A felnőttképzés elméleti, gazdasági és területi problémái

Szerző

Lektor

'Koltai Dénes: A felnőttképzés elméleti, gazdasági és területi problémái ' összes példány

Kiadó:	Pécsi Tudományegyetem-Természettudományi Kar-Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet
Kiadás helye:	Pécs
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	234 oldal
Sorozatcím:	Humán szervező (munkaügyi) menedzser
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Miközben a felnőttképzésnek több ezer éves gyakorlata van, s egyes szerzők már az ókorban a gyermekek nevelésétől markánsan elkülönült praxisként értelmezik a kultúra és a tudás közvetítésének életkorok szerint differenciált intézményeit (Zrinszky László, Lucián Túros), a modern felnőttképzési formák alig kétszáz éves múltra tekinthetnek vissza. A mai értelemben vett felnőttképzés akkor alakult ki, amikor az ipari társadalom fejlődése azt igényelte. A felnőttképzés a modernizáció eredménye, segédeszköze, következménye. A XX. század embere számára a felnőttképzés napi gyakorlat. Az ipari társadalmat követő, azt felváltó poszt- indusztriális társadalomba történő átlépéssel mind a társadalom, mind a gazdaság fejlődésében „fordult a kocka". Egyértelművé vált, hogy a felnőttek képzése nemcsak következménye a gazdaság és a társadalom fejlődésének, hanem annak feltétele is. A modernizáció és a képzés egymással összefüggő, egymást feltételező fogalmak. A felnőttoktatás valamilyen módon kiterjed a társadalom összes intézményére. Céljai története során változtak, differenciálódtak. Ma is szorosan kötődnek a társadalmak, az államok, a kontinensek általános fejlettségéhez. Például Kolumbiában és Etiópiában a fő cél az analfabetizmus felszámolása, és rendkívüli sikernek tűnik az, hogy a IV. Felnőttképzési Világkonferencia (Párizs 1985) óta a lakosság 70 %-a alfabetizációs programban vett részt; Kanadában, Japánban és Németországban viszont - kissé túlzóan szólva - megvalósult a tanuló társadalom eszménye, hiszen a felnőtt lakosság harmada rendszeres résztvevője különböző képzési programoknak. Japánban minden második munkavállaló szakképzési tanfolyamok látogatója, Németországban pedig 17 millió ember tanul felnőtt fejjel. Magyarország sem kerülheti ki azt a fejlődési folyamatot, mely a gazdaságilag fejlett országok számára már ismert. A modernizáció, a gazdaság és a társadalom átalakulása, a sokat emlegetett termékszerkezet-váltás megköveteli, hogy az egyes emberek tudása, termelési tapasztalata, vagyis a humán erőforrás színvonala megfeleljen az új követelményeknek. Csak a kiképzett és sokoldalúan művelt emberek lesznek képesek fogadni és tudják továbbfejleszteni a termeléshez és a modern társadalom működtetéséhez szükséges és elégséges általános tudást és szakismeretet. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 11
A felnőttképzés emancipációs folyamata és funkcióváltása 16
Az intézményes felnőttoktatás történetéről 18
A felnőttoktatás történetének magyar vonatkozásai 27
Változó környezet - változó felnőttoktatás 29
Ellentmondások a hazai változások iránya és feltételei között 33
Oktatási-kutatási bázisok 36
Fordulat a felnőttképzésben 37
Egykori népművelők - új szerepben 46
Koncepcionális gondok - és a permanens oktatás 48
Várható megoldások és fejlemények 49
A felnőttképzés egy speciális területe:
a szociokulturális animáció 53
1. sz. Esettanulmány a szociokulturális animáció gyakorlati
alkalmazásáról: „Parkolópálya" 1990 61
2 sz. Esettanulmány a szociokulturális animáció gyakorlati
alkalmazásáról: Baranyai cigányszervezetek szervezet-fejlesztési
szemináriuma 68
Az eredmények 88
A felnőttképzés nemzetközi tendenciái 91
Az együttműködés lehetséges tartalma 98
Az együttműködés formái - nemzetközi szinten 98
Az együttműködés formái - regionális szinten 99
Az együttműködés formái - bilaterális szinten 99
Deklaráció: a tanuláshoz való jog 100
UNESCO, CONFINTEA: Hamburg 1997 105
Az információs társadalomba való átlépés problémái a párizsi és a
hamburgi konferenciák között 107
Az iskolarendszer és a felnőttoktatás 109
A felnőttoktatás és a szociális helyzet 110
A felnőttoktatás és a nők 111
Az alacsony végzettségűek és a felnőttoktatás 111
A cigányság és a felnőttoktatás 112
Az elítéltek és a felnőttoktatás 113
A felnőttoktatás és a munka világa 113
Felnőttoktatás, környezet- és egészségvédelem 114
A felnőttoktatás és a béke ügye 115
A hamburgi konferencia feladatai a magyar felnőttoktatásban 115
A tanulás életmód-meg változtató jellege 118
A szakma struktúraváltása és az andragógiai
TERVEZÉS 123
Az egyik oldal 123
A másik oldal 126
Szakmunkások szakközépiskolája 130
Szakmunkások szakközépiskolája mint sajátos felnőttoktatási forma 131
A szakmunkások szakközépiskolája pedagógiai tevékenységének
irányelvei 135
Általánosítható tanulságok 143
Tanítani és tanulni (Fehér könyv az oktatásról és a
KÉPZÉSRŐL) 145
I. Első célkitűzés: az új ismeretek megszerzésének támogatása 145
II. Második célkitűzés: az iskola és a vállalat egymáshoz
való közelítése 151
III. Harmadik célkitűzés: küzdelem a kirekesztés ellen 157
IV. Negyedik célkitűzés: három közösségi nyelv birtoklása 163
Gondolatok a meggyőződés fogalmáról és a
HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATRÓL 170
A meggyőződések genezise 176
A meggyőzés módszerei 179
Az attitűdök és a meggyőződés 181
A meggyőződések és a propaganda néhány összefüggéséről 185
A magyarországi felnőttoktatás területi
elrendezése és térszerkezete 190
A rendszerváltás és a felnőttoktatás 197
A felnőttoktatás funkciója 200
A felnőttoktatás területi elrendeződése 201
1. A lakosság-hallgatóarány 204
2. Mikor alakultak a felnőttképzés intézményei? 210
3. Intézménytípusok, jogi formák 211
4. Az oktatók foglalkoztatottsága 212
5. Oktatók képzettsége és száma 213
6. Intézmények finanszírozása 215
7. A képzési formák a magyar felnőttképzésben 216
8. A legtipikusabb képzési formák 217
9. A megszerezhető végzettségek 219
10. Az intézmények hallgatói kibocsátása 220
Főváros - meggyszékhelyek 223
irodalomjegyzék 223
Kutatási projekt jegyzék:
Budapest és a megyeszékhelyek 234