Elektronikus tanulási környezetek

Tartalom

Bevezetés 7
1. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE 11
1.1. Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében 11
1.1.1. A kulturális átadás 13
1.1.2. Mimetikus kultúra 15
1.1.3. Mitikus kultúra 17
1.1.4. Teoretikus kultúra 19
1.1.5. Az elektronikus média és a hálózatok világa 24
1.1.6. Szimbolikus környezet és kognitív habitus a 21. század elején 28
1.2. A tanulási környezet 33
1.2.1. A tanulási környezetek szervezésének alapformái 35
1.2.2. Tradicionális tanulási környezet 37
1.2.3. Konstruktivista tanulási környezet 41
1.2.4. Komplementer tanulási környezet 43
1.2.5. Problémaközpontú tanulási környezet 45
2. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS ÚJ KONCEPCIONÁLIS KERETEI 61
2.1. A tanulás új értelmezése 61
2.1.1. A tanulás dimenziói 63
2.1.2. A tanulás formái 65
2.2. A tanulásikörnyezet-szervezés új normatív elemei 67
2.2.1. Korszerű tanulási környezetek tervezésének fókuszpontjai 67
2.2.2. Tanulási környezetek átalakításának trendjei 69
2.3. A tanulási környezet transzformációja: virtuális campus és blended learning? 73
2.3.1. Egy amerikai kísérleti projekt egyetemi kurzusok átalakítására 74
2.3.2. Egy ausztráliai egyetem virtuáliscampus-jellegének kialakítása 78
2.3.3. Virtuális szeminárium Németországban 79
2.3.4. A virtuális campus ígéretei 80
2.4. Tanár és technika 81
2.4.1. A tanár szerepe az elektronikus osztályteremben 81
2.4.2. A hagyományos oktatás és az online oktatás viszonya 85
2.5. Jövőképek és jövőtrendek 87
2.5.1. Az infokommunikációs technológia jövőtrendjei 89
2.5.2. A pedagógiai módszer a jövőben 92
2.5.3. Az infokommunikációs technológia és a pedagógiai módszertan kapcsolata 94
2.5.4. Nézőpontok az információtechnológiai kihívás értelmezéséhez 99
3. ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK 114
3.1. Az elektronikus tanulási környezetek rendszerjellemzői 114
3.1.1. Az elektronikus tanulási környezet 114
3.1.2. Az elektronikus tanulási környezet mezovilágmodellje 115
3.1.3. Az elektronikus tanulási környezet kapcsolatrendszere 118
3.1.4. A mezovilágmodellből adódó következtetések 120
3.1.5. Az elektronikus tanulási környezet kommunikáció-központú szemlélete 122
3.1.6. A kommunikáció-központú modellből adódó következtetések 123
3.2. Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben 125
3.2.1. Az infokommunikációs eszközök rendszerszervező funkciója 125
3.2.2. Az infokommunikációs eszközök információszolgáltató funkciója 126
3.2.3. Az infokommunikációs eszközök kommunikációs funkciója 126
3.3. Az elektronikus információkezelés alapformái 127
3.3.1. Adatbázisok és keresőrendszerek 128
3.3.2. Hipertext 129
3.3.3. Multimédia és hipermédia 129
3.3.4. Az internet és a world wide web 130
3.4. A világháló és az oktatás 131
3.4.1. A webintegráció szintjei 132
3.4.2. A hálózati tanítás és tanulás alapformái 134
3.5. Módszer és médium elektronikus tanulási környezetben 139
4. AZ E-LEARNING FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE 148
4.1. Kísérletek az e-learning fogalom értelmezésére 148
4.2. Az e-learning fogalom designorientált definíciója 150
4.3. Az e-learninges fejlesztések eszközrendszere 152
4.3.1. Az első kör; a számítógépes tanulás eszközkészlete 153
4.3.2. A második kör: az internetes, web alapú tanulás 157
4.3.3. A harmadik kör: a távoktatás 159
4.3.4. A negyedik kör: rendszerintegráció 161
4.4. Az e-learning oktatási szerepének különböző értelmezési lehetőségei 163
4.4.1. Az e-learning a hagyományos oktatás alternatívája 164
4.4.2. Az e-learning additív módon kiegészíti a hagyományos oktatást 164
4.4.3. Az e-learning és a hagyományos oktatás kapcsolata komplementer 165
4.4.4. Az e-learning az oktatási intézmény átalakításának eszköze 165
4.4.5. Az e-learning az oktatás rendszerszintű átalakításának eszköze 165
Hivatkozások 169

Témakörök