Koportos (dedikált példány)

Fülszöveg

„Koportos című kisregényemet egyetemista koromban kezdtem írni - mondja művéről Balázs József.; - Akkoriban arra gondoltam, hogy amatőrfilmet készíthetek belőle. Hamar meggyőződtem azonban arról, hogy ez meghaladja az erőmet, s az amatőrfilm lehetőségeit is. így azután évek teltek el, míg újra dolgozni kezdtem rajta, és - jóval később huszonnyolc éves koromban fejeztem be a kisregényt.
Mind a Koportos-ban, mind más témájú írásaimban azt próbálom bebizonyítani, hogy minden embernek megvan a maga ,,lenni vagy nem lenni" kérdése, az emberi élet természetes kísérője ez, s nem függvénye semmiféle rangnak, státusnak vagy éppen foglalkozásnak.
1944. március 19-én születtem a Szatmár megyei Vitkán. Mátészalkán érettségiztem, majd Budapesten két évig gyárban dolgoztam. 1969-ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar történelem szakán. Az egyetem elvégzése után Michelangelo Antonioni filmjeiről írtam doktori disszertációt. Jelenleg a Magyar Papír című üzemi lapnál újságíróként dolgozom."
"- Mi az a Koportos?
- Megálló, vasúti megálló. Semmi.
- Koportos. Még sosem hallottam.
- Azért Koportos - kezdte tudálékosan az alacsony tanyasi ember -, mert a temető mellett van. A temetőben pedig sok a koporsó."
A halál, a koporsó, a temetés, a temető körül sűrűsödnek Balog Mihály két napjának eseményei. Felesége halálhíre, temetésének megszervezése, a temetési költségek megtérítése élethalál mezsgyéjére viszik a Koportos című kisregény főhősét.
Komor események, keserű élmények, emlékek, vágyak, csalódások sorozata Balog Mihály két napba sűrített sorsa. Egy többet akaró, helyzetéből alig kiemelkedő ember kegyetlen belebukása az átlagostól, megszokottól csak kicsit eltérő vágyaiba.
Emberi felemelkedését töretlen akarata, végsőkig kitartó erőfeszítése teszi emlékezetessé Balázs József visszafogott tömörséggel megfogalmazott kisregényében. Vissza