Konyhaművészet 1997/2.

Előszó

Részlet:
Végre-valahára tavasz van, a szabadföldi primőrök, az első gyümölcsök, a zsenge bárány, a fiatal jérce szezonja - és persze a nyári utazási előkészületeké. Nem is tudom, nyaralni jobb-e, vagy tervezgetni a nyaralást. Mindenesetre segíteni szeretnénk annak, akinek az úticél kiválasztásánál fontos szempont az ottani konyha is. A hazai utazási szokásokra tekintettel elsősorban a mediterrán - főként az olasz - tájak gasztronómiai csemegéire hívjuk fel szíves figyelmüket, ám nem az itthoni pizzériák, hanem az ottani éttermek és háziasszonyok ízlése szerint. De a francia falusi konyha néhány remekével és az egzotikus vidékek szokatlan ízű, esetleg ismeretlen nevű gyümölcseivel is megismertetjük Önöket. Akinek pénztárcája engedi, az akár egy brüsszeli kóstolótúrára is elindulhat lapunk kalauzolásával. S akinek egyik útra sem futja idejéből-pénzéből, az még mindig nekiláthat, hogy az itthon is beszerezhető és megfizethető tavaszi ínyencségekből legalább asztalára odavarázsolja az áhított ország sajátos ízeit.
Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de engem már a piaci standokra kirakott hófehér vagy hirtelenzöld spárga, a duzzadó eper, az apró pirosretek, a véznácska tavaszi karotta és a szinte még tapinthatatlanul picike gyökér vagy az első, laposhüvelyű, mézédes zöldborsóhalmok puszta látványa is boldoggá tesz. Valóságos élvezet ilyenkor szemlélődni a frissen vágott, tényleg rántani való csirkék, illatozó újhagymacsokrok, ropogós karalábék, festői friss paradicsomok és valódi, hazai sárgabőrű zöldpaprikák között. Vissza