Nők a politikai hatalomban

Tartalom

Előszó 8
A SZERZŐ ELŐSZAVA 15
1. A HATALOMGYAKORLÁS SZÍNTERE: A RENDSZERVÁLTÁS FOLYAMATA 19
1.1. A társadalmi kirekesztődés veszélye 22
1.2. A szegénység női arca 28
2. NŐK RÉSZVÉTELE A POLITIKAI HATALOM KÜLÖNBÖZŐ SZERVEZETÉBEN 35
2.1. Nők a magyar parlamentben 36
2.1.1. A parlamenti előszoba: a képviselő jelöltek jellemzői 38
2.1.1.1. Egyéni nőjelöltek az országos listát állító pártok körében 2002-ben és 2006-ban 40
2.1.1.2. Nőjelöltek az országos listát állító pártokterületi listáin 2002-ben és 2006-ban 41
2.1.1.3. Nőjelöltek az országos listákon 2002-ben és 2006-ban 46
2.1.2. A nők parlamentbe kerülésének esélye, parlamenti részvétele 1990 és 2006 között 47
2.1.2.1. Nőképviselők a bekerülés módja szerint 49
2.1.2.2. Nőképviselők pozíciója a parlamenti pártokban 55
2.1.2.3. Képviselők cikluson belüli mobilitása 57
2.1.2.4. Nők a parlament tisztségviselői és a bizottságok vezetői között 62
2.1.3. Nőképviselők pozíciója az európai uniós tendenciák fényében 68
2.2. Nők az Európai Parlamentben 72
2.3. Nők az önkormányzatokban 75
2.3.1. Nők a képviselő- és a polgármester jelöltek között 77
2.3.2. Nők a közgyűlésben és a polgármesteri poszton 79
2.4. Nők a kormányban és a női érdekérvényesítés kormányzati intézményrendszere 82
2.4.1 Nők száma és aránya a kormányban 82
2.4.2. A nőpolitika kormányzati intézményrendszere 85
2.5. Nők a pártokban és vezető testületeikben, esélyegyenlőség a pártprogramokban 91
2.5.1. Nők a pártok vezető testületeiben 92
2.5.2. Nőkérdés a pártok napirendjén, pártstratégia és nőkérdés 98
2.6. Nők a szakszervezeti vezetésben 103
2.6.1. Nők az Európai Szakszervezeti Konföderáció vezetésében 105
2.6.2. Nők a hazai szakszervezeti vezetésben 108
2.7. Nők a civil szervezetekben 110
2.7.1. Civil szervezetek Európában és Magyarországon 111
2.7.2. Női érdekérvényesítés és a nőmozgalom 114
2.7.2.1. Női civil szervezetek jellemzői 116
2.7.2.1.1. A női érdekvédelem általános kérdéseivel foglalkozó szervezetek jellemzői 118
2.7.2.1.2. Konkrét társadalmi réteg védelmét szolgáló, konkrét célt teljesítő és helyi női civil szervezetek jellemző 122
2.7.5. A tudományos feminizmus jellemzői, a tudományos és a mozgalmi feminizmus kapcsolata 123
2.7.3.1. A tudományos feminizmus korszakai 124
2.7.3.2. A hazai nőkutatások főbb jellemzői, a tudományos és mozgalmi feminizmus viszonya 129
3. A nők részvételét meghatározó tényezők a politikai döntéshozatali folyamatokban 133
3.1. A merítési bázis nagysága: a pozícióra alkalmas nők halmaza 133
3.1.1. A támogató társadalmi környezet jellemzői és elemei 133
3.1.1.1. A diszkrimináció tilalma és gyakorlata 136
3.1.1.1.1. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 137
3.1.1.1.2. A munkahelyi diszkrimináció jellemzői 139
A) A jogsérelmet elszenvedő helyzete 141
B) Az objektív tényfeltárást korlátozó jelenségek 142
C) Az esélyegyenlőséget integráló szervezeti kultúra kialakulásának feltétele 147
3.1.1.2. A női érdekérvényesítés intézményes csatornái 148
3.1.1.3. Támogató társadalmi közvélemény 151
3.1.2. A politikai pozíció gyakorlásához szükséges kompetenciák megszerzése 152
3.1.2.1. A politikai pozíció gyakorlásához szükséges kompetenciák 132
3.1.2.1.1. A nők kompetencia szerkezetének sajátosságai 156
3.1.2.1.2. Nőies vezetési stílus jellemzői 163
3.1.2.1.3. Nemek szerinti kommunikációs jellemzők 167
3.1.2.2. Nők iskolázottsága és hatása a pozícióba kerülésükre 169
3.1.2.3. A női foglalkozási tapasztalat jellemzői 174
3.1.2.3.1. A női foglalkoztatottság színvonalának és szerkezetének változása 1999 és 2004 között 176
3.1.2.3.2. A női munkanélküliség alakulása 1999 és 2005 között 181
3.1.2.3.3. Az inaktív nők száma és aránya 1999 és 2005 között 183
3.1.2.3.4. A nők munkaerő-piaci pozíciójának jellemzői 184
A) A női kantét sajátosságai 186
B) Nemek szerinti szegregáció a munkaerőpiacon 196
C) Vertikális szegregáció: nők a vezető pozíciókban 199
D) A keresetek nemek szerinti különbségei 1999 és 2004 között 205
3.1.3. A nők kettős feladatának összehangolásához szükséges társadalmi feltételek 209
3.1.4. Egyéni aspirációk, a politikai pozíció vállalása 211
3.2. A politikai pozíciókra alkalmazott kiválasztási kritériumok és mechanizmusok 218
3.2.1. A kiválasztás szempontrendszere 218
3.2.2. Választási rendszer szerepe a nők pozícióba jutásának esélyében 220
3.2.3. Pártok szerepe a kiválasztásban 222
3.2.4 Személyes kapcsolatok, együttműködés, mentor szerepe a pozícióba kerülésben és a női politikusok pályájának segítésében 225
3.3. A választók és a döntésre jogosult intézmények magatartása 229
4. A NŐK POLITIKAI RÉSZVÉTELÉT SEGÍTŐ RENDSZEREK, INTÉZKEDÉSEK, MÓDSZEREK 235
4.1. A pozitív diszkrimináció alkalmazásának szükségessége 235
4.2. A pozitív diszkrimináció formái és alkalmazásának gyakorlata 236
4.2.1. Direkt pozitív diszkrimináció alkalmazása 237
4.2.1.1. A kvóták bevezetésének gyakorlata 238
4.2.2. Támogató akciók, a paritásos demokrácia és a partnerség elve 246
4.2.3. Nemi főáram-politika a női esélyegyenlőség szolgálatában 247
4.3. Nemzetközi szervezetek nőket támogató intézkedései 250
4.3.1. ENSZ világkonferenciák a női/nemek közötti esélyegyenlőségért 250
4.3.1.1. A legjelentősebb: a negyedik (pekingi) világkonferencia 251
4.3.1.2. A pekingi világkonferenciával párhuzamosan rendezett civil szervezetek fórumának tapasztalatai 253
4.3.2. Az Európai Unió esélyegyenlőségi politikája 260
4.3.2.1. Európai uniós irányelvek, döntések és ajánlások 260
4.3.2.2. Az esélyegyenlőség mint prioritás a foglalkoztatási stratégiában 261
4.3.2.5. Az Európai Unió esélyegyenlőségi programjai és intézményrendszere 272
4.3.3. Nemzetközi nőszervezetek nemek esélyegyenlőségét szolgáló tevékenysége 277
4.4. Nőbarát rendszerek jellemzőt, a legjobb gyakorlatok 280
Összefoglalás és következtetések:
Nők a politikai hatalomban - számvetés a rendszerváltástól napjainkig 283
Angol, német, francia nyelvű összefoglalók 308
A szerző szakmai életrajza 325
Hivatkozások 327
Ábrák jegyzéke 346
Táblázatok jegyzéke 348
Mellékletek jegyzéke 353
Mellékletek 358

Témakörök