Fülszöveg
Vitkovics Mihály (1778-1829) korának neves szerb származású ügyvédje, magyar költő, valamint a magyar és szerb irodalomtörténet kiemelkedő személyisége volt. Magyar nyelven verseket, tanulmányokat - különösen a szerbek szokásairól, életmódjáról -, valamint színdarabot írt, és magyar nyelvű műveket fordított szerbre. Rendszeres levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, a magyar nyelvújítás vezérével, illetve Horvát Istvánnal és Szemere Pállal, akikkel megalapította Kazinczy „Pesti Triászát", amelynek célja Kazinczy törekvéseinek támogatása volt. Kazinczy hozzá írt episztolája volt a nyelvújítási küzdelmek kiindulópontja. Valamint egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia alapító tagjainak. Nagy hangsúlyt helyezett könyvek vásárlására, a kortárs irodalom és a természettudományok megismerésére. A hagyatéki listát kiegészítő rekonstruált könyvjegyzék - amellyel az olvasó és a kutató nyomtatásban ebben a könyvben találkozhat először - és a mutatók feltárják az 1077 tételből álló...
Tovább
Fülszöveg
Vitkovics Mihály (1778-1829) korának neves szerb származású ügyvédje, magyar költő, valamint a magyar és szerb irodalomtörténet kiemelkedő személyisége volt. Magyar nyelven verseket, tanulmányokat - különösen a szerbek szokásairól, életmódjáról -, valamint színdarabot írt, és magyar nyelvű műveket fordított szerbre. Rendszeres levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, a magyar nyelvújítás vezérével, illetve Horvát Istvánnal és Szemere Pállal, akikkel megalapította Kazinczy „Pesti Triászát", amelynek célja Kazinczy törekvéseinek támogatása volt. Kazinczy hozzá írt episztolája volt a nyelvújítási küzdelmek kiindulópontja. Valamint egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia alapító tagjainak. Nagy hangsúlyt helyezett könyvek vásárlására, a kortárs irodalom és a természettudományok megismerésére. A hagyatéki listát kiegészítő rekonstruált könyvjegyzék - amellyel az olvasó és a kutató nyomtatásban ebben a könyvben találkozhat először - és a mutatók feltárják az 1077 tételből álló Vitkovics-könyvtárat. Ez nemcsak a tételek száma miatt különlegesen érdekes a magyar polgári könyvtárak történetében, hanem a speciális soknyelvűségéből adódó sokszínűségért is. Vitkovics beszélt magyarul, szerbül, németül, latinul, olvasott ó- és újgörögül, oroszul, franciául és olaszul. A XIX. század elején az - ő és több társa - tevékenysége a két nép kultúrája termékenyítő kapcsolatának, együttműködésének példaképe volt.
A második kiadás - a kisebb szöveghibák javításán túl - közli a kéziratos jegyzék rovatainak szövegét is, a szerb nyelvű könyvek esetében pedig nem a transzliterált leírást, hanem a szerb közös online katalógus cirill betűs tételét szerepelteti.
A Nemzeti téka az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös sorozata. Folytatója kíván lenni Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, valamint Az Országos Széchényi Könyvtár Füzetei címmel megjelent sorozatoknak, továbbvíve mindazon értékeket, amelyeket az elődnek tekintett sorozatok képviseltek. Olyan művelődéstörténeti, nyomda-, sajtó-, könyv- és könyvtártörténeti, illetve könyvtári és könyvtár-informatikai vonatkozású művek tékája, azaz tárolóhelye, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak nemzeti könyvtárunkhoz vagy annak gyűjtőköréhez. Tanulmányok, konferencia-előadások közrebocsátása mellett a sorozat a nemzeti könyvtár vagy egyéb gyűjtemények hungarika vonatkozású anyagára támaszkodva készült egyedi bibliográfiák, katalógusok, repertóriumok számára is publikációs teret kíván nyújtani, segédleteket biztosítva ezáltal a magyar művelődéstörténet kutatásához.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal