| Bevezetés | 5 |
| A költészet fogalma | 9 |
| A szó eredete | 12 |
| A költészet: a szépirodalom | 14 |
| A költészet: a művészi vers | 15 |
| A vers | 17 |
| A vers: sorokra tördelt szöveg | 17 |
| A vers: hangtani ritmus | 20 |
| A próza: hangtani ritmus | 24 |
| A szabadvers | 30 |
| Összegezés | 39 |
| A költészet: a líra | 47 |
| A líra | 48 |
| A líra sajátossága: tematikai sajátosság | 50 |
| A líra: tiszta szubjektivitás | 54 |
| A líra: tiszta érzelem | 59 |
| Az érzelmek | 61 |
| Érzelmek a lírában | 66 |
| A líra: az én világa | 72 |
| A helyzetdal | 76 |
| Az "objektív líra" | 80 |
| A prózaköltemény | 85 |
| Összegezés | 88 |
| A költészet: emelkedett stílus | 95 |
| A költészet: képes beszéd | 100 |
| Az áttételesség | 102 |
| Az irracionalitás | 104 |
| A költészet: interzitás | 107 |
| Intenzitás az intenzitásért | 108 |
| Az intenzív tartalomkifejezés | 110 |
| A költői képek intenzitása | 111 |
| A hangtani formák intenzitása | 112 |
| A nem képi és nem zenei stíluseszközök intenzitása | 115 |
| Az íráskép intenzitása | 118 |
| Összegezés | 119 |
| Intenzitás és rövid forma | 122 |
| A költői formák fejlődése | 130 |
| Intenzitás és az avantgardista nagyformák | 137 |
| A líra és a költői intenzitás | 138 |
| Költészet és érték | 141 |
| Költészet és nem-irodalmi esztétikum | 145 |
| Költészet és műfaji rendszerezés | 147 |
| Összegezés | 149 |
| A költői tartalom | 152 |
| Érzelemátadás és -levezetés | 157 |
| Szépség | 160 |
| Valóságtükrözés | 166 |
| Valóságtükrözés és katarzis | 177 |
| Irodalmiság és élményszerűség | 180 |
| A Laokoón-álprobléma | 181 |
| A láthatatlan szavak álproblémája | 184 |
| A szavak és az érzékek | 185 |
| A belső érzékelés | 188 |
| Az irodalmi mű objektivitása | 193 |
| Jelelméleti megközelítés | 196 |
| A különösség | 201 |
| Szubjektivitás, emberközpontúság | 206 |
| Irodalmiság és igazság | 209 |
| Nembeliség, objektivitás | 210 |
| Totalitás | 213 |
| Igazság és fiktivitás | 225 |
| Tipikusság, realizmus | 232 |
| Irányzatosság, pártosság | 232 |
| Hasznosság | 234 |
| A költői tartalom sajátos jegyei | 239 |
| A költői totalitás típusai | 240 |
| A társadalmi valóság szerkezetének és a mű motívumszerkezetének modellszerű megfelelése | 240 |
| A valóság és a mű esztétikai minőségeinek modellszerű megfelelése | 242 |
| A haladó társadalmi rétegek életérzése és a mű alaphangulata közötti megfelelés | 246 |
| A magánéleti költészet totalitása | 252 |
| A költői totalitás sajátosságai | 260 |
| A költői tipizálás sajátosságai | 263 |
| A költői beszédhelyzet | 271 |
| Beszédhelyzet a lírai költészetben | 275 |
| Igazság, őszinteség és fiktivitás a lírában | 273 |
| Beszédhelyzet a tájleíró költészetben | 280 |
| A költészet funkciója | 282 |
| Gyors információ, aktualitás | 285 |
| Összegezés | 287 |
| A költői forma | 290 |
| A költői kép | 290 |
| Az epikus kép | 290 |
| Ábrázolás kontra leírás | 290 |
| Az emlékszerűség | 294 |
| A hasonlat | 297 |
| A lírai kép | 302 |
| A lírai pillanatkép | 304 |
| A belső monológ | 305 |
| A lelkiállapot kivetítése | 306 |
| Az antropomorfizmus | 313 |
| A megszemélyesítés és elszemélytelenítés | 314 |
| A nem lírai költői kép | 315 |
| A költői kép esztétikai lényege | 316 |
| A kettős visszatükrözés | 317 |
| A "nem mimetikus" tükrözés | 318 |
| A költői kép, mint kettős, "nem mimetikus" tükrözés | 319 |
| A hangtani formák | 320 |
| A vers mint kifejezőeszköz | 321 |
| Az elvont ritmus mozgásfelidéző holdudvara | 324 |
| A nagyformák és rövid formák verselésének különbségei | 331 |
| Az elvont ritmus történeti holdudvara | 335 |
| A nem ritmikus hangtani formák | 339 |
| A hangtani formák esztétikai lényege | 343 |
| Egyéb formaeszközök | 346 |
| Összegezés | 348 |
| A költészet jövője | 350 |
| Jegyzetek | 353 |
| Tárgymutató | 379 |