Kogutowicz zsebatlasza az 1922. évre

Előszó

Mikor kétévi kényszerű szünetelés után ismét módunk nyílott a háborús évek alatt tanulóifjúságunk körében közkedveltségre kapott zsebatlaszunk megjelentetésére, korábbi gyakorlatunkhoz híven programot kellett készítenünk számára. A tervezgetésből két "korszerű" szempont domborodott ki, egy eszményi és egy gyakorlati: nevezetesen a hazafisági és az oktatási. Úgy éreztük, hogy földig alázott hazánk e súlyos napjai önismeretre és visszatekintésre szólítanak bennünket. Nemzetünk történetének és hazánk földrajzának tanulmányozásába kell elmélyednünk, hogy a nagy kábultságból és csüggedésből ismét magunkhoz térjünk, életösztönünket, önbizalmunkat visszanyerjük. A föléledt hit katekizmusa mellé a haza katekizmusát is oda kell állítanunk ifjúságunknak, hogy lássa mi az, amit mint életideált e hazában bír, mely ápolja és eltakarja, hogy jobban megismervén, még jobban szeresse..."gyalázatában is."
Mindnyájan érezzük, hogy a haza fogalma soha olyan világosan nem állott lelki szemünk előtt, az édes szülőföld aggódó szeretete soha akkora átható erővel nem munkált bennünk, mint most. Ezért gondoltuk, hogy ezeknek ápolása érdekében legfoganatosabban akkor járunk el, ha atlaszunk jelen évfolyamát tisztán az imádott hazának szenteljük, ha Magyarország földrajzának térképi katekizmusát adjuk kezébe, vagyis mindazokat a legtágabb értelemben vett és rajzban ábrázolható földrajzi tudnivalókat, melyek a honismertetés magasztos célját szolgálják. De úgy hisszük, ezt kívánja tőlünk az iskola is, mely a szülőhaza ismertetését az eddiginél fokozottabban hangsúlyozza s ezzel kapcsolatban olyan ismeretek tanítását is követeli, amelyek eddig legfeljebb mellékes figyelemben részesültek. Vissza