| I. fejezet | 1 |
| Bevezetés | |
| Szatmár vármegye körlevele Kölcsey arcképe érdekében a törvényhatóságokhoz | |
| Kölcsey-kultusz és Kölcsey-irodalom | |
| II. fejezet | 6 |
| Kölcsey születése, származása, családja; atyja, anyja | |
| Első gyermeksége | |
| Debreceni iskolázása | |
| Panna néni | |
| Vasszorgalma, barátai, anyja halála | |
| Kölcsey a felsőbb grammatikai osztályokban | |
| Cornelius Nepos | |
| Haller Hármas Istoriája | |
| Kölcsey a költészeti osztályokban, latin verselés, francia nyelvi tanúlmányai | |
| A görög nyelvet kezdi tanúlni Kölcsey, mint deák | |
| A debreceni iskola tanúlmányi és fegyelmi állapotai | |
| Kölcsey iskolai tanúlmányai, tanárai | |
| A főiskola könyvtára | |
| Magyar könyvek olvasásának tilalma | |
| Kölcsey német tanúlmányai | |
| Gessner, Klopstock; aesthetikai tanúlmányai | |
| Eschenburg példatára | |
| Francia irodalmi tanúlmányai | |
| Voltaire Henriasa és Regnard | |
| Debreceni könyvtári és könyvárusi viszonyok | |
| Péchy Lukács Szűzek koszorúja; Bayle szótára | |
| Bayle hatása | |
| Magyar Mihály történelem tanítása | |
| Vitatkozás Kállayval | |
| Kölcsey első költői kisérletei | |
| Levelezésbe bocsátkozik Kazinczyval | |
| Kazinczy és a debreceniek orthodox kalvinismusa | |
| Kölcsey viszonya ezekhez és távozása | |
| III. fejezet | 47 |
| Kölcsey Pestre megy | |
| Pest ekkori szellemi és társadalmi állapota | |
| Általános politikai helyzet | |
| Miért lett Kölcsey író és miért nem tett ügyvédi vizsgálatot? | |
| Ismeretsége Vitkoviccsal és köréve | |
| Kölcsey és a színház | |
| Kölcsey Bécsbe megy Kállayval | |
| Odahagyja a fővárost | |
| Sem hivatalt sem vállal, sem tanárságot | |
| Álmosdra költözik; az álmosdi gazdálkodás és kedélyállapota | |
| Kállay meglátogatja | |
| A svájci és külföldi utazás terve | |
| Az álmosdi társasélet | |
| Zsomboryné és Medicus kisasszony | |
| Ártatlan vidámsága és szerelme | |
| Levelezései barátjaival | |
| Sajátkezű irodalmi arcképe Döbrenteihez intézett leveleiben | |
| Kölcsey mint barát és testvér | |
| Irodalmi föllépte | |
| IV. fejezet | 82 |
| A nyelvújítás történelmi jogosúltsága és előzményei | |
| A nyelvmívelés | |
| Barczfalvi és a nyelvrontás | |
| Az orthologia álláspontja és küzdelme | |
| Kazinczy | |
| A nyelvújítási harc | |
| A Mondolat | |
| Kölcsey nyelvtudományi készültsége, segédeszközei | |
| Felelet a Mondolatra | |
| Somogyi és álláspontja | |
| Kölcsey kiméletlensége | |
| A Felelet tartalma | |
| Az orthologok végső küzdelmei | |
| Kölcsey mint kritikus | |
| Csokonai birálata és Döbrentei | |
| A Tudományos Gyűjtemény | |
| Kölcsey álláspontja | |
| Birálatának tévedései és előnyei | |
| Kiss János birálata | |
| Miért itéli meg Kiss János költészetét előnyösebben? | |
| Berzsenyi birálatának előzményei | |
| A birálat megjelenése | |
| Berzsenyi haragja, levélváltása Kazinczyval és elhidegülése | |
| Kölcsey birálatának kifogásai Berzsenyi ellen és elismerése | |
| Berzsenyi ellenbirálata, szenvedélyessége és magatartása a vitában | |
| Emlékbeszéde Berzsenyi felett | |
| V. fejezet | 131 |
| A magyar költészet állása Kölcsey fellépésének idejében | |
| A görög-német idealismus | |
| Kazinczy klassicismusa | |
| Kölcsey ez irányú költeményeinek elemzése | |
| Sentimentalismusa | |
| Lassanként közeledik a költészet igazi forrásához | |
| Pessimismusa | |
| Szerelmi lirája | |
| Bordalai | |
| Hazafias költészete | |
| A magyar hazafias lira történelmi áttekintése | |
| Hazafisága | |
| A Rákos nymphája | |
| Himnusza | |
| Zrínyi két dala és kétségbeesett honfi fájdalma | |
| Kölcsey mint ballada és románc költő | |
| VI. fejezet | 180 |
| A magyar időszaki sajtó az "Élet és Literaturá"-ig | |
| Irodalmi áramlatok | |
| Kazinczy, Kisfaludy, Kovacsóczy, Szemere | |
| Kölcsey viszonya az áramlatokhoz | |
| "Élet és Literatura" | |
| Az egykorú sajtó itélete a folyóiratról | |
| Az iliasi pör | |
| Kölcsey értekezése a Nemzeti hagyományokról | |
| A Töredékek | |
| Kölcsey mint vallásbölcselő | |
| Vitája Szontaghgal | |
| Kölcsey bölcsészettörténelmi dolgozatai | |
| Körner Zrínyijének birálata | |
| A komikumról | |
| Költés és képzőművészségről | |
| Értekezés a szónoklatról | |
| Engel aesthetikai töredékei | |
| VII. fejezet | 234 |
| Az Élet és Literatura utáni időszak | |
| Az irodalmi központosítás előnyei és hátrányai | |
| Miként itél Kölcsey e kérdésben | |
| Kölcsey Ádám halála | |
| Házi és családi bajai | |
| Pesti barátai vigasztalják | |
| Az általános politikai helyzet megváltozása 1825 után | |
| Figyelme az irodalomról a politikára fordúl | |
| Megyei aljegyző lesz | |
| Az akadémiai eszme fejlődése és megtestesülése | |
| Kölcsey és az akadémia | |
| A Conversations-Lexiconi-pör | |
| Kölcsey és Bajza | |
| Pyrker Szenthajdan Gyöngyei | |
| Kölcsey védi Kazinczyt | |
| Szemere és Bajza | |
| Elkeseredése az irodalmi pörök miatt | |
| Értekezése a kritikáról | |
| Kisfaludy és Vörösmarty sikereinek örvend | |
| Hivatalos teendői, mint akadémikusnak | |
| Bérleti és kölcsönügye | |
| Kölcsey Kálmán nevelése | |
| A cholera | |
| Kazinczy halála és Kölcsey emlékbeszéde | |
| VIII. fejezet | 277 |
| A megyei élet hőskora | |
| Az 1825-ki országgyűlést megelőző állapotok | |
| Az 1825-ki országgyűlés és a regnicolaris deputatio | |
| Széchenyi fellépése és izgatásai | |
| Br. Wesselényi Miklós | |
| Széchenyi és Wesselényi viszonya | |
| Gróf Károlyi György | |
| Kölcsey megismerkedik Wesselényivel | |
| A szatmár vármegyei ellenzéki politika és Kölcsey szerepe abban | |
| Kölcsey mint megyei tisztviselő | |
| Beszédei az adózásról és a sorsvonásról | |
| Károlyi követjelentésének nyomtatását a főispán eltiltja | |
| Kölcsey feliratai ez ügyben | |
| A rendszeres munkálatok | |
| Nagy Károly | |
| A conservativ párt gyülölete és Kölcsey elkeseredése | |
| A conservativek megbotránkoznak | |
| Tisztujító közgyülés | |
| Kölcseyt főjegyzőnek nevezi ki az administrator | |
| Követválasztás | |
| Wesselényi kijátszása | |
| Kölcseyt követnek választják | |
| IX. fejezet | 308 |
| Kölcsey Pozsonyba érkezik | |
| Első benyomásai | |
| Naplója és érzelmei | |
| Hivatalos látogatások | |
| Az 1832-ki országgyűlés jellemzése | |
| A valódi parlamentismus akadályai | |
| A gyűlés helyiségének leírása | |
| Az országgyűlési ifjúság | |
| Az országgyűlés megnyitása | |
| Kerületi jegyzővé választják | |
| Viták a Napló s az Országgyűlési Ujság ügyében | |
| Kölcsey megismerkedik Kossuthtal | |
| Az 1832-ki országgyűlés és a sajtószabadság | |
| Kölcsey mint jegyző | |
| Diplomatikai iratai latin és magyar nyelven | |
| Szorgalma és lelkesültsége | |
| Vita a innctim ügyben | |
| A gravaminalis politika és Kölcsey | |
| Felszólalása a Tágen ügyben | |
| Vallásügyi beszédei | |
| Nyelvügyi politikája és beszédei | |
| Érzelmi politikus volt | |
| Támadásai a főrendek ellen | |
| Az e miatt való megbotránkozás | |
| A lengyel ügy | |
| Kölcsey és Deák | |
| A partium ügye | |
| Wesselényi politikájának igazolása | |
| A szabadelvű áramlatok csökkenése | |
| Somssich az uj personalis és befolyása | |
| Kölcsey politikai tanúlmányai | |
| Az akadémiai titoknokság ügye | |
| Az urbérügy | |
| Álláspontja e kérdésben | |
| A kormány legujabb taktikája | |
| Kölcsey ellenkező utasításokat kap; lemond | |
| A december 9-ki megyegyűlés | |
| Búcsúvétele az országgyűléstől | |
| X. fejezet | 389 |
| Hazatérése | |
| Wesselényi hívja Erdélybe | |
| Bukása Biharban | |
| A főjegyzőségről le akar mondani, de Eötvös kértére megmarad | |
| Befolyása a megye szabadelvű magatartására | |
| E felett való öröme | |
| Gazdasági és családi ügyei | |
| Házi körében | |
| Környezete és élete folyása Csekében | |
| Kölcsey és a magyar gazdasági irodalom | |
| Estéli beszélgetései patvaristáival | |
| Kölcsey mint novella-író | |
| A politikai pörök | |
| Kölcsey feliratai az ifjak ügyében | |
| Kossuth és Barsmegye ügyében | |
| Wesselényi védelme | |
| Birtokháborítási pöre | |
| Betegsége és halála | |
Folytatás Microsoft-tal