Fülszöveg
Leslie Feinberg New York államban, BuíFalóban nőtt fel az 1950-es és '60-as években, a Stonewall-forradalom előtt. Első regényének 1993-as megjelenése óta író, újságíró, szakszervezeti vezető, lapszerkesztő, transznemű aktivista.
Honlapja, http://www.transgenderwarrior.org
***
Leslie Feinberg hőse igazán nem az élet elkényeztetett gyermeke. Leánynak születik, Jess Goldbergnek hívják, de minduntalan fiúnak nézik. Ö ugyan nem érzékeli, hogy bármiben különbözne a többi gyerektől, mégis másként bánnak vele, mint a többivel. Ráadásul még zsidó is. Elutasítják, eleve be sem fogadják. ( ) De nem csak a tágasabb környezet, szüleinek viselkedése nem kevésbé érthetetlen.
( )
Nyers, bántó, rideg könyv, a naturalizmus minden fölmentő vagy érzelgős túlzása nélkül.
( )
Hőse valami olyasmit tud, amit rajta kívül kevesen; vagy tán senki más. Esete olyannyira speciális, normákkal és kivételekkel olyannyira nem mérhető, hogy kényszerűségből és mindennel dacolva, a saját megtéveszthetetlen...
Tovább
Fülszöveg
Leslie Feinberg New York államban, BuíFalóban nőtt fel az 1950-es és '60-as években, a Stonewall-forradalom előtt. Első regényének 1993-as megjelenése óta író, újságíró, szakszervezeti vezető, lapszerkesztő, transznemű aktivista.
Honlapja, http://www.transgenderwarrior.org
***
Leslie Feinberg hőse igazán nem az élet elkényeztetett gyermeke. Leánynak születik, Jess Goldbergnek hívják, de minduntalan fiúnak nézik. Ö ugyan nem érzékeli, hogy bármiben különbözne a többi gyerektől, mégis másként bánnak vele, mint a többivel. Ráadásul még zsidó is. Elutasítják, eleve be sem fogadják. ( ) De nem csak a tágasabb környezet, szüleinek viselkedése nem kevésbé érthetetlen.
( )
Nyers, bántó, rideg könyv, a naturalizmus minden fölmentő vagy érzelgős túlzása nélkül.
( )
Hőse valami olyasmit tud, amit rajta kívül kevesen; vagy tán senki más. Esete olyannyira speciális, normákkal és kivételekkel olyannyira nem mérhető, hogy kényszerűségből és mindennel dacolva, a saját megtéveszthetetlen személyiségénél kell megmaradnia. Nincsen más választása. S ugyanígy a szerzőnek, aki mögötte áll.
( )
Ebben a könyvben napnál világosabb, hogy a világrend nőkre és férfiakra van kiszabva, nem emberekre. így állunk.
( )
Az emberré válás folyamatának vannak nagy pillanatai, de tényleg messze van még attól, hogy lezárt fejezet legyen. Az emberről való gondolkodásban a kopernikuszi fordulat valószínűleg még hátravan.
Nádas Péter: „Ha férfinak születtél volna." Magyar Narancs, 1996. december 19.
Vissza