Könyvkereskedés

Fülszöveg

Bence Erika műítészi munkásságát a hazai és a magyarországi lapokban, folyóiratokban, időszaki kiadványokban kísérhettük figyelemmel az utóbbi esztendőkben, és elégedettséggel állapíthattuk meg, hogy írásaiban érdeklődésének széles köre elemzőkészségével és biztos megfogalmazású értékítéleteivel párosul.
A Könyvkereskedés egybegyűjtött munkái tematikus és műfaji gazdaságukkal nem csupán a kiforrott kritikust mutatják fel, hanem egy, az irodalomelmélet és -történet tudományos módszereiben járatos, szemléletében kiforrott, érdeklődésében sokoldalú, jó tollú szerzőt állítanak a közép-európai jelenünk irodalmi lecsapódása iránt érdeklődő olvasó (és szakember) elé.
Esszéinek, tanulmányainak és bírálatainak központi témája, egyben szemléletének lényegi meghatározója is, a mai közép-kelet-európai irodalom összehasonlító-értelmező elemzése Mrozek, Hrabal, Konrád György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Brasnyó István, Kontra Ferenc, Szathmári István és mások művein keresztül.
Művében alaposan körbejárja a modern magyar irodalom azonosítható jelenségeit, a jugoszláviai magyar próza legjelentősebb alkotásait és számba veszi az irodalomelmélet hazai művelőinek könyveit is.
Bence Erika Könyvkereskedés című munkája az 1980-as és 90-es évek magyar irodalma értelmezésének megkerülhetetlenül fontos kézikönyve lesz.
Bence Erika írásai magukon viselik az eszmélkedő kritikus minden erényét: nyílt, őszinte, lelkes. Ami viszont mindennél fontosabb: érti és érzi az irodalmat, s ezt közölni is tudja, vannak gondolatai és van stílusa.
A Könyvkereskedés első fejezetébe (Könyvvilág) sorolt dolgozatok az irodalmi témákkal s ezek megformálásával való találkozás örömét és naivságát egyaránt példázzák. S ha valaki munkáinak első kéziratát állítja össze, nyújtja be kiadásra, akkor ez természetes, semmiképpen sem elítélendő. Sőt, ha nem lenne a szónak pejoratív jelentése is, nyugodt szívvel azt mondanám, ez bájos. Persze a jelenség rokonszenvessége mellett ott áll a sokfelé figyelés ténye, a boldog keresés szépsége.
Kritikáit, könyvismertetőit a szerző több csoportba, alcím alá sorolja. A kritika: magatartás című mű részben a vajdasági magyar kritika- és tanulmányírás néhány könyvét vizsgálja példás fegyelemmel, s hozza közelebb az olvasóhoz. A tömb másik három fejezetének kötőanyaga tematikai; a tartalmi hovatartozás ténye formálja őket.
A jó irodalom nélkülözhetetlen követelménye között a jó kritika, a szempontokkal rendelkező, határozott, a szubjektív keretek között maximálisan objektív kritika, amely megmutat, eligazít. Emlékezzünk csak, hogyan és miért sürgették a magyar kritikát Bessenyei Györgyről Kölcsey Ferenczen, Bajza Józsefen át Arany Jánosig s napjainkig mindazok, akik tudták, hogy a kritika egy irodalom nagykorúságának fokmérője.
Különösen fontossá teszi Bence Erika kritikáinak megjelenését, hogy így a kritikus kap alkalmat pályája alakulásának bemutatására, áttekintésére, ami nélkül aligha képzelhető el egységes fejlődés. Könyvek nélkül a kritikusi jelenlét sem kellő mértékben súlyos, nem nyilvánvaló s nem maradandó. Ezért is támogatni kell a kritikusok írásaiból készült válogatások megjelentetését. Vissza