| Bevezető | 9 |
| Első rész | |
| A felvilágosodás és a reformkori magyar iskolakultúra néhány elvi kérdése | 13 |
| Iskolakultúránk periodizációs kérdései a felvilágosodás idején és a reformkorban | 16 |
| Az előzmények és a hatások problémája | 23 |
| Második rész | |
| Iskolarendszerünk keresztmetszete a korszak elején | 27 |
| Az elemi iskola | 27 |
| A középfokú képzés | 29 |
| A felsőoktatás | 32 |
| A nagy iskolakollégiumok belső élete | 35 |
| A sárospataki iskolakollégium | 35 |
| Felvilágosodás kori indítékok | 35 |
| A felvilágosodás kései időszaka | 41 |
| Az átmeneti kor néhány problémája | 41 |
| A kései felvilágosodás jelesebb képviselői: Kövy Sándor, Kézy Mózes, Látzai Szabó József, Rozgonyi József | 44 |
| A reformkor kiemelkedő tanáregyéniségei: Nyíri István, Csengery József, Molnár István, Szeremlei Gábor | 47 |
| A kollégiumi tanulmányok tartalmi kérdései | 53 |
| Tantervek | 54 |
| Tankönyvek | 57 |
| A tanulóifjúság érdeklődési körének egy-két problémája | 61 |
| A debreceni iskolakollégium | 64 |
| A felvilágosult racionalisták törekvései: Maróthi György, Hatvani István | 66 |
| Az átmeneti kor didaktikai és metodikai reformjai | 74 |
| A humán és a realisztikus elemek az iskolakollégiumban | 80 |
| A reformkor kiemelkedő tanáregyéniségei: Budai Ézsaiás, Péczely József, Kerekes Ferenc, Zákány József | 91 |
| A nagyenyedi iskolakollégium | 108 |
| A fellendülések és a visszaesések időszaka, Pápai Páriz Ferenc | 109 |
| A szellemi lojalitás ideje mint a felvilágosodás hanyatló korszaka | 117 |
| A magyarnyelvűségre való áttérés reformtervezete | 121 |
| A korszak kiemelkedő tanáregyéniségei: Köteles Sámuel, Szász Károly, Péterfy Albert, Zeyk Miklós | 125 |
| A pozsonyi líceum | 141 |
| A felvilágosodás pozsonyi intézete, Bél Mátyás | 141 |
| Tantervi erőfeszítések, Schedius Lajos | 145 |
| A zayugróci tanterv közvetlen előzményei | 148 |
| A tanterv | 153 |
| A pozsonyi-zayugróci reformtanácskozás néhány jelentős alakja: Michnay Endre, Boleman István, Zay Károly | 156 |
| Az eperjesi és a soproni líceumok | 160 |
| Az eperjesi kollégium | 160 |
| A felemelkedés időszaka | 161 |
| A kései felvilágosodás szellemében | 161 |
| A kollégium kerületi szerepe | 165 |
| A soproni líceum | 168 |
| A marosvásárhelyi, a pápai kollégium és a partikuláris iskolák | 176 |
| Székelyvásárhely kollégiuma, Bolyai Farkas | 176 |
| Pápa iskolakollégiuma, Márton István | 180 |
| Partikuláris iskolarendszer | 182 |
| Kecskemét kollégiuma | 184 |
| Losonc partikuláris intézete | 185 |
| A filiák | 188 |
| Egy Pesten felállítandó iskolakollégium tervei | 191 |
| Az életre és a munkára nevelés realisztikus elgondolásai | 193 |
| Hetényi János "Tanítás-Rend tervezet"-e | 193 |
| Tatay Endre és Karika János közös tanítási terve | 196 |
| Péterfy Albert tervezeti pályamunkája | 199 |
| Vajda Péter terve | 199 |
| Más pályázati tervek | 202 |
| Néhány kollégiumi tanterv | 202 |
| Nemzeti nevelésügyünk ellentmondásai és a kollégiumpályázat | 206 |
| Az "egyezményes" nevelésfilozófia nemzeti szempontja | 213 |
| A népi radikalizmus nemzeti szelleme | 217 |
| Két erdélyi tanterv és a nemzeti nevelés | 222 |
| Harmadik rész | |
| Kollégiumi iskolakultúránk belső autonómiájának fejlődéstörténete | 227 |
| Goldberg és Wittenberg | 227 |
| A magyar coetus indítékai a kollégiumi nevelésben | 233 |
| A coetus szervezeti felépítése | 237 |
| A senior | 239 |
| A contrascriba | 240 |
| Az oeconomus | 241 |
| A collega | 242 |
| A vigil, az apparitor, a calefactor és a többiek | 243 |
| A diáktársaságok helye a kollégiumi önkormányzatban | 246 |
| A felvilágosodás útján | 246 |
| A reformkor szellemében | 248 |
| A forradalom irányában | 252 |
| Jegyzetek | 255 |
| Táblázatok | 274 |
| Névmutató | 285 |
| Helységnévmutató | 291 |