Alexandria örök

Fülszöveg

1968-ban jelent meg Barbárokra várva címmel Kavafisz válogatott verseinek kötete Somlyó György és Vas István fordításában. A kötet létrejöttét, amelyben - nagy nyelveket megelőzve - Kavafisz kanonikusnak tartott versei kevés híján mind megszólaltak, a kiváló görög prózaíró, Dimitriosz Hadzisz animálta. Hadzisz mint a görög ellenállásban részt vevő baloldali értelmiségi 1963 és 1974 között Magyarországon élt emigrációban, az ELTE görög tanszékén oktatott újgörögöt és bizantinológiát. A magyarul is jól beszélő irodalmár elsőrendű feladatának tartotta az újgörögöt és bizantinológiát. A magyarul is jól beszélő irodalmár elsőrendű feladatának tartotta az újgörög irodalom magyarországi népszerűsítését: újgörög irodalmi antológiát szerkesztett (Kövek, 1966), ő volt Vas és Somlyó úttörő kötetének nyelvi munkatársa, ő szerkesztette az Újgörög irodalom kistükrét (1971) és a Bizánci irodalom kistükrét (1974). A Kavafisz-kötet 1975-ben megjelent az Európa kiadó Lyra mundi sorozatában is.
Jelen kötetünk, melynek jelképes címe az ember és az irodalom romlásnak kitett, mégis időtlen szépsége előtti hódolatra utal, az összes "kanonikus", vagyis maga a költő által véglegesen elfogadottnak tartott verset tartalmazza. A Vas István és Somlyó György fordításaiból hiányzó verseket most Déri Balázs pótolja, aki a korai, kiadatlan, megtagadott és befejezetlen versek legértékesebb és a kanonikusakhoz képest számos új vonást mutató darabjait is beválogatta s - az úttörő Papp Árpád mellett - fordította. Az eredetileg részben rímes, ritmikus versek formahű átültetése helyett, amely a magyar fordításirodalom bevett technikája s amelyet Vas és Somlyó művei kiválóan megjelenítenek, valamennyi Kavafisz-verset szabad versként adja vissza.

Konsztandinosz Kavafisz (1863-1933) a világirodalom nagy XX. századi újítói közé tartozik, elsősorban a nagy áramlatoktól független, egyedi költői technikáinak, a képes beszéddel igen takarékosan bánó, hol eszköztelennek látszó, hol retorikus versnyelvének köszönhetően. Az intimitásra fogékony olvasóközönséget költészetének rezignált monotóniája ragadta meg: ahogy újraéli és a jelenbe hozza az antik világ végnapjainak történeti eseményeit, a nagy szereplőket, az irodalmárokat és a kisembereket, s ahogy rajong a fiatal férfi szépsége iránt. Vissza