Könyvtári fogalmak kisszótára

Előszó

A lexikon, amelyet a Tisztelt Olvasó most a kezébe vett, csak megszorításokkal tarthat igényt a tudományos jelzőre, hiszen elsősorban a könyvtárak látogatóinak, s csak másodsorban maguknak a könyvtárosoknak készült. Azaz a terjedelem szabta határokon belül gyakorlati ismeretekkel kívánja segíteni az előbbieket, s kevésbé szakmai tudnivalókkal az utóbbiakat. Sok év gyakorlatából leszűrt tapasztalat mutatja ugyanis, hogy a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások útvesztőiben a szükséges információk megszerzéséhez a szorosan vett technikai ismereteknél több tájékozottságra van szükségük még az átlagolvasónak is, hát még a kutatóknak, akik egy-egy speciális téma tanulmányozásába kezdtek. A könyvtárhasználati jártasság persze készségszinten rendkívül fontos, elengedhetetlen; de önmagában semmit sem ér. Ezért a szócikkek összeállításakor a hangsúly a könyvtári szakismeretek felől a művelődéstörténet felé tolódott el. A lexikon központi témája az írásos kultúra, annak részeit, összetevőit járja körül, de természetesen csak könyvtári aspektusaiban.
A körülmények mozgalmasak lehetnek, könyvtárakra mégis szükség lesz. Az alapot ehhez az írás és az olvasás, a beszéd és a nyelv teremti meg; ezek vizsgálata jelenti minden szócikkben az első viszonyítást, az Európán kívüli világ hangsúlyozott figyelembevételével. A kapcsolat másik oldala, a legfontosabb dokumentum maga a könyv. Önálló címszót kaptak a jelentős magyar kódexek, és néhány, tartalma miatt különleges nyomtatvány: magyarok és külföldiek vegyesen. Kultúrahordozó szerepük miatt a nagy világvallások szent könyvei is kiemelt említést kaptak. Mivel a kézikönyvek az ismeretek közötti eligazodás fontos eszközei, általánosan használt, jelentős képviselői szintén megtalálhatók. Ugyanígy a könyves kultúra fenntartó intézményei is: a könyvkiadók, valamint a világ és Magyarország nagy könyvtári gyűjteményei. A szócikkek behatóan ismertetik a könyvek általános felépítését, részeit, tartalmi és formai szempontokból egyaránt. Besoroltattak természetesen az időszaki kiadványokra s a sorozatokra vonatkozó legfontosabb, általános és speciális tudnivalók is. Jelentőségüknek megfelelően súlyozottak a nem hagyományos könyvtári dokumentumok. A számítástechnika térhódítása, használata lényegesen megváltoztatta a könyvtári szolgáltatásokat, nem maradhat el tehát ezek tárgyalása sem. A hagyományos könyvtári tevékenységek közül azok kaptak hangsúlyos említést, amelyekkel a felhasználók közvetlenül találkozhatnak: az olvasószolgálat és a feldolgozó munka bizonyos fázisai, állomásai. Végül kiemelt terjedelemben szerepelnek és katalógusokkal és bibliográfiákkal kapcsolatos ismeretek, amelyek használata nélkül minden tudás esetlegessé válik. Az egyes szócikkek nem kimondottan irodalomközpontúak: a könyvtárakban található dokumentumok tematikus sokszínűségének megfelelően a természettudományi, művészeti és más tudományági ismeretekre is kiterjednek. Vissza