Viselésmódja
Szabása
A nyakasszűr
A pásztorszűr
A cifraszűr
Egyéb szűrfajták
A szűrdolmány
Zeke, szokmány, daróc, condra
A szűrkankó
A szűrnadrág, harisnya, berhe
A szűrruhák díszítése
A posztómellény
A bőr, mint ruhaanyag
"Magyar" szűcs és "német" szűcs
A bőrruha szabása
Az előbőr vagy mellbőr
Az oldaltgombolós bőrmelles
Az előlgombolós bőrmelles
A ködmön s fajai
A női ködmön
A suba
A kisbunda
A bőrnadrág
A bőrruha díszítése
Az öv358
Az öv eredete és rendeltetése
A derékszíj
A tüsző vagy gyűszű
A lábszíj
A lábbeli és a kesztyű359
A bocskor
Ősi volta
A kapca és a lábbűr
A habda vagy türecs
A papucs
A cipő
A bakancs
A csizma
A fordított csizma
A székely "kölyökcsizma"
A botos
A sarkantyú
A kesztyű
A népi öltözet napjainkban.365
A nyugati művelődés hatása
Az ősi anyag és a régi forma pusztulása
A férfiviselet újmódi ruhadarabjai
A posztó mente és nadrág
Az ujjas mándli
A bujka és untercikk
A láibi
A priccses nadrág
A rajthúzli
A pufándli
A hendergő
A kötény és a surc
Földrajzi áttekintés
A magyar népviselet jellege
II. kötet
Gazdálkodás. Írta: Győrffi István15
Legősibb formái; a gyüjtögető gazdálkodás
A termelőgazdálkodás
Az asszonynép szerepe
A magyarság ősi gazdálkodásmódjai
Az ősfoglalkozások
Fejezetünk tárgyköre
Gyüjtögetés16
A vadontermő és termesztett növények
Kik, mit és hogyan böngésznek?
Bogyó- harmatkása-, sulyok- és vadgyümölcsgyüjtés
Gyökérgumótúratás
Gyógyfű- és fűszergyüjtögetés
Nádvágás, gyékényvágás
Erdőlés vagy irtás
Mi mindenre jó a fa?
Rabló élelemszerzés
Méhészet22
A méhészet mint zsákmányolás
Vadméhkeresés Erdélyben
A szelid méh gondozása
A méheskert vagy kelence
Ősi köpük
Kaptár- és kaskészítés
Eresztés farkasgégén keresztül
A méhek teleltetése
Lépvesszők és lépnyársak
A dobolás
A raj befogása
A méhészpipa
Újmódi kaptárok
Ősfoglalkozás-e a méhészet?
Vadászat27
Ősfoglalkozásból testedzés
A népi vadászat három ága
Az ugorkori vadászat
A bolgár-törökség műveltséghatása
A honfoglalók vadászókedve
Vadászat és hadgyakorlat
Az Árpád-kori királyi vadászati
A vadászat mint nemesi előjog
Az orvvadászat
Ütő-, szúró-, vágó- és dobószerszámok29
A legősibb fegyver
A keresetlen fa
A bot mint vadászfegyver
Dárdák, kopják, gerelyek, nyársak
A szakás vonyogó
A hajítófa meg a hortobágyi libucütő
Buzogányok és ólmosbotok
A balta mint hajítófegyver
A fokos és fajai
Az ősi vasfokos
A csákány
Tökéletesített hajítófegyverek
A dobófa
A kopja
Verebészés nádvesszővel
Az íj és a nyíl
A parittya
A csuzli vagy gumipuska
A golyópuska
Hálók37
A hálóval vadászás eredete
A vadászháló és fajtái
A borító-, a korcos-, s a kerítőháló
A madarászháló
A csapóháló
A vörcsökös háló s a vidrafogó varsa
A halászó varsa egyéb vadászó változatai
Hurkok38
A cseklyézés
A madarázscseklye vagy tőr
A sárközi vízi csiklő
Szárazföldi rántóhurok (csekkentő)
A gémes hurok
A rugós hurok
Rucavadászat sütőtökkel
A vaddisznófogó tőr
Vermek42
Mi a verem?
A bölényverem
A farkasverem két fajtája
A medveverem
Mikor a vermet veder helyettesíti
A foglyászó hóverem
Lépezés43
Miből főzik a lépet?
A lépvessző készítése és kirakása
Vadászmimikri
Éjszakai madarászás
A lépmadzag
A lépezett tölcsér
Bojtorján, mint egérfogó-lép
Megétetés és mérgezés44
Madarászás cérnára kötött eleséggel
A rucafogó horog
Bódítószerek és irtómérgek
Hajtóvadászat49
A hajtóvadászat célja
Az ember segítőtársai: eb, madár, ló
Történeti áttekintés
Túzokhajtás az Alföldön
Farkasvadászat
Hogy irtják a sáskát
A sólymászat eredete, multja, jelene
A somlymász szerszámai
A kápa, a kesztyű, az álmadár
A kiöntés
A kifüstölés
Borító-, csapó-, önműködő fogó- és ölőszerszámok52
A borító
A kaptány vagy csapda
Az íjas ürgefogó és ősei
A peckes csapda
Zúzó csapdák
Rugós vadölőkészségek
A vad csalogatása és riasztása - Vadászjelvények55
A csalétek
A csalogatósíp
Csalimadár
A madárijesztő
A kereplő vagy szélkelep
Farkas- és medveriasztás a Székelyföldön
Vadászjelvények
Összefoglalás61
A vadászat mint ősfoglalkozás
Történeti adatok
A nyelvi bizonyítékok megbízhatatlansága
Zichy István gróf megállapításai
Az íjas ürgefogó ősisége
Török műveltséghatások
Halászat64
A halászat mint ősfoglalkozás
Nyelvi és tárgyi bizonyítékok
Halászatunk ősi ugor, bolgár-török, görög és orosz elemei
Honfoglalás- és középkori halászatunk
A magyar őshalászat pusztulása
A magyar halászkutatás alapvetői
Herman Ottó gyüjtése
Munkácsi Bernát Szófejtései
Jankó János munkássága
A rekesztő halászat66
A legősibb halfogásmód
A dugászás
A cége és fajai
A bocskorvarrás székely cége
A csigolyalesdü
A magyar cége
A cigány cége
A göcseji eleven cége
A vejsze és változatai
A rác vejsze
A magyar vejsze
A balatoni kalicka
A középtiszti vész vagy lécka
A fertői vejsze
A varsa (verse, versely) főbb formái
A vesszővarsa
A hálóvarsa
A csapatháló
A kerítő halászat72
Hogyan készül a háló?
A kerítőháló felszerelése
Hálókövek, parák (padlák) és őrök
Az apacsok vagy vezérfák
A kerítőháló fajai
Az öregháló
A kétköz- vagy gyalogháló
A pirittyháló
A gyalom és a balatoni jégi halászat
A kecsegeháló
A halászbokrok
A vető, vonyó vagy tanya
Az emelő halászat78
Az emelőháló fogóelve
Különféle emelőhálók
Az ághegyháló
A vasas vagy téli szák
A bodrogi jégi halászat
A keresztháló
A mereggyü
A hajtó halászat80
A hajtás alapelve
Halzavaró szerszámok
Az ősi turbukháló
Matatás a Sebes-Körösön
Az őrháló és a Tiszaverés
Az állító halászat81
Úszó- és állóhálók
A métháló és kezelése
A marázsaháló
A balatoni eresztőháló
A kereső halászat84
Min alapszik a keresés?
Keresőhálók
A székely vezető-, vagy marázsháló
A kuszakece és a hosszúkece
A gyérháló
A kaparóháló
A vezető halászat91
A vetés vagy borítás
A székelység vetőhálója: a rokolya- vagy pendelyháló
A Tisza-Duna-Siómenti vetőháló
A rácháló
A vetőhalászat földrajzi elterjedése
A tapogató halászat92
Feneketlen kosár és hegyetlen méhkas, mint halászszerszám
A vesszőből font magyar tapogató
Tapogatás az Ecsedi-lápon
A középtiszai tapogató
A nyeles borító vagy lepő
Tapogatás puszta kézzel
Halászás a zavarosban
A hurokvető halászat95
A hurok mint halfogószerszám
Használata
A hurokvető halászat eredete
A szigonyos halászat95
Milyen a halásszigony?
A nyilazó halászat
A vágóhorog szerepe a szigonyos halászatban
Magyar szigonyformák: szúró, kerítő, nyakló, tűző és oldaltvágó szigonyok
A hétágú íves szigonyok
Szigonyozás szemre és vaktában
A horgászat99
A horgászat fogóelve
Magyar horogfajták
A kosztoshorog
Karózó- vagy kikötőhorgászat
A lábóhorog
A tutajosok kolompos horgja
A tököshorog
Az aldunai vizafogó horog
A pörgettyűs fenékhorog
A magyar horgászat eredete
Horgászás kuttyogató segítségével
Halászat ragadozó madárral102
Százesztendős fejlegyzés
Halászat sassal a bihari Nagy-Sárréten
A mérgező halászat102
Kábító és ölő halmérgek
Mérgezés oltatlan mésszel
Kábítás kutyatejfűvel
A robbantó halászat
A rákászás102
Rákászás puszta kézzel
Rákászás csalétekkel
A rákászó rácsa
A halászat járulékos eszközei103
A bödönhajó, a ladik és a csónak
Evezők
Lékvágószerszámok
Haltartók
Kasornya, puttony, csíkgödör
A véter és a bárka
Hálófonó szerszámok
Orsók, visszálók, sirittők
A zsírszedő kagylókanál
A nádvilla és a nádkés
Összefoglalás104
A magyar halászat fejlődés Jankó szerint
A finn-ugor egység korának halászata: rekesztés és horgászat
Az ugorkor állító halászata
A török műveltséghatás három hulláma
A görög hatás
Az orosz hatás
A honfoglalás utáni nyugati hatások
Az újabb kutatások még feldolgozásra váró eredményei
Állattartás107
Az állatvilág megszeliditése
Pásztor vagy nomád népek
Nomádság és harci szervezet
A magyarság mint harcias, állattartó nép
Az előmagyarság állattartása
A bolgár-török keveredés hatása állattartásunkra
A nomád életmód nyomai településformáinkban
Háziállataink tájfajtái109
Ősi tájállatfajtáink megállapításának nehézségei
A magyar parlagi ló valószínű őse
A magyar szarvasmarha
A mokány marha és a riska
A magyar juh két változata
A hortobágyi egyenesszarvú juh
Az alföldi racka
A csigaszarvú oláh racka vagy perzsa juh
A cigája juh
A spanyol merino
Ősi disznófajtáink
A balkáni mangalica
Kutyafajtáink
A komondor
A kuvasz
A puli
A magyar vadászeb őse
A magyar baromfi
Az állattartás módja114
Kétféle cél
A külterjes tenyésztés vagy szilaj (rideg) tartás
A belterjes tenyésztés vagy jászlas tartás
A félszilaj tartás
A pásztorszervezet117
A számadó és bojtárjai
Pásztor-sor rideg-sor
A lakos vagy kisbojtár
A számadó helyettese: az öregbojtár
A nyáj118
A magyar pásztornyelv szókincse
A jószág és barom szó eredete és jelentése
A nyáj szavunk és rokonértelmű megfelelői
A nyájbeli jószág száma
A legelő és legeltetés119
A nyári legelő
A legeltetési jog régen és napjainkban
A téli legelő és a teleltetés
A részes tartás
A legelő felbecslése
Zsendüéstől szorulásig
A juhászdél
A terülés és csapolás
A legeltetés rendje
Állatfajok sorrendje
A legelő minőségéről adódó sorrend
Jószág a tilosban
Itatás, kút121
Itatás nyilt vizen
Régimódi itatók az Alföldön
A kapolyák vagy gödörkutak
A mai alföldi itatók
A gémeskút bélése
Többrétegű kutak
Az itatóvályú
A déllő állás és a fertőzés
A terelés, terelőszerszámok122
A kutyák szerepe a terelésben
Nyájőrző és terelő kutyák
Terelő szerszámok
A karikás
A hosszúnyelű ostor
A pásztorbot készítése és fajai
A gajló
A csörgős bot
A kampós bot
Az erdélyi ösztön
Kifogás a nyájból124
A pányva vagy árkány
Pányvavetés csikóra
Pányvavetés rideg marhára
A szilaj bika kifogása
Mikor a rideg disznónyáj összeröffen
A szabad mozgás gátlása a legelőn126
A nyügözés célja és eszközei
A tartópányva
A kolonc
A nyüg fajai
A béklyó vagy bilincs
A fabéklyó
A kapcsos béklyó
A karikás béklyó
Kulcsos béklyó
A cigánybéklyó
Az alberti béklyó
A Gönczy-béklyó vgy főzött béklyó
A disznójárom
Az orrkarika
Az őrzés127
Mikor a nyáj megriad
A megriadás okai: bogárzás, zivatar, vérszag, füst
Ha az istálló kigyullad
Éjtszakai jártatás
Tájékozódás a sötétben
A pásztortűz mint tájékozódás
A kolomp rendeltetése
A barang vagy delleng
A voltaképpeni kolomp
A pergő vagy zörgő
A csengő
Gulyakolompok
A juhnyáj csengői
A disznóra való pergő
A számontartás130
Ismertető bilyogok
A bilyogzóvas
Hogyan s mikor bilyogoznak?
A bilyog formája
Erdélyi bilyogkönyvek
A jászóág testébe vágott ismertetőjegy
Kecskeméti füljegyek
Farkcsonkítás
Ideiglenes ismertető jelek
Bárányszoktatók vagy bárányrovások
A rovás szerepe a számontartásban
Rovásjegyeink és eredetük
Az egyszerű rovás
A páros rovás
Négy-, hat- és nyolcszögletű rováspákák
Szaporítás, kimustrálás136
A természetes szaporítás szabályozása
Szilaj hímek fékentartása
Félszilaj vagy kezes jószág hágatása
A hágatás ideje és módja
A heréltetés vagy miskárolás
A kitörés
A fordítás
A kimetszés
Herélés sáslevéllel
Herélés foggal
A disznó herélése
Ménherélés
Bikaherélés
Baromfiherélés
A nőstény miskárolása
A herélt állat neve
A komor jószág
Az ellés139
Hol ellik a szilaj jószág?
A juhfogadtató
A disznó ellőfészke és a fiasztógödör
A fiaztató vagy kutrica
Az elvetélés
A hasi bőr és felhasználása
Gyógyítás139
Gyógyítás és egészségvédelem
Babona és kuruzslás
Az orvoslás jelentősége a szilaj, félszilaj és kezes állattartásban
A juhász orvosló tudománya
Gyakoribb juhbetegségek
A rüh
A keregeség
A himlő
Nyüves sebek gyógyítása
Rovarirtás füsttel
A füst szerepe a ragály elleni védekezésben
Tetűirtás agyagos sárral
A felfúvódás és gyógyítása
Érvágás pattintóval
A napszúrás elhárítása
A veszettség orvosszere
Igábatörés141
Előkészületek a befogáshoz
A sanyarú jászol
Pányvázás és kikötés
A járombavonás
Indítás
Tinóoktatók
A szilaj csikók befogása
Pásztorépítmények az állat és a pásztor számára142
Hajléktalan nyájak és pásztorok
Téli állások
Természetes és mesterséges enyhelyek
Az alföldi szárnyék és ültetése
Karám, akol, félszer
Az esztrenga vagy dranka
A kosarazás
A bánya
Fedeles ólak a legelőn
Gúnyás pásztorok
Különféle pásztorhajlékok
Az enyhej és fajai
A hortobágyi vasaló
A kiskunsági cserény
A teljes cserény
Állófajták és ágasfák
Az eleséges taliga
A kerekes kunyhó
A kontyos kunyhó
A nyergestetejű kunyhó
A putri vagy verem
A takarmány149
Szilaj pásztorkodásunk hanyatlása
A téli takarmányozás eredete
A téli takarmány három fajtája
A szükségtakarmány: lomb, gyökér, törköly
A szénafű
Kaszálók
Vágás, szárítás, gyüjtés
A petrence, a rudas és a vontató
Szénagyüjtés a Székelyföldön
A szénatermelés eltartása
Az ösztörü
A rád köré rakott boglya
Az abora
Szénáspajták és csűrök
Szénaboglyák és kazlak
A gyüjtés szerszáma: a villa
A boglyarakás és szerszámai
A boglya megbontása
A szénavágó
A mezőgazdasági takarmánytermékei
A szemestakarmány
A szálastakarmány
Szalma és törek, mint takarmány
A rázott, a szülés vagy szülség és a szecska
Vermelt zöldtakarmány
A tengeriszár, mint takarmány
A szilaj jószág téli takarmányozása
A jászlas, istállós tartás159
A legegyszerűbb jászol
A szabad ég alatti nyári jászol
Az istállóbeli jászol
Az etetőrács
Az alom és az almozás
A hídlás
A trágya eltakarítása és felhasználása
Szárított trágya, mint tüzelő
A hizlalás160
Lóhizlalás és lóhúsevés hajdan és napjainkban
Ahol a szamarat is hizlalják
A hízómarha vagy göböly
Disznóhízlalás makkon és moslékon
Ürühizlalás
A tömött kacsa és lúd
A tejgazdaság166
A tej szerepe népünk háztartásában
A honfoglalók kumisza
Ridegtartás és tejgazdaság
A tejelő tehén
Gondozása
Pala, palóka és borjukantár
Az első tej, azaz gurászta vagy fecstej
Nyers-tejfogyasztás
Házi tejtermékek
Az aludttej vagy szerdék
A tejföl és a tejszín
Vajköpülés és túrószikkasztás
A savó felhasználása
A gulyás tejkészítménye: a tarhó
A fejős juhászat szervezete
A napi juh
Az alföldi bacsó és a székely major
Béfejés és osztozkodás
Fejőszerszámok
A juhtej feldolgozása
A juhtejtó külfönféle fajtái
A kanalas- vagy savóótó
A száraz- vagy gyomorótó
Hogy készül a gomolya?
Zsendicekészítés
A juhtúró és készítése
A vermelt keserűtúró
Székely juhtejkészítmények
A szőr és a gyapjú175
A legértékesebb állati szőr
A juh gyapjának feldolgozása régen és napjainkban
A gyapjúnyírás
A juhmosás és juhúsztatás
A gyapjúnyíró olló
A rideg jószág rabszőre
A lófark felhasználása
Hús, bőr és csont177
Friss húsfogyasztás
A döghús, mint emberi és állati eledel
A bőr felhasználása
A nyúzás, a hasibőr felhasználása
Mi készül a faggyúból?
A gyomor, a bél és a csont értékesítése
A vér felhasználása
Szarv- és tülökfeldolgozás
Az aprójószág178
Nagyjószág és aprójószág
A honfoglalók aprójószága: a tyúk
Mai tyúktenyésztésünk
Lúd- és kacsa-tenyésztés
A pulyka és a gyöngytyúk szerepe gazdálkodásunkban
Galambdúcok és galambbúgok
Összefoglalás179
A magyar pásztorkodás fő formái
A nomád pásztorkodás jellemző vonásai
Az európai tartásmód jellemzői
A kettő keveréke: a félszilaj tartás
A nomád és a félszilaj pásztorkodás háttérbeszorulásának okai
Állattartásunk ősi magyar és idegen elemei
Az állattartás, mint a magyarság ősfoglalkozása
A kertes faluforma
Földmívelés183
Mi a földmívelés?
A földmívelés két ága. Az ásós vagy kapás mívelés. Az ekés vagy szántó mívelés
A magyar földmívelés eredete, multja183
Ugor-kori földmívelésünk nyelvi bizonyságai
Tanítómesterünk a földmívelésben: a bolgár törökség
A honfoglalók földmívelő tudománya
A magyarországi földmívelés honfoglalás előtti elmékei
A honfoglalók szlávnyelvű gazdasági cselédei
Földmívelésünk sajátos jellege
Gabonaféléink186
Bennszülöt és meghonosított növényfajták
A gabonafélék uralkodó szerepe
Az óvilág legősibb gabonafajtája: a köles
A hazai kölestermelés
Mai búzafajtánk őse: a törpe búza
A polyva vagy kétszemű búza
A tönköly vagy vótér
Az alakor
A lengyel búza
A kiveszőben levő egyéb búzafajták
A diadalmas bajuszos őszi búza
A rozs
A kétszeres vagy elegybúza
Az árpa
A zab
A tatárka
A tengeri vagy kukorica
A ruházkodás céljából termesztett növények
A földhasználat190
Az ősi közös birtoklás
A nyomásos gazdálkodás és a mívelési kényszer
Az egyéni földtulajdon
A tagosítás kérdése
A település és a mezőgazdálkodás viszonya193
Irtványeredetű szeres telepek
A határ beosztása
Egy- és kétbeltelkű telepek
A kétbeltelkű település eredete
Fennmaradásunk történeti okai
Hanyatlás
A tanyarendszer194
A mai tanya és a régi szállás
Régi jászkun teleltető szállások
Az alföldi ólaskertek
A mezőgazdasági tanya
A tanyarendszer térhódításának okai
A magyar tanyás gazdálkodás
A nyomásos gazdálkodás196
Az egybeltelkű település határbeosztása
A dűlők
A nyomásos vagy fordulós rendszer
Parlag és ugar
A háromnyomásos rendszer
A zöld vagy javított ugarrendszer
A kétnyomásos rendszer
A vetéskényszer régen és napjainkban
A talaj előkészítése198
Az erdőírtás ősi módja
Erdőpuszítás a Székelyföldön
Zsombékírtás
Trágyázás198
Természetes talajjavító eljárások
A magas tarló
Mesterséges talajjavítás
A kosarazás
Talajjavítás istállótrágyával
A trágyahordás ideje és módja
Ásás, kapálás199
A mai ásó vagy ájó őse: a vasélű faásó
Ásás búza alá
A kapa
Szerepe a kertben és a szántóföldön
Különféle kapaformáink
A tehénszájú kapa
A garaszoló
A kiskapa
A tövető- vagy irtókapa
A csákány
A csákánykapa
A gereblye
Az eke és a szántás201
Az eke őshazája
Az ősi faeke
A faeke vas alkatrészei: a hosszúvas vagy csoroszlya és a laposvas
A faalkatrészek: a gerendely, a köldök, a talp és a szarv
A taliga
A kerekes vagy mankós gerendelyű eke
A kerülőeke és a váltóeke
A szántás
Megtorkollás és megtalpallás
A magyar faeke emlékei a XVII. század előtt időkből
Az eke fejlődése
A mult század ekeversenyei
Hazai ekefajták
A krumplikapáló és a határbarázdáló eke
A csúsztató kabala vagy gólya
Az ösztöke
Az ekevonó állat
Gyeptörés
Ormóra szántás
Bogárhátú szántás
Pados mívelés
Vetés, boronálás, gyomirtás206
A vetés előmunkálatai
Vetés csoportosan
Két lábra vetés
Egy lábra vetés
A len, a kender, a köles és a tengeri elvetése
Vetés tarlóra. A boronálás és szerszámai
A tövisborona
A fogasborona
A henger vagy görgő
A vetés védelme és gondozása
Kaszálás és legeltetés
Az aszatolás és a hegyezés
A kapásnövények gondozása
A kapálás és a gyomlálás
A töltés, a ritkítás és a fialás
Aratás, vágószerszámok211
A legegyszerűbb aratásmód: a nyüvés
A vadbúza nyüvése
Kölestépés és tengeritörés
Az arató sarló
Magyar sarlóformák
Nád- és szárvágó szerszámaink
A nyesellő
A nádvágó vagy gugacs
A kaszur
A tolókasza
A lápmetsző
A kasza
A rómaiak köpüs kaszája
A XVI. századi szallai kasza
Az alföldi kasza
A kasza takarója vagy csapója
Kaszaélesítő eszközök
A kaszálás
A rávágás
Marokszedés és kévekötés
A rendre vágás
Kepe, kereszt, rakás, kalangya
Részes aratók és summások
Aratás kalókában
A tarló letakarítása
A tallózás
A hordás, csűr, asztag, szérü216
A levágott gabona betakarítása
A szérüskert
A rakodó vagy lóger
A csűrösrendszer
A székely asztagláb
Az alföldi asztag
A régi alföldi szérü
A szérü szó eredete
A gyűrűalakú matyó szérü
A fedett szérü
Cséplés és nyomtatás219
Cséplés és nyomtatás
A legegyszerűbb cséplésmód
Köleshántás, tengerihántás, tengerimorzsolás
A kiverés
A magkiverő asztal
A cséplőszék
A cséplősulyok
A csép és használata
Az agyalás
A szalmázás
A nyomtatás
Ágyás és ágyazás
Nyomtató állatok
A fordítás, a rázás, a karimázás és a törekelés
Nyomtatás kocsival
A cséplővályú
A szórás226
A kicsépelt szem tiszítása: a szelelés
Szórás a csűrben
Szórás a szabadban
A dunántúli törekrosta
Szórórosták és szelelőmalmok
Karélás kézi rostán
Az újfajta szórórosta
A tiszta szem felmérése
Aljgabona, ocsu, polyva
A törek és szalma felhasználása
Kertgazdaság230
A kert szó eredete és jelentése
A veteményeskert
A virágoskert és a virágnevelés
Gyógy- és fűszernövények termesztése
Külteleki veteményes és szőlőskertek
Gyümölcstermelés231
Gyümölcsgyüjtés és gyümölcstermesztés
A magyarországi gyümölcstermesztés multja
Mai gyümölcsfajtáink
A gyümölcsöskert
Ültetés, nemesítés
Gallyazás és hernyózás
A gyümölcsszüret
Szőlőmívelés232
Szőlőmívelésünk eredete
A hazai szőlőmívelés honfoglalás előtti emlékei
Árpád-kori szőlőmívelésünk
A lugasos mívelés
A domb- és hegyvidéki teraszos mívelés
Régi szőlőfajtáink pusztulása
Az amerikai vessző
Ültetés, oltás, fedés, nyitás, metszés
Közönséges karózás
A karikás karózás
Kapálás
A régi szőlőmetsző-kés
A szüret
A böngészés
Összefoglalás241
A magyar mezőgazdálkodás két módja
A keleti eredetű alföldi gazdálkodás
Az európai eredetű domb- és hegyvidéki gazdálkodás
A két gazdálkodásmód újabbkori keveredése
Mezőgazdaság és állattartás viszonya
A nomád jellegű gazdálkodás eredete és fennmaradásának okai
A tanyarendszer kialakulása
Mezőgazdaságunk óeurópai hagyományai
Teherhordás, közlekedés, jármű
Teherhordás emberi erővel247
Az asszonynép cipekedő munkája
A kéz és a vál szerepe a cipekedésben
A csigarúd, az élethordórúd, a testvivő fa és a Szent Mihály lova
Teherhordás háton és fejen
A talicska és a tragacs
A közlekedés és a híradás251
Az előmagyarság közlekedő eszközei
A közlekedés szerepe az előmagyar korban
A honfoglalók közlekedése
A híradás ősi szerszámai: kürt, dob, síp, száldob, harang
Jeladás tűzfényénél
Út, híd252
Gyalogos és lovas-szekeres közlekedő utak és hidak
Útkészítés sáros terepen
A palló és a bürü
Jéghizlalás
Hidépítés
A gyalogos közlekedés, faláb, korcsolya253
A gyalogjáró kezebelije: a bot
A pákász lápibotja
Hótalp, jégpatkó, fabocskor, faláb
Az irongálás és az ironga
A fakorcsolya
A gyalogszánkó és a fakutya (Átkelés folyóvízen)
A magyar ember úszótudománya
Vízi járművek255
Nádkéve-tutaj vagy csölle
A tutaj
A bödönhajó vagy lélekvesztő
A hajó tatja
A csónak vagy ladik
A dereglye vagy csámesz
A hidas vagy komp
A bárka
Evező és csáklya
Az alföldi sárhajó vagy félhajó
Szán, vontató257
A szán szerkezete
A gyalogszán vagy bakszán és válfajai
Szán mint vontatóeszköz
Petrencevontatás
Vontatás kivágott lombos fán
Vontatás petrencerúdon
A tiszántúli vontató: az ördögszekér
Az alföldi csamesz vagy bolondkocsi
Talyiga, szekér, rakodás, kocsi266
A szekér szó eredete és jelentése
A legegyszerűbb szekér: Az ős, kétkerekű talyiga
A négykerekű szekér keletkezése
A magyar talyiga különféle formái
A pásztortalyiga, a debreceni talyiga, a nyírségi talyiga és kordé
A fakószekér és szerkezete
Az alsórész
A felsőrész
A székely szekérfajták
A vendégoldal
A vendégoldal helye és szerepe a rakodásban
A nyomtatórúd
Hogy rakodtak száz évvel ezelőtt az Alföldön
A szemestermény felrakásának ősi módja
A kocsiszekér vagy kocsi
A kocsi név eredete
A magyar kocsi európai elterjedése
Befogás, szerszám266
A vontatójószág
A lovasfogat
A hám és részei
Kantár, zabla, gyeplő
Kettes-, hármas-, négyes-, ötös- és hetesfogatok
A sallang
A csengő
Az ökörfogat és a járom
A patkolás
Hátalás, nyereg272
Lovaglás szőrén
A magyar nyereg
A kengyel
A tergenye vagy csacsinyereg
Díszítőművészet. Írta: Viski Károly274
A népművészet fogalma
Népművészet és díszítőművészet
Az érdeklődés kezdete
A magyar stílus jelszava
Összehasonlító lehetőségek a mozgalom kezdetén és ma
Anyag, forma, technika és díszítmény összhangja
A művészek. Rabimunka
A díszítmény népi nevei. Hím, irat, cifra, E szók multja
Kéregmunka382
Anyaga, technikája, díszítése; ősisége, elterjedése. A szarumunkákkal való rokonsága
Csont- és szarumunka382
Csontfaragványok, csontékszerek, kupáncsok
A puskaportartó porszaruk; díszítőelemeik; varázsjelek; porszaruk napábrázolása és varázstükre; ember- és állatábrázolása; jellegzetes díszítménykészlete
Tülkökből készült tárgyak díszítése, a karcolás
Fésűsség383
A fésűsség; fésűdíszítmények
Lószőrmunka398
A lószőrfonás technikája. A díszítmény technikai eredete. Tűtartók, gyűrűk. Ősi technika- e vagy biedermaier divat?
Bőrmunka302
Bőrholmik a pásztorság kezén
Hagyományos pásztortechnikák
Rátét, szironyozás; sallang, pillangó, szlifonatok, ostorok
A szűcs díszítőművészete
A cifra ködmönök régi rátétdíszítménye
Szőttes310
A szőttesdíszítmény technikai eredete; mértani jellegű díszítmények eredete
Síma, sávolyos, szedettes szőttes
A mesterke
Ősi szinek
Alkalmi szőttesek
Székely festékes
A takácshagyományok és a népi szőttes
Hímvarrás319
A hímzés eredete kettős; szőttes és összevarrás
Szőttes és szálánvarrott
Szedettes hímzés
Írás után való hímzés
A hímzések ősi színei
Hímzésünk multja; hímvarró-mesterek
Nyugati hatások. Úri hímzések hatása
A szűrszabó hímzése; e hímzés eredete, színei; a rózsa szerepe. Hímzés az egykori rátét helyén
A szűcs hímzése; e hímzés múltja; a régi cifra és az ujabb hímzés
Csipke334
A csipke technikai eredete; fonás, kötés, rojt, díszvarrás
Gyarmathy Zsigáné a népi csipkék eredetéről
Tojáshímzés335
A tojásírás technikája; batiktechnika, karcolás
A tojáshím színei, díszítőelemei
Egyes díszítmények ősisége
Avarkori tojáshím
Fafaragás336
Pásztorfaragás; molnárok, barkácsolók faragása
A pásztorok címeres darabjai
Vésés, domborúfaragás, spanyolozás
A mértani jellegű díszítmények ősisége; hátrálása
A történeti stílusok hatása
A szekrény középkori díszítőmódja
Fejfafaragás
Kapufaragás
Ház, templom
A fatemplomok régisége. Történeti stílusemlékek fatemplomokon és fatornyokon
Bútorfaragás és festés. A tulipános láda
Cserépmunka357
Őskori hagyaték a cserépholmikon
Az edények alakjának eredete
Az ősi színek
Domború díszítmények, öntés, festés
Céhkancsók vallomása
Fazekasgócok
Újkeresztény hatások
Kontárok, himpellérek
Fémmunka369
Ón- és ólomöntés. Fémberakás, szegecselés. Kupáncsok. Csengőöntés
Mézesbáb370
Süteményformák régisége
A mézeskalácsosság magyar kezdete
Vallási vonatkozások
Az ütőfák
A mézesbáb alakja
A formavésés technikája
A mesterség hanyatlása
Az újabb készítmények
Viaszmunkák; áldozati tárgyak, offerek
Összefoglalás379
A díszítőművészet alakulása anyag, technika, forma szerint
Hagyomány és újság
Nyugati és keleti kapcsolatok
Ó-európai örökség és történeti hatások
Asszimilálás
Lassú pusztulás
A hagyomány tárgyai. Írta: Viski Károly396
A hagyomány egy része tárgyakhoz tapad, tárgyakon keresztül nyilatkozik meg vagy tárgyakat termel
Az élet négy szüksége397
Születés
Legényavatás, komálás
Házasság
Temetés
A naptári szokások tárgyai405
Regösök
Csapulás
Betlehem
Háromkirályok
Téltemetés
Karácsony
Gergely-járás
A balázsolók
Húsvét
Hajnalfa
Pünkösdi királyság
Szent István napja
Rontás (betegség), varázslás (orvoslás)414
Rontók, varázslók; a természet és a természetmögötti; megszemélyesítések
Füvek, fák
Bálványszerű bábok
Gyógyító fűszerszámok
A házi orvosságok eredete
Állati eredetű varázsszerek
Ásványi varázsszerek
Menykő, hályogkő, kígyókő
Áldozat
Vízbehányás, építőáldozat
Offerek; terményáldozat
Nézés és igazmondás
Dob (szita, rosta), lucaszék, acéltükör, varázsvessző
A gazdasági évkör szokástárgyai426
Aratókoszorúk, búzakoszorúk. A fonó és disznótor alakoskodói
Céhemlékek427
Jelvények, céhbehívótáblák, süvegek, edények
Jogszokások tárgyi emlékei428
Különféle szokások jogi vonatkozásai
Jogszokástartalmú szók és szólások
Nyílvetés, nyílhúzás
A bírói kalap, szék és bot
Hitesbot, tizedespálca, kisbíróbot, rovás
Idézés pecséttel
Lapát és lapicka
Értékmérő, mérték429
Az értékmérő termény
Jószág, barom, marha
Újabb értékmérők
Az ősi mértékek a test részei, hüvelyk, sing, öl, stb.
A mértékedények keletkezése
Helyi mértékek, ezek különböző volta
Hangszerek432
Búgattyú (zúgattyú), csergettyű, pergő, zörgő, dob; ütemjelző hangszerek; sarkantyú; a regösök böppegetője; köcsögduda (burrogató, bika)
Sípfélék; tömlősíp, tótorgona
Kürtfélék; fakürtök (szádokkürt, víziduda)
Doromb
Tekenyőgardon; koboz
Tekerőmuzsika (nyenyere)
Citera
Játékszerek438
Az utánzó játékok szereinek sokfélesége
A gyermekjátékszerek a felnőttek tárgyi világát tükrözik
A fiú- és leányjátékszerek
A játékműveltség mértéke; ennek példái
A játékszerek őstörténeti kapcsolatai
Egy iskola játékai ezelőtt 130 évvel
III. kötet
Bevezető. Írta: Viski Károly9
Népköltészet
Tájékoztató. Írta Solymossy Sándor13
A nép lírája
Népdal. Írta Solymossy Sándor
A nép epikája
Ballada. Írta: Solymossy Sándor85
Anekdota. Írta: György Lajos148
Monda. Írta: Solymossy Sándor183
Mese. Írta: Berze Nagy János256
Drámai hagyományok. Írta: Viski Károly327
Oktató és alkalmi hagyományok. Írta: Szendrey Zsigmond372
Stílus és nyelv
Szólások (szóláshasonlat, szólásmód, és közmondás). Írta: Tolnai Vilmos297
A népi előadás stílusa (próza és vers). Írta: Zlinszky Aladár434
Nyelvjárások. Írta: Horger Antal450
IV. kötet
Zene. Írta: Kodály Zoltán9
Tánc. Írta Lajtha László és Gőnyey Sándor80
Szokások. Írta: Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos
Születés, gyermekkor154
Ifjúkor174
Házasság186
Családi tűzhely211
Betegség, gyógyítás299
Közélet245
Gazdasági élet248
Törvényes élet286
Vallásos élet290
Temetés301
Jeles napok. Írta: Szendrey Zsigmond323
Hitvilág
Babonás hiedelmek és műveletek. Írta: Solymossy Sándor342
A magyar ősi hitvilág. Írta: Solymossy Sándor402
A magyar népvallás keresztény elemei. Írta Schwartz Elemér450
Játék. Írta: N. Bartha Károly453
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV.

A kötetek gerincei javítottak. A borítók foltosak. Belülről megerősített példányok. Néhány oldalon ceruzás bejegyzés, aláhúzás található. Magánkönyvtári könyvek voltak.

Állapot: Közepes
103.000 Ft
82.400 ,-Ft 20
659 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV. A magyarság néprajza I-IV.

A gerincek elszíneződtek. A borítók kissé sérültek, a borítók és a lapélek foltosak.

Állapot:
103.000 ,-Ft
824 pont kapható
Kosárba