| Előszó | 11 |
| Horváth Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja | |
| Az információ azonosítása | 17 |
| A feltárás szintjei | 20 |
| A szurrogátum | 23 |
| A feltárás célja | 27 |
| A katalógusok | 29 |
| Irodalom | 34 |
| Horváth Tibor - Sütheő Péter: A tartalmi feltárás | 35 |
| Az információkereső nyelvek | 37 |
| Célok és feladatok | 37 |
| Típusok | 38 |
| A relációk | 47 |
| A tartalmi feltárás folyamata | 50 |
| A szöveg mint információforrás | 59 |
| Tudományfelosztáson alapuló, hierarchikus osztályozási rendszerek | 64 |
| Dewey Tizedes Osztályozása | 64 |
| Egyetemes Tizedes Osztályozás | 65 |
| A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere | 70 |
| A tárgyszavazás | 72 |
| A tárgyszó és megfogalmazása | 73 |
| Tárgyszókészlet és -rendszer | 75 |
| Az indextétel | 81 |
| A Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere | 85 |
| A fazettás osztályozás | 88 |
| Ranganathan és a fazetták | 88 |
| A vetületek továbbélése | 90 |
| A tezauruszok | 96 |
| A tezaurusz fogalma | 96 |
| A tezaurusz makrostruktúrája | 99 |
| Szemantikus hálók | 107 |
| A Precis | 112 |
| A referálás | 123 |
| A referátum fogalma | 124 |
| A szöveges feldolgozások típusai | 126 |
| A referálás folyamata és minőségi kritériumai | 129 |
| A tartalmi feltárás automatizálása | 132 |
| Automatikus indexelés | 132 |
| Automatikus osztályozás | 137 |
| A referálás automatizálása | 146 |
| Információkeresés | 148 |
| A Boole-algebra alkalmazása | 148 |
| Rangsorolás relevancia szerint | 156 |
| Szabadszöveges keresés | 159 |
| Adatbázis-kezelő rendszerek | 161 |
| A keresés eredményének értékelése | 173 |
| Irodalom | 182 |
| Rácz Ágnes: A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás | 187 |
| A leíró katalogizálás (formai feltárás) fogalma | 191 |
| Bibliográfiai számbavétel | 191 |
| A bibliográfiai rekord | 192 |
| A katalogizálás történetének áttekintése | 202 |
| Ókori jegyzékek, középkori katalógusok | 202 |
| Katalógusok a könyvnyomtatás kézműipari korszakában | 209 |
| Katalógusok a könyvnyomtatás nagyipari korszakában | 213 |
| Az elektronizáció hatása a katalogizálásra | 220 |
| A bibliográfiai rekordok a könyvtári világban és azon túl | 225 |
| Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére | 229 |
| Az első lépések | 229 |
| Az IFLA erőfeszítései | 232 |
| Az Európai Bizottság szerepvállalása | 255 |
| Nemzetközi szabályozás - magyar szabványok | 256 |
| A leíró katalogizálás művelete | 261 |
| Célok, eszközök, eljárások | 261 |
| A bibliográfiai leírás tartalma: adatcsoportok és adatelemek | 271 |
| Besorolási adatok | 281 |
| Irodalom | 290 |
| Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig | 297 |
| A bibliográfia néhány elméleti kérdése | 299 |
| A bibliográfia fogalma | 299 |
| Számbavétel, lefedettség, azonosítás | 302 |
| A szelekció | 305 |
| A rendszerezés | 307 |
| A bibliográfia történeti fejlődésének áttekintése | 309 |
| A kezdetektől a könyvnyomtatás feltalálásáig | 309 |
| A reneszánsztól a felvilágosodásig | 311 |
| A 19. század: a bibliográfia kibontakozása | 315 |
| A bibliográfiai tevékenység intézményesülése | 318 |
| A bibliográfiai adatbázisok megjelenése | 323 |
| A bibliográfiák tipizálása | 327 |
| Formai jegyek | 327 |
| Tartalmi jellemzők | 328 |
| A kiinduló tájékozódás eszközei | 331 |
| A nemzeti bibliográfia | 335 |
| A magyar nemzeti bibliográfia rendszere | 340 |
| A könyvek bibliográfiái | 340 |
| Az időszaki kiadványok bibliográfiái | 346 |
| A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének egyéb elemei | 348 |
| A hungarika irodalom számbavétele | 351 |
| Fehér foltok | 353 |
| Faktografikus eszközök a tájékoztatásban | 356 |
| Enciklopédiák és lexikonok | 356 |
| Irodalmi lexikonok | 359 |
| Szótárak | 361 |
| Életrajzi lexikonok és adattárak | 362 |
| Egyéb segédletek és adattárak | 367 |
| Irodalom | 372 |
Folytatás Microsoft-tal