Néprajzi Múzeum - Az őstársadalmaktól a civilizációkig

Előszó

Az emberiség gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése néhány ezer év alatt igen nagy utat tett meg. A fejlődés azonban nem egyszerre ment végbe az egész emberiség körében. Míg a Föld egyik részén már civilizált társadalmakat találunk évezredekkel ezelőtt, addig a másik részén őskőkori jellegű kultúrájú embercsoportokat. A Földön élő társadalmakról az újkori gyarmatosítás óta tudunk egyre többet és többet. Különböző tudományszakok főleg a XVIII-XIX. század óta foglalkoznak behatóan azokkal a társadalmakkal, amelyek kultúrájukban a gyarmatosítás után is, több esetben szinte napjainkig archaikus vonásokat őriztek meg, lehetővé tévén a következtetéseket a korábbi viszonyokra. A XIX. századtól fogva kisebb-nagyobb múzeumi gyűjtemények is létesültek, nemcsak a kutatások előmozdítását, hanem távoli társadalmak bemutatását is lehetővé téve. A Néprajzi Múzeum egyetemes néprajzi gyűjteményei is a XIX. században alakultak, többek között Reguly Antal Ob-vidéki, Xántus János távol-keleti, Pápai Károly északnyugat-szibériai, Jankó János Ob-vidéki, Biró Lajos, Fenichel Sámuel és Festetics Rudolf melanéziai, indonéziai, Torday Emil, Teleky Samu, Magyar László és Fuszek Rudolf afrikai, Baráthosi Balogh Benedek kelet-szibériai, valamint Róheim Géza ausztárliai gyűjtései révén.
A Néprajzi Múzeum a második világháború óta első állandó kiállításával arra törekszik, hogy egyetemes néprajzi gyűjteményeiből kiválasztott példákkal ábrázolja annak a fejlődési folyamatnak néhány állomását, amelyen az emberiség eljutott a civilizációig. Minden egyes példa egy-egy életformát tár a néző elé. Az őskőkori jellegű kultúrákat bemutató példáktól kezdve tizenkilenc életforma tárul a közönség elé a Föld különféle területeiről. Nem lehetett cél, hogy egy szűkebb terület kerüljön bemutatásra, hiszen a népesség folyamatossága az őskőkortól nem mutatható ki. A kiállított tárgyak java részét XIX. századi kutatók gyűjtötték, akkori használatukból mozdítván ki, a kisebb részét tárták fel régészeti kutatásokkal, a kétféle anyag tehát eltér egymástól, főleg a korát tekintve. Jóllehet a helyszíni gyűjtésekből származó tárgyak nem azonosak az őstörténeti korok kultúrájának emlékeivel, mégis alkalmasak a letűnt korok kultúrájának a felidézésére. Vissza