Kőfalon kőszó

Fülszöveg

Lászlóffy Aladár 1937-ben született Tordán. Költő, író, a Helikon című lap szerkesztője. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen szerzett magyar irodalom szakon tanári diplomát. Az erdélyi magyar irodalom egyik megújítója, az első Forrás nemzeték tagja. Első kötete 1962-ben jelent meg. Azóta számos vers és próza kötetet adott közre. Újabb kötetei: Szövegek szövetsége 8tanulmányok) 1988 Kriterion; Házsongárd (monográfia) Helikon 1989; Holdbeli pásztor (novellák) 1989 Kriterion; Keleti reneszánsz (versek) 1993 Kriterion.
Lászlóffy Aladár életműve azt igazolja, hogy különös érzéke van az idő és a tér korlátainak légiesítésére, a történelem mélységeiben és a kontinenseken átívelő távolságokban zajló események személyes élményként való megélésére és szuggesztív közvetítésére. Új kötete a Kőfalon kőszó is a klasszikus európai és magyar kultúrörökséget idézi a jelen kiüresedő és eltorzult világával szemben. Lászlóffy Aladár is, mint a kultúra strázsán vigyázó más őrzői, kétségbeesés helyett a vállalható múltból mutat fel példákat az értelmes, cselekvő életre. Gazdag, érett nyelven, letisztult, tömörre kalapált metrumokban. "Faragom márványát a nyelvnek / Lágy anyag kezemben a szó" - írja Lélekvándorlás című versében. Ám a kultúra, a nyelv nem játék, nem nosztalgiák forrása, s legkevésbé elmenekülés a feladatok elől. Ellenkezőleg - vallja a költő - az igazi, a legnagyobb lehetőség a világ dolgaiban való értelmes részvételre: "Van még a munkára idő, az idő csak munkára való / a többi, a harc is, a csók is csak kikapcsolódás és vétek, / ha ennyire nincs kész a világ"... Vissza