Komárom

Előszó

A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik gazdag történelmi múltú városa. Nevét hajdan erős vára, virágzó kereskedelme és kézműipara tette híressé, majd Jókai regényei öregbítették hírnevét a világban. Ma elsősorban hajógyáráról és forgalmas határvárosként ismert. Viharos történelme során számos ostrom és természeti csapás - árvíz, földrengés, tűzvész - pusztította, s ezek után újjáépülve gyakran változott arculata. A legátfogóbb változásokat azonban az utóbbi évtizedekben megvalósított tervszerű városrendezés eredményezte. A földszintes házakból álló utcák helyén ma a lakótelepek többemeletes háztömbjei magasodnak, a korábban beépítetlen városszéli területeken új lakónegyedek, ipari üzemek épültek. A régi Komáromból lényegében csak a történelmi belváros maradt meg, kisebb átépítések persze e városrészben is történtek. Az ide látogató idegen nehezen tudja elképzelni, milyen is volt egykor ez a város, de a helyi lakosok közül is egyre kevesebben képesek felidézni emlékezetükben egykori házait, utcáit, utcaneveit. B múltidézéshez, a város fejlődésének, nevezetességeinek megismeréséhez kíván segítséget nyújtani e kötet. Elkészítéséhez az adott ösztönzést, hogy a Duna Menti Múzeum által néhány éve megjelentetett Komárom fejlődése képekben című kiadvány hetek alatt elfogyott, sok érdeklődőnek már nem jutott belőle. Az olvasó most egy átdolgozott és kibővített változatát veheti kézbe, amely nem csupán a város településtörténetét és műemlékeit mutatja be, hanem tömör információkat nyújt Komárom egykori és mai üzemeiről, iskoláiról, közművelődési intézményeiről, fontosabb üzleteiről, szórakozó- és vendéglátóhelyeiről, a város neves személyiségeihez kötődő emlékekről. Egyfajta városkalauz ez, melyet haszonnal forgathatnak a Komárom iránt érdeklődő turisták is, noha azzal a szándékkal készült, hogy mindenekelőtt a komáromiak közösségi önismeretének elmélyítését szolgálja.
A kötet összeállításához adataikkal, visszaemlékezéseikkel nagy segítséget nyújtottak a Komáromi Múzeumbarátok Körének tagjai, akiknek ezúton fejezi ki köszönetét a szerző. Vissza